A városhatáron túl
Typography
  • Smaller Small Medium Big Bigger
  • Default Helvetica Segoe Georgia Times

A kérdésre a választ mindennél szemléletesebben miniszterelnökünk adja meg a 444 által készített átfogó tudósításában.

 

 

 

 

 

 

 

https://www.youtube.com/watch?v=_ch8J0R-vRo

S hogy ne maradjunk olyan tévedésben, mint amiben miniszterelnökünk hagyna, álljon itt egy kis magyarázat. 

Az intermodális csomópont nem közlekedési csomópontot jelent, de nem is pályaudvart. A szó meghonosodott a magyar nyelvben, s miniszterelnök rágalmaival szemben nem "tolvajnyelv"-ből vettük át, s "brüsszeli nyelven" sem így mondják (hanem: intermodal, intermodalen, intermodale, διατροπικών, intermodálnej, intermodala, intermodaaliset, интермодален, intermodální, mitmeliigilise, idirmhodúla, intermodalny, rhyngfoddol), de még csak nem is "sznobul" mondják így.

Miniszterelnökünk állításával szemben egyáltalán nem hihetetlen, hogy a magyar nyelv megtűri az ilyen kifejezéseket. Ez egy szakkifejezés, s még ha miniszterelnökünk utálja is azt, hogy léteznek még szakmák, s nem mindenben ő oszthatja az észt, attól még a magyar nyelv elviseli a szaknyelvi kifejezéseket (szerencsénkre miniszterelnökünk még csak nem is nyelvész, s ehhez sem ért).

De mit is jelent ez a szó?

Intermodális annyit tesz, hogy "többféle eszközt, módot kombináló". Az intermodalitás a különböző közlekedési módok egymáshoz illesztése egy utazás(i lánc)on belül, mint például a P + R (parkolás és közösségi közlekedéssel történő utazás) esetében. A multimodalitás a külöböző közlekedési módok különböző utakhoz történő igénybe vétele, például kerékpárral történő munkába járás és taxival való operalátogatás. Ezek a közlekedési és településfejlesztési szakmákban ismert, használt kifejezések világszerte. Ehhez a komodalitás fogalmát valóban az Európai Bizottság vezette be. Jelentése: a közlekedési ágak aktív együttműködése, a különböző közlekedési módoknak az optimális közlekedési rendszer kialakítása érdekében történő leghatékonyabb együttes alkalmazása. (forrás: http://www.epomm.eu/newsletter/electronic/0711_EPOMM_enews_HU.php)

Hogy milyen fontos szakmai kérdésről van szó, azt mi sem mutatja jobban, hogy "Intermodális közösségi közlekedési csomópontok tervezési útmutatójának bemutatása" címmel a miniszterelnökünk vezette kormány a Széchenyi 2020 program keretében még útmutatót is készített (https://www.palyazat.gov.hu/doc/3591). 

Szóval miniszterelnökünk egy egész szakmát brüsszelitázott, tolvajozott, sznobozott le. Jó lenne, ha minden szakmával így cselekedne. Sértsen meg minden magyar választópolgárt. Minél többször és minél mélyebben. Mert akkor biztosan nem választják újra. Magam részéről hálás vagyok azért, ha Orbán Viktorból minél többször kitör a bunkó paraszt.

De miért is baj ez?

S ha ilyen a miniszterelnök, akkor min csodálkozunk, ha városvezetőink is legfeljebb ezen a szinten mozognak?

A NIF épít, hogy sok brüsszeli pénzt hívjunk le. Átadja a MÁV-nak, aki aztán a városra mutogatva nem üzemeltet (pl. a liftet). A város vezetése pedig tűri. Mindenki mutogat a másikra, hogy miért kellene a másiknak, de nem magának elvégezni. A közlekedők meg gyalogolnak, kerülnek, szitkozódnak. Pedig az intermodalitás éppen ebben a szemléletben több, mint egy közlekedési csomópont, egy pályaudvar.

Hazánkban van a helyi busz, a távolsági busz, a vasút, a helyi érdekű vasút, a villamos, a kerékpár meg az autó, s ezek az infrastruktúrák egymástól térben és időben elkülönülten épülnek, működnek, egymástól elkülönülten üzemeltetik őket.

Európában az intermodalitás azt hozta el, hogy ezeket integrálják. Közösen építik, közösen üzemektetik. Kevesebbet kell gyalogolni, az összehangolásnak köszönhetően kevesebbet kell várni az átszállásnál. És az EU erre ad pénzt. Meg akadálymentesítésre.

Hogy ezeket a pénzeket lehívhassa a magyar állam, hát behazudja az intermodalitást, az akadálymentesítést. De közben gúnyosan letolvajozza Brüsszelt, s kijelenti, hogy itt csak vasútállomás lesz. Nem lesz itt integráció. Nem lesz itt üzemeltető. Csak sok bába. Közte meg mi, gyerekek.