60 milliárdos közterületfejlesztési projektről beszélünk. Hatalmas felelősség ennyit bebetonozni valamibe. Biztosak vagyunk benne, hogy jól költjük el? Vigyázzunk, hogy ne építsük el a jövő lehetőségeit!
Érden hatalmas útfejlesztési projektet jelentettek be. A közgyűlés 60 milliárdos útfejlesztési programot hirdetett, mely keretében - a 2018 március 29-én közzétett, a terv véleményezésére kiadott felhívás szerint - elsősorban a még szilárd burkolattal nem rendelkező utak kapnak majd szilárd burkolatot, s a város területét 12 tömbre osztva egyszerre több területen kezdődhet meg a tervezés és a kivitelezés. Az Érdi Közéleti Kerekasztal e tájékoztató videosorozattal arra figyelmeztet, hogy ennyi pénz elköltése ilyen komplex műszaki problémára nagy felelősség.
Ebben a részben az utak hálózati szerepére hívjuk fel a figyelmet.
Hajlamosak vagyunk ugyanis az úthálózatra egységes spagettimasszaként gondolni.
A valóság ezzel szemben egészen más. Ezt bemutatandó érdemes a hálózatot egyben és részletében, nagyítva is vizsgálni.
Nagyítható, PDF formában itt meg is találod.
Meg kell különböztetnünk
- a térségi és országos közlekedési kapcsolatokat biztosító közlekedési folyosókat,
- a város fő közlekedési útvonalait adó, buszközlekedésre is alkalmas főutakat,
- az egyéb gyűjtőutakat,
- és a fejlesztési tervekben további gyűjtőutak kiépítésére kijelölt utakat, útvonalakat.
Ezen felül meg kell különböztetnünk a már burkolt utcákat és a burkolatlan utcákat.
A rajzon az önkormányzati felhívás szerinti állapotokat vettük alapul, de néhány, ténylegesen nem utca (hanem pl. szakadékban végződő) közterületet kivettünk.
Figyelmbe kell vennünk azt, hogy mely utakon járnak buszok, illetve a korábbi évek fejlesztési tervei, mely utakra tettek javaslatot új buszjáratok indítására. E mellett arra is figyelemmel kell lenni, hogy hol érdemes buszmegállót telepíteni (ez nem mindig egyezik azzal a hellyel, ahol most is létezik buszmegálló).
Ehhez a 2010-ben, a Hinterland Mérnöki Iroda által készített közösségi közlekedés továbbfejlesztéséhez szükséges megalapozó tanulmányt vettük alapul, s hozzá vettük a 2014-ben, az Opus Team által készített Településfejlesztési koncepciót (melléklete itt), és a szintén 2014-ben az Opus Team által készített Integrált Településfejlesztési Stratégiát (7.5 Az érdi tömegközlekedés fejlesztésére tett javaslat összefogalalása), illetve pár, azóta napvilágot látott fejlesztéshez, igényhez igazítottuk az ezen tanulmányokban foglaltakat, továbbá saját módosító javaslataink (ezekről későbbi cikkekben még írunk) szerint kis mértékben korrigáltunk ezeken.
A buszhálózat és a megállók kiosztása azért is fontos, hogy a város minél nagyobb, lehetőség szerint egész területén elmondható legyen, hogy 500 m-nél kevesebb rágyaloglással elérhető olyan járat, mely közvetlen, átszállásmentes kapcsolatot biztosít a fővárossal vagy a városközponttal, s vele együtt az elővárosi vasúttal.
Az alábbi képen 500 m sugarú körökkel ábrázoltuk az egyes buszmegállók rágyaloglási zónáját. Zöld körökkel a meglévő megállókét, sárgával a tervezett megállókét. Ehhez az ábrázolási módhoz hozzá kell tenni, hogy becsaphatja a felületes szemlélőt: a térbeli sűrűséghez ugyanis hozzá kell venni a térbeli sűrűséget is, nevezetesen azt, hogy milyen gyakran jár az adott vonalon a busz. Hiába van ugyanis 500 méteren belül buszmegálló, ha azon egész nap irányonként összesen 4 db időpontban érkezik busz. De jelen cikk témája az épített környezet alakítása, a járatüzemeltetés fontosságára csupán ezen kitérővel figyelmeztetünk.
Hiszen a hatékony és jól megszervezett közösségi közlekedéssel lehet a gépjárműforgalmat tartósan csökkenteni. S akkor ki lehet jelölni azokat a lakóutcákat, melyek forgalomcsillapításukkal biztosítják az otthoni nyugalmat, gyermekeink biztonságos közlekedését, a város kerékpározhatóságát. A főutak és gyűjtőutak ölelésében ugyanis kialakíthatóak a lakó-pihenő övezetek.
A lakó-pihenő övezetek (LPÖ) kijelölését már 2008-ban a Magyar Kerékpárosklub és az érdi Tekergő Kerékpáros Egyesület által készített Kerékpáros Koncepció is javasolta, majd a 2012-ben a ProUrbe Kft. által készített Útfejlesztési koncepció is, s végül a 2016-ban a TRENECON Tanácsadó és Tervező Kft. által készített KHT elfogadásával maga Érd MJV Közgyűlése döntött a kijelölésükről (lásd 10. mellékletet itt). Ezeket csupán apró elhagyásokat tartalmazó javaslatunk módosította az alábbi rajzban.
Erről beszélünk majd egy következő részben.