Az  Érdi Újság arról számol be, hogy 2016 a kerékpárosok és a gyalogosok éve. Ezért egész Pest megyében fokozott ellenőrzésekre számíthatnak a biciklivel és motorkerékpárral közlekedők. De jó. Nyilván minden jó érzésű ember a fák napján áll neki fát vágni. 

Az ÉrdMost.hu önkormányzati portál súlyosan ferdíti a tényeket azzal, hogy keveri a számokat. Azt írják:

Súlyos vádakat fogalmaz meg a névtelenségbe burkolódzó érdioldal.hu. Fontosnak tartjuk szót emelni ellene.

Elhatároztuk, hogy a polgárok közötti párbeszéd eszközeit bővítjük azzal is, hogy jelen közéleti újságot útjára indítjuk, s hátterét megalapozandó egyesületet is alapítunk.

Közös játékra hív mindenkit az Érdlakó. Játsszunk el a gondolattal, hogy márciusban újra kezdjük! Mit kívánunk városunknak? Milyen városban szeretnénk élni? Rakjuk össze közösen a mi márciusi pontjainkat! Március idusáig közzéteszünk pár pontot. Témánként önálló bejegyzésként. Alatta tegyetek javaslatot hozzá, véleményezzétek! Folytassatok vitát a városi FB fórumokon, az Érdlakó facebook oldalán, tegyetek javaslatot újabb pontokra! Március 15-én nyilvános eseményen élőben is megbeszéljük az elképzeléseket, hogy aztán követelésekké kovácsoljuk azokat.

A 2. pont: Részvételi demokráciát!

Az érdi Közéleti Kerekasztal Egyesület szerény lehetőségei ellenére kiadott egy újságot. Az első szám esetében a cikkek írása, a szerkesztés, a tördelés és a terjesztés önkéntes munkán alapult, a nyomtatás költségei miatt a saját zsebünkbe nyúltunk és ez így történik a továbbiak esetében is. De miért kell saját lapot kiadni és eljuttatni az érdi lakosok többségéhez, amikor a városnak van saját sajtóterméke, az Érdi Újság, hivatalosan Érd megyei jogú város hetilapja, ami közpénzből, vagyis a mi adóforintjainkból készül?

 Rövidítve megjelent a Kerekasztal újságban 2019 márciusában.
Mangel Gyöngyi írása

A városiasodás nem csupán azt jelenti, hogy a településen többen élnek, mint falu korában. A városnak több ismérve van (az egyik megfogalmazás szerint város az, ahol nappal többen vannak, mint éjjel), s kétségkívül az intézményhálózatának fejlettsége, ellátási területe az, ami városi rangra emel egy települést. Építészeti és urbanisztikai szempontból azonban alapvetően a beépítés, azaz az épület telkén való elhelyezése és a telekhez viszonyított nagysága teszi várossá a települést.