Mi mennyi?
Typography
  • Smaller Small Medium Big Bigger
  • Default Helvetica Segoe Georgia Times

Na ugye - így kommentálta Orbán Viktor a Facebook-on, hogy a magyar válogatott kijutott a 2016-os foci-Eb-re. Majd a közbeszéd pár napig értekezett arról, hogy valóban megérte milliárdokat költeni stadionokra: ím, már meg is van az eredmény. Valóban megvan?

Mottó:
"Száz vasútat, ezeret!
Csináljatok, csináljatok!
Hadd fussák be a világot,
Mint a testet az erek."

(Petőfi Sándor: Vasúton)

 
A kérdés megválaszolásához - a fociban teljesen járatlan adófizetőként - annak néztem utána, hogy egyáltalán mekkora számszaki teljesítmény egy ilyen tornán részt venni. E kutatás eredményét osztanám meg a nyájas olvasóval.

Hány ország van Európában?

Ahogyan a Wikipédia írja Európának 45 független országa és 7 egyéb területe van. Ilyen egyéb terület pl. a foci tekintetében is ismert Feröer(-szigetek), vagy éppen a Rómában székelő Szuverén Máltai Lovagrend és az egyetlen ENSZ-tagország által el nem ismert Dnyeszter Menti Köztársaság.
 
De a független államok száma lehet több is, annak függvényében, hogy mit tekintünk európai országnak. Európai államnak vehetjük az Európán kívüli államok európai területeit is (ők négyen vannak, úgy mint Azerbajdzsán, Grúzia, Kazahsztán és Törökország), vagy éppen az Európához is sorolt egyéb ázsiai államokat, területeket is (itt jelllemzően hét nevet szoktak említeni, úgy mint az egyébként EU-tag Ciprus, és a szigeten még érdekes status quo-val rendelkező Észak-Ciprus, valamint Akrotíri és Dekélia, a Grúziától függetlenedő, elfogadottságát tekintve kétes önállóságú Abházia és Dél-Oszétia, a hivatalosan Azerbajdzsán részének minősülő, de magát függetlennek tartó Hegyi-Karabah, s természetesen Örményország).
 
Ha tehát a legtágabban éretlemzzük, akkor összesen 45+7+4+7 = 66 országról/területről beszélhetünk a 900 lakosú Vatikántól a 104 milliós Oroszországig.

Na jó, de hányan indulnak az EB-n?

A Wikipédia cikke szerint 1976-ig mindössze a legjobb 4 csapat vett részt a tornán, a résztvevők számát 1980-ban 8-ra, 1996-ban 16-ra növelték, s az UEFA 2008-ban határozott arról, hogy 2016-ban már 24 csapat vehet részt az EB-n. Azaz az idei EB az első, ahol ilyen sok, összesen 24 csapat küzdhet meg, ez a korábbi 16-tal szemben 50%-os bővülés
 
Azt is mondhatnánk, hogy a fent említett 66 ország (terület) bő harmada indul az EB-n. Na de a hír éppen az, hogy az indulásért meg kellett küzdeni, hiszen a részt vevő csapatokat minden alkalommal selejtezők során választják ki. Kérdésként merül fel hát, hogy 

Hányan neveztek az EB-re?

És itt jönnek az igazán érdekes számok. A labdarúgó Európa-bajnokság selejtezőjében az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) tagállamai indulhatnak. Ebben az 53 államot számláló listában nem pont a fent taglalt 45/66 ország szerepel, hiszen például önállóan indul Wels és Skócia, s tagként szerepel Izrael is. A 2016-os EB selejtező mérkőzéseit 2014 szeptemberétől 2015 novemberéig játszották le (házigazda Franciaországnak nem kellett selejtezőt játszania). Magyarország (Írország, Svédország és Ukrajna csapatához hasonlóan) pótselejtezővel került ki a bajnokságra. 

Hogy hol állunk fociban ebben a társaságban?

Én, aki nem értek a focihoz, nem tudok erre a kérdésre válaszolni. De a statisztikai adatokból egy rangsort tettem. Az EB-n legtöbbször Németország volt jelen (11 alkalommal), őt követi Spanyolország (9), majd  Anglia, Franciaország és Olaszország (8), Portugália (6), Csehország és Svédország (5), Belgium, Horvátország, Oroszország és Románia (3), Svájc és Törökország (2). Ez a 14 ország nagyságrendileg annyi csapat, mint a korábbi résztvevők száma (16), s ezen országok (Svájc kivételével) mindegyike állt már dobogón az EB-n. A minőségi vonal valószínűleg ez alatt van. 2 alkalommal vett részt a tornán  Írország (legutóbb 2012-ben, most pótselejtezővel), Lengyelország (legutóbb 2012-ben), Magyarország (legutóbb 1972-ben, most pótselejtezővel), 1 alkalommal Ausztria (2008-ban), Ukrajna (2012-ben, most pótselejtezővel), s sosem vett még részt Albánia, Észak-Írország, Izland, Szlovákia és Wales. Tehát a múlt és a pótselejtezős adatok szerint is, valahol a 24 csapat utolsó harmadában szerepelhetünk (azaz a korábbi, 16 csapatos szabály szerint nem is jutottunk volna ki).

És kik vannak a magyar válogatottban?

A Wikipédia szerint és a 2015. november 15-ei Norvégia elleni Európa-bajnoki selejtező keretét figyelmbe véve 26 focistáról beszélünk, ennek a fele, 13 játékos játszik hazai csapatban (5 a Ferencvárosban, 4 a Videotonban, 2-2 pedig Szombathelyen és a Puskás Akadémián). Azaz, közvetlenül a stadionépítés csak a válogatott felére hathat, hiszen a másik fele nem hazai stadionokban fejlődik "EB szintre".

Szóval akkor megérte?

Ezekből a számokból 2016 év elején azt olvasom ki, hogy nem. Még ha lenne is szoros összefüggés a stadionokra költött milliárdok és a nemzetközi tornákon való szereplés között, akkor sem tudnám megmondani, hogy ez jó üzlet-e. Azt tudom, hogy ha orvosra és pedagógusra költenénk, annak sokkal egyértelműbb és kézzelfoghatóbb eredményeit látnánk.
 
Azt pedig csak érdiként mondom mellé, hogy ha már sportlétesítményekre költünk, akkor a már valóban bizonyított érdi baseball csapatról nem szabada ilyen méltánytalanul elfeledkezni. Ha ott stadionépítés nélkül ilyen eredmények születnek, akkor mi lenne, ha meg is becsülnénk őket?