Közterületeink
Typography
  • Smaller Small Medium Big Bigger
  • Default Helvetica Segoe Georgia Times

tmp telepuleskep01Elfogadták, s ezzel megjelent Érd Településképi Arculati Kézikönyve (TAK) is. Ez most egy új módi, a jogszabályi környezet változásával minden településnek alkotnia kell TAK-ot.

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2017. december 21-i ülésén a 310/2017. (XII.21.) számú határozatával elfogadta a Településképi Arculati Kézikönyvet. A közzététel tájékoztatása szerint a településrendezés részét képező "arculatformáló dokumentum", a TAK városunk értékes táji és épített értékeinek bemutatása, a különféle karakteres területek lehatárolása mellett jó példák bemutatásával - a közérthetőség szem előtt tartásával – szöveges és képes útmutatást kíván nyújtani a köz- és magánterületek településképet javító használata, alakítása, beépítése során.

A TAK alapján készül az új településképi rendelet; a két dokumentum hivatott arra, hogy a Helyi Építési Szabályzattal együtt ajánlást, arculatformáló és építési szabályokat adjon az ingatlantulajdonosoknak, városunkban építkezni szándékozóknak.

Biztatnak minket a TAK tanulmányozására, használatára, mely itt letölthető. (Ha a városi honlap megint vacakolna, akkor van egy mentésünk itt)

E sorok írója figyelemmel követte a TAK készítését, annak kétkörös véleményezésében részt is vett. Sajnos kevés észrevételét fogadták meg, ezekből párat idézek is alább. A kérdés most így, a munka végeztével az, hogy sikerült-e olyan TAK-ot alkotni, mely valóban találkozik az építészet és az urbanisztika értékeivel, a településfejlesztés érdekeivel, a társadalom elvárásaival és értékrendjével, illetve valóban - követendő, s ami ennél fontosabb - követhető példákat állít-e.

Véleményem szerint igen. Pár aprónak látszó, ám annál súlyosabb - szemléletbeli problémára visszavezethető - tévedéstől eltekintve.

Persze tudom, hogy abszolút példa nem létezik. Mert a tökéletességet el nem érhetjük. De azért törekedhetünk rá. Kis helyismerettel pedig sok tökéletlenséget ki lehet küszöbölni. Vagy legalább a példáknál óvatosabban válogatni.

telepuleskepi arculati kezikonyv 0209 1

A 209. kép a Rómer Flóris téri, városközpont felé tartó buszmegállóban álló épületet ábrázolja. A fotókivágás gondos, a képről így nem derül ki az épület fő problémája. A járdán egy kicsit balra áll egy tábla, az felhívná arra a figyelmet, hogy miért nem lehet jó példa ez az épület. Mert az ugyanis tényleg egy buszmegállóban áll (a buszöböl térkövezése látszik az előtérben), azaz teljesen szabálytalanul az épület gépkocsibejárója buszöbölben van. Volt is már ebből probléma, mikor egy forgalomból kiálló (lerobbant) busz miatt nem tudtak kijönni autóval. De gyakrabban előfordul, hogy a buszra várakozókon át akar a gépkocsi kifelé vagy befelé közlekedni.

telepuleskepi arculati kezikonyv 0229 1

S hogy a közlekedés fejlesztési igénye mennyire mostohagyerek, ha építészek a településről beszélnek, arra itt a 229. ábra példája is. Nem látni, hogy ez a "Közterület, kerítés" témakörében pozitív példaként felhozott utcarészlet miért negatív példa? Mutatom:

telepuleskepi arculati kezikonyv 0229 b 1

A képen kisárgítottam azt a területet (keresztmetszetet), amit a gyalogosnak, illetve az autóknak szánnak. Teljesen egyértelmű, hogy ez a közterület-alakítás az autókat helyezi kiemelt szerepbe, a gyalogosokat éppen csak hogy megtűri. Egy állítólagos családbarát kertvárosban.

A TAK 6. fejezete a  "JÓ PÉLDÁK BEMUTATÁSA". Egy Janáky István idézettel nyit:

A szépet a kevésbé széptől sokszor csak nagyon kis különbségek választják el.

