A Modern Városok program keretében még a választások előtt a kormány 60 milliárd forintot ígért az érdi úthálózat fejlesztésére és a víz elvezetésre. Az ígéretek megvalósítása egyelőre nem látszik.
Rövidítve megjelent a Kerekasztal újságban 2018 szeptemberében.
Tetlák Örs írása
Megérkeztek az őszi esők és Érd a vizek városává változott. Esős napokon az utcákat járva városszerte látjuk a hömpölygő vizet a főutakon, a beázott pincéket, a járhatatlan, térdig vízben álló murvás mellékutcákat, a homokzsákokkal küszködő érdieket. Amikor a már közepes mennyiségű csapadékot elvezetni sem képes csatornázáson bosszankodunk és a helyenként az árkokba, vagy az udvarokba mosott murvára tekintünk, még fájdalmasabb, ha Érd úthálózatának minőségére gondolunk.
Biztosan sokan emlékszünk a pillanatra, amikor T. Mészáros és Aradszki urak választási buzgalmukban, Kósa (ex-)miniszterrel megerősítve kezdték el lebegtetni az érdi úthálózat fejlesztésére szánt 60 milliárd forintot. Ugyan a győzelmi jelentések szerint ebből 6 milliárdot már az idei évben a város rendelkezésére bocsátanak, nem nehéz észrevenni a nagyságrendi különbséget.
A 2019-es költségvetés előkészítése során, az LMP parlamenti frakciója az érdi Közéleti Kerekasztal javaslatait és előzetes terveit figyelembe - sok egyéb módosító javaslata között - egy mindössze 8 milliárdos tétellel szerette volna Érd útfejlesztésének kezdő fázisait a központi költségvetésben is biztosítani. Az elképzelés az lett volna, hogy célirányzatként álljon rendelkezésre ez az összeg a rendszerszemléletű tervezésre és a kivitelezés megkezdésére. Ebből lehetett volna megtervezni a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket, a kerékpáros- és tömegközlekedést, a fő- és gyűjtőutak hálózatát, a pihenő és lakóövezeteket. Illetve kellő forrás állt volna rendelkezésre a társadalmi és szakmai vitára, valamint az utcák burkolásának megkezdésére, hogy a fejlesztés valóban a város és lakói érdekét szolgálja. Nos, a Fidesz-KDNP ezt a módosító javaslatot is érdemi tárgyalás, vagy vita nélkül söpörte le az asztalról, a költségvetési bizottság már a parlament elé sem engedte. Aradszki képviselő úr vajon számonkérte párttársain, hogy kidobták a javaslatot?
Valós a veszély, hogy rendszerszintű szemlélet helyett ismét csak ad hoc ötletelés, zárványszerű félmegoldások és a már unalomig ismert mutyik fogják a kivitelezést jellemezni. Ha egyáltalán valaha a város rendelkezésére fog állni a meglebegtetett összeg, hiszen az ígéreteken kívül semmi konkrétum nincs. Bár sajtóhírek már a megyei jogú városoknak szánt 1000 milliárd forintról szólnak, ebből egyedül Pécs kapna százat. Nem ismert, miként osztozna a maradék huszonkét megyei jogú város a fennmaradó összegen, egyelőre nem tudjuk, hogy pártunk és kormányunk milyen projekteket milyen összeggel kíván támogatni. Nem lehet túlzott elvárás, hogy a hűbérúri kegy helyett nevesített, elkülönített és mindenek előtt kiszámítható források álljanak a város rendelkezésére.
Ne legyen zsarolható a város, ne szoruljanak az érdiek senkinek kénye-kedvére és legfőképp valljon színt a kormány, hogy milyen formában, milyen ütemezéssel és mekkora összeget hajlandó valóban az érdi úthálózat fejlesztésére elkülöníteni!
Bármerre tekintünk Érd környékén, csak szégyenkeznivalónk van az érdi úthálózat minőségén. Ígéretek és maszatolás helyett számonkérhető döntésekre van szükség, hogy érdemi változás történhessen. A lakájmédia nem fukarkodott a jelzőkkel, történelmi feladatról beszélt, amikor az érdi közgyűlés egyhangúan biztosította támogatásáról Aradszki képviselő urat, hogy szerezze meg a város számára a szükséges forrásokat az úthálózat és csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztésére. Az érdiek megérdemlik, hogy tisztán lássanak, mire számíthatnak a meglebegtetett 60 milliárdhoz képest. A magunk részéről mindent meg fogunk tenni, hogy egyértelmű válaszokat kaphassunk a forrásról és a kormány szándékairól. Abban pedig joggal reménykedhetünk, hogy a csapadékvíz el nem vezetésénél minden további kivitelezés nagyságrendekkel jobban fog sikerülni, hiszen ezt a szintet nem lesz nehéz felülmúlni.