Nemrégiben emlékeztünk meg arról, hogy T. Mészáros András miként nem emlékezett meg az aradi vértanúkra, s máris itt van a következő mulasztása. Ezúttal az 56-os hősökről feldkezett el megemlékezni.

Ahogyan a Boldogulj Érden is beszámolt róla, október 23-án sem állta meg a mesterpolgár, hogy ne gyűlölködjön egy jót. Egy percig sem bírta a hős forradalmárok méltatását. Érthető: nem olyan időket élünk, mikor haszna lenne az öntudatra ébredő, tettre kész polgárok példaképéből. Helyette inkább szapulta a baloldalt. Igaz, nem érdemtelenül. De mégiscsak furcsán vette ki magát, hogy aznap hánytorgatja fel az MSZP-nek, hogy választmányának elnökhelyettesévé választották Barabás Jánost, a korábbi MSZMP KB titkárt, mikor a volt III/II-es operatív tisztet, Tasnádi Lászlót éppen rendőr vezérőrnagyból rendőr altábornaggyá léptette elő Áder János köztársasági elnök (korábban fideszes képviselő és frakcióvezető). Tasnádiról köztudott, hogy Nagy Imre újratemetésekor Orbán Viktor beszéde alatt is beépített ügynökként várta a jelentéseket az ott történtekről. De hát ő átállt a jobboldalra, most a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára. Ő jó komenyista. Róla nem kell megemlékezni.

Pedig, felebarátaim, nem az a baj, hogy a kommunisták még köztünk élnek, az sem komoly baj, hogy minden párt vezetésében ott vannak. Az csak tünet. Az a nagy baj, hogy nem tanulunk. Mert elfeledkeztünk emlékezni az igazán fontos dolgokra. Hőseinkre, hőseink példájára. Az a baj, hogy egyedül a gyűlölködésnek van élő hagyománya ebben az országban.

Nem lenne itt az ideje annak, hogy visszavegyünk nemzeti ünnepeinket? Hőseink iránti tiszteletből meg kellene próbálnunk.