Maximálisan egyetértek vele. Éppen ezért teszem szóvá, hogy ebben a fejezetben kicsit később, a 129. oldalon (ahol azt olvashatjuk, hogy a "Középületek közül a modern, markáns megjelenésű, figyelemfelkeltő épületek jó példák") nem hogy nagyon kicsi különbségeket találunk, de otromba hibákat is. A közelmúltban átadott Közösségi ház utcai főhomlokzata és előkertje több sebből vérzik.

telepuleskepi arculati kezikonyv 0262 1

Már az sem világos, hogy ezt a kukatárolót miért tették ide bal szélre, mintha csak egy átlagos családi ház és nem egy rangos középület szeretne lenni. De az végképp érthetetlen, hogy miért nem fért bele a kapcsolószekrény (közműszekrény?). Mutatom kipirosítva itt, balra:

telepuleskepi arculati kezikonyv 0262 b 1

Nem csak csúnya, de leszűkíti az akadálymentes bejutást szolgáló járdát is. És ha már akadálymentesítés: nem is lenne szükség erre a kerülő járdára, ha az épületet 15 cm-rel magasabban építik meg. Ugyanis a bejárattal szemben az a sárga csík egy változó magasságú lépcsőfok (ennek veszélyességébe és szabálytalanságába most bele se megyek), mely azért szükséges, mert az egyébként lejtős utca a bejárattal szemben ennyivel magasabban van. Ha úgy építették volna az épületet, hogy a földszint padlója ezen a ponton egy magasságban lenne az utcai járdával, akkor nem kellett volna körbe az akadálymentes járda.

De a képen kipirosítottam mást is: a bejárat mellett van a kerékpártároló. Mutatom:

kozossegihaz kerekpar 01
a szerző fotója

Egyértelműen nem fér be a kerékpártárolóba a kerékpár. Magas is, nincs is elég hely két támasz között. (További képek itt a kommentekben vannak az előkertből arra, hogy miért nem követendő példa az épület.)

De nézzünk egy másik példát! Rögtön itt van a TAK következő, 256. ábrája:

telepuleskepi arculati kezikonyv 0263 1

Megint a Rómer Flóris téren járunk, egy közelmúltban átalakított és bővített önkormányzati épületnél. Ezzel a képpel nem az a baj, hogy témája ellentmond a TAK azon megállapításával, hogy az előkert mélységét be kell tartani, s nem szabad kiforgatni az épületet az utca vonalával párhuzamos vonalból. Hiszen itt egy nem derékszögű saroktelek beépítését látjuk, s nagyon helyesen a telepítés figyelembe vette a szép nagy fát is. Ezzel a képpel az a baj, hogy nincsen rajta az épület azon homlokzata, ami miatt ez az épület egy nagyon rossz példa. Figyelmen kívül hagyta azt a nagyon fontos településképi szabályt, mely szerint utcai homlokzatra nem szabad elhelyezni légkondi kültéri egységét. Mutatom azt, ami lemaradt a TAK képéről:

A tér felé sikerült négy darabot elhelyezni. Fotó: Imi

romer floris ter b 1

A főút felé is került további két darab. Fotó: Imi

Ez a ház arra jó példa, hogy ma Érden az Önkormányzat felül áll minden szabályon. Az egyszerű építtetőt ugyan halálra szekálják a hatóságok a részletekkel, de ha az Önkormányzat az építtető, akkor neki bármit szabad. Akár 6 szabálysértő gépet is elhelyezhet a településképileg kiemelt főútvonalon álló középület utcai homlokzatán. Mert Jupiternek szabad. Szóval én nem példálóznék ezzel a házzal a TAK-ban, mert pont ellentétes üzenetet hordoz.

Egy másik kedvenc öngól a TAK-ból a 285. kép:

telepuleskepi arculati kezikonyv 0285 1

Mert azt minden erre sétáló gyerekes érdi tudja, hogy nyáridőben itt áll a tábla: a vízben pancsolni tilos. Azt már kevesebben tudják, hogy pont itt, a térkő alatt  csordogál a Tepecs-patak. Egy igazán jó köztéren nem fordulna elő az, hogy a betemetett patakra egy díszszökőkutat telepítenek. Egy igazán jó TAK példában meg nem mutogatnának olyan szökőkútban játszó gyerekeket, amiben tilos a gyerekeknek játszani.

 

Persze a TAK nem csupán meglévő, követendő példákat hoz, de felmutat néhány olyan helyet is a városban, ahol beavatkozást, a tér építéséhez beépítési módot javasol. Sajnos itt is az látszik, hogy a tervező térképen szállt fölébe a tájnak.

Jó érzékkel vették észre, hogy olyan többágú csomópontok vannak Dombosvárosban, amikkel kellene valamit kezdeni. Az egyedi karakter keresése azonban olyan felületes térképszemlélésig jutott csak, hogy az eredmény egy olyan javaslat, amit soha senki nem fog komolyan venni.

