Aszongya nekem reggel az asszony, hogy nemzeti megemlékezésre akar menni. De nem tudja, hova köll menni.

Félálomba' vagyok még, ágyban. Hiszen munkaszüneti nap van, vagy mi a szösz, tegnap meg soká tartott a nap. Ejtőzöm, na. De ha az asszonynak koszorúzhatnékja van, akkor elő a mobil, katt a wifire, nézzük, mit ír a városi honlap.

Valami iparűzési adó határidejéről. Felugró ablakban. Amit most valamiért nem tudok lecsukni. Iparűzésit nem fizetek, a cégem csődbe ment. Gazdálkodjon a város a modern városok pénzéből, én már nem tudok segíteni ebben... De nem adom fel, tovább az érdi szupermédia koncentrátum szuper központi média oldalrára. Érd. Most.

Meg is van, ott a cím, "A forradalom hőseire emlékezünk", katt. Ömlik szembe a sok információ. A pesti helyszínekről. Értem én, hogy a hazának és bölcs vezérének szüksége van a lengyel és béremlékező mellett minden érdi tapsolóra is ... így még budapesti térképet is tolnak az arcomba a helyszínekkel, meg megtudhatom, hogy "az Együtt aktivistái ismét fütyüléssel készülnek" ... Mondom is az asszonynak, hogy mit találtam, de nem, ő ragaszkodik az érdi koszorúzáshoz.

Feltételezem, hogy itt valami technikai gikszer is lehet, tán a mobil verzióban nem jelenik meg minden információ (pedig mobilon már többen neteznek, mint számítógépen). Kelletlenül hát, de felkelek és egy kávé mellett odaülök a píszi pécé elé. És kezdem előröl a keresést.

Érdponthú, iparűzési iksz (nahát, itt le tudom ikszelni), események, meghívók. S lám, csodát találok, az önkormányzat valóban tartogat nekünk meghívót! Egyetlen egyet. A Köznevelési Bigottság ... akarom mondani Bizottság ... márciusi ülésére várnak. Mondom az asszonynak, hogy ez van, ráadásul holnap, nem is kell úgy sietni. De nem, ő koszorúzni akar.

 

Oké, menjünk tovább. Érd. Most. Vezető hír március tizenötödike reggelén: Aradszki ételt osztott vasárnap, helyi adók határideje, meg a posta. De ni, ottan van "A forradalom hőseire emlékezünk"! Más a címlapon semmi a Nemzeti Ünnepről. Akkor katt oda, hátha.

Igen, ugyanaz, mint a mobil verzióban, a pesti információk. De itt, deszktop verzióban már "Hasonló tartalmaink" alatt eljuthatunk az ünnepi rajzverseny és az ünnepi menetrend információihoz is. És! Megtudhatjuk, hogy "Az érdi baloldal nem vesz részt a városi ünnepen". Illusztrációként pedig nem egy ellenzéki vagy egy városházi vezetőt, hanem a tavalyi diák-alpolgármestert (vagy al-diákpolgármestert, csak ez hiába helyesebb fogalom, reklám lenne az Aldinak) teszik be. Szegény Erdélyi Áron! De most legalább megtanulják a szülők egy életre, amit korábban is mondtam: a gyerekeket nem így kell bevezetni a politika világába. Biodíszletnek és visszavonhatatlan, örök illusztrációnak a kisstílű kommunkációs harcaikhoz. Nyilván semmi köze Áronnak a baloldali szeparációhoz, a médiafogyasztási szokásokat ismerve mégis az ő képe ég bele mostan a hírfogyasztónak. Csak nehogy egy baloldali politikus képét kelljen betenni...


És. De. Oldalt ott van az a box, az a tartalomdoboz, ami mobilon nincs: "Programok". És benne az érdi és tárnoki megemlékezések. Felolvasom asszonynak. Kérdi: menjünk?

Elgondolkodom. Van ez a városi, ahol ott lesz az egész udvar, az aktuális aldis polgármesterrel, meg az iskolákból berángatott szereplőkkel. És megint migránsozni fognak. Meg brüsszelezni. Meg sorosozni. Tuti. Évek óta nincs egy tisztességes megemlékezés. Ez se lesz az, lefogadom. Belefáradtam. Meg ott van az ellenzéki megemlékezés. Ide jön még a Tóbiás is. Jól demonstrálni, hogy még ünnepelni sem tudnak együtt.

Tudod mit, drága szívem? Ne. Inkább megírom ezt. A fröcsögést elolvashatod utólag is. A virágot meg kitesszük ebédnél az asztalra.