... ahogy a IX. kerületből kicuccolt, most Érden élő Péter mondja, a nevében is benne van: az ilyen háznak kertje van. "Két szó: idő vagy pénz. Valamelyik legyen, ha kertes házban akarsz lakni, különben egy retkes/mocskos szemétdomb lesz, amit te is utálni fogsz.

Nyílt titok, hogy városunk igencsak terhelt, pontosabban súlyosan szennyezett levegőjét elsősorban három tényezőnek „köszönhetjük”, a közlekedésből származó szálló pornak, a háztartások kazánjaiban, kályháiban elégedett különféle anyagoknak, ami jó esetben tűzifa, rosszabb esetben hulladék, műanyag, ócska ruhanemű, gumiabroncs, valamint az avarégetés. Márpedig közlekedni és a téli időszakban fűteni kell, itt a légszennyezés csökkentésére kevesebb a helyi lehetőség. A gyakran rossz minőségű utakon a legtöbben öreg és szennyező autókkal közlekedünk, a legtöbb házban korszerűtlen a tüzelőberendezés, és az elégetett anyagok gyakran szoros összefüggésben állnak a családok pénzügyi helyzetével. Marad tehát az avarégetés ügye, ahol mi magunk is tehetünk a jobb minőségű levegőért.

Április első és második szombatján kimentem az érdi piacra csemetéket és palántákat vásárolni a kertembe. Meglepően nagy volt a tömeg, az árusok alig győzték kiszolgálni az érdeklődőket, gyorsan elkeltek a gyümölcsfacsemeték és a paradicsom palánták. – Ennyire népszerű a kiskerti tevékenység? – kérdeztem Németh Antaltól, a Kertbarát Kör vezetőjétől, aki elmondta, hogy egyre többen szorgoskodnak a saját kertjükben, és nemcsak a díszcserjék, díszfák népszerűek, hanem egyre többen ültetnek haszonnövényeket, zöldségféléket, gyümölcsöt termő fákat és bokrokat. Ez az oka a nagy érdeklődésnek is.

Csak nem hagyott nyugodni az a jelenség, hogy évről-évre változik a madáretető látogatóközönsége, erről írtam is egy szösszenetet ide, az Érdlakóra (Gerlék az ablakpárkányon). Röviden annyit figyeltem meg, hogy alig járt énekesmadár az etetőn, főleg verebek csipegették a fekete napraforgómagot, meg a nagyétkű balkáni gerlék jártak rá naponta a téli csemegére. Ezek után úgy gondoltam, hogy egy hozzáértő szakembertől kérek magyarázatot, fel is hívtam Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjét, hogy a tapasztalatairól és a megfigyeléseiről kérdezzem.