Példának a Kalotaszegi (más források szerint Fundoklia) teret hozom, mert mindkét bírálati fordulóban jeleztem, hogy a terep alkalmatlan a javaslat megvalósítására .Ezt a városépítészeti javaslatot teszi a TAK (98. oldal) a Lőcsei út tetején található, a népnyelv által csak "műanyag körforgó"-nak emlegetett térre:

A TAK 97. oldalán található ábrákon két teret is találunk: a Kalotaszegi (vagy Fundoklia) teret és a Bóbita (játszó)teret.

A beépítési javaslat mellett ott van a hivatalos földhivatali térkép is a rétegvonalakkal.

telepuleskepi arculati kezikonyv oldal 97 1 1

A rétegvonalak mutatják meg, hogy milyen meredek egy adott terep. Márpedig a Lőcsei úttal párhuzamosan futó nagy árok pont itt, a tér mellett "kanyarodik bele" a Somogyvári utcába. Ez az oka annak, hogy az egykor egy pesti mérnökiroda asztalán megrajzolt Csurgói utca a valóságban nem éri el a teret (belefut egy hatalmas árokba), a Cserhalmi meg mindenféle útügyi szabvány ellenére veszélyes átkötéssel (e sorok írásakor is be van omolva a szakadék felé az út széle) éri csak el. Pedig egy bölcs és előremutató tervező nem a saját geometrikus fantáziáit erőszakolja rá a terepre, hanem alázattal viseltet az évezredek alatt kialakult környezethez.

A két képet egymásra illesztem, hogy jobban látszódjék a probléma:

telepuleskepi arculati kezikonyv oldal 97 3 1

Látható, hogy a rétegvonalak egy 2-3 szintes épületnyi árokba (árok szélére) tervez épületet rakni csak azért, hogy a térnek legyen térfala. Ezen a két szinten egy rosszul tájolt lakás helyezhető csak el félig a földbe süllyesztve. Sőt, időszakos vízelöntésre is kényszerítenénk a lakókat. Mutatom, hogy mit idéznek a rétegvonalak (1 rétegvonal 1 méter szintkülönbséget):

telepuleskepi arculati kezikonyv oldal 97 4 1

A kék vonal azt az időszakos vízfolyást és annak mély árkát (völgyét) mutatja, mely a Bem tér környékéről vezeti ide Parkváros (és mivel engedélyt kapott rá, az Interspar) csapadékvizét. Ebben a sávban építési tilalmat kéne elrendelni, nem kötelező építési helyet kijelölni! Sőt, tovább megyek: egy tisztességes felszíni vízrendezési terv után a tér szerves részévé lehetne tenni akár állandó vízfelülettel, záportározóval. Oké, valóban, ahhoz ki kéne sajátítani az érintett magánterületeket, s ettől a mindenkori városvezetés ódzkodik. Ugyanakkor ugyanez a rajz tartalmaz kisajátítást máshol. Igaz nem a vízrendezés, hanem az autós (?) közlekedés érdekében.

A pirossal jelölt útvonalak arra a geometriai felismerésre építenek, hogy a Bóbita játszótér felszámolásával/átépítésével egy háromszög alakú közlekedési úthálózatot lehetne létrehozni. Abba most nem megyek bele, hogy milyen agyrém lenne egy ilyen úthálózat forgalmi rendje, de azt érdemes észrevenni, hogy a Kalotaszegi út és Liptói utca sarkán álló 6 (?) lakásos társasház telkének sarkát (ahol ma jellemzően 3-4 autó is szokott parkolni) ki kellene sajátítani. Miközben a Hargitai út jelentős forgalmának keresztbe tenne. A 102. oldal ábrája szerint:

telepuleskepi arculati kezikonyv oldal 102 1

 

E pár példával persze sokat nem lehet elmondani a TAK-ról. Végiglapozgatva az az izzadságszag érződik rajta, amit a kapkodó építésügyi jogszabályok teherként az önkormányzatokra róttak: sebtiben tessék a településképről arculati kézikönyvet készíteni. Ettől azonban nem kezdődött el diskurzus, társadalmi párbeszéd, hogy milyen városban szeretnénk élni. Ehhez legalább az érintett szakmák közös munkájára lenne szükség: az építész mellett településüzemeltetők, vízügyesek, közlekedésmérnökök, ökológusok, szociológusok, kertészek, tájépítészek tudására. A TAK arra biztosan jó, hogy egyetlen kiadványba sűrített sok jó példát. Amit akkor is érdemes átlapozgatnia a város lakóinak, ha éppen nem akarnak építkezni, s ha egyes bekerült vagy éppen kimaradt példákon a szerkesztésbe beleszóló politikai nyomás is érződik. Érdemes, mert rávilágít a helyi épített környezet értékeire, s a fejlődés igényére.

 

(A forrásmegjelöléssel el nem látott képek a TAK ábrái.)