Közterületeink
Typography
  • Smaller Small Medium Big Bigger
  • Default Helvetica Segoe Georgia Times

Mert a napnál világosabb, hogy gyilkosság történt. A vádlott még tagad, de a bizonyítékok egyértelműek.

Ahogyan azt korábban már megírtuk, a Fürdő utcában útépítésre hivatkozva elföldelik a patakot. A cikk és a Boldogulj Érden cikke olyan hullámokat vetett, hogy személyeskedésig fajultak az indulatok. Ahogy korábbi cikkemben szakmai példákat és érveket hoztam, úgy ezúttal is igyekszem a problémára magára fókuszálni, s kerülném a személyeskedést.

Ugyanis a patak megölése nem egyszerűen az adott felelősök bűne (ebbe beleértem azokat is, akiknek hatáskörükben állt volna megállítani a pusztítást, de nem tették), hanem jelenség: a nemtudás felelőtlensége, a megnemértés felelőtlensége, a technikába vetett túlzó hit, a teremtett világ iránti felelősség hiánya. Azaz egyszerűen gondatlanok Persze az is lehet, hogy vannak olyan szereplők, akik nem csak egyszerűen nem értenek ahhoz, amit csinálnak, hanem előre megfontolt szándékkal munkálkodnak. Nem akarok nyomozó szerepben sem tetszelegni, s nem akarom a bíró szerepét sem elvenni.

Nem ítélkezem, nem az én dolgom, de a tényállás tisztázásában a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján közreműködnék e cikk erejéig. Az inspirációt az Érd TV Párbeszéd 2017.03.30. napján sugárzott műsora adta. Annyi csacskaság hangzott el, hogy az alábbi videóban kommentként meghivatkoztuk azokat, s itt kifejtem a főbb ökológiailag problémás pontokat.

A sajtóetikai és sárdobálós részekre nem térnék ki, maradnék a szakmai kérdéseknél.

Ráadásul

A riportban az hangzik el (kommentált 1:13), hogy a Fürdő utca "rendkívül keskeny utca, amelyikben ráadásul még egy vízelvezető vagy vizes árok is van, amelyet szívesen hívnak a helybeliek pataknak". Ez egy tipikus 20. századi gondolkodás. Az a patak hamarabb volt ott, mint bármi vagy bárki, aki ma a völgyben él. Tehát ez a patak nem ráadás, hanem a völgyet kialakító patak, melyhez illik idomulni. Nem csak azért, mert a helyiek szeretik, mert ez a patak adja a hely szellemét, mert olyan romantikus, hanem azért is, mert a bölcs ember nem akar egy völgy aljában erősebb lenni a természet erőinél. Így helyes: ez egy bájos völgy, melyben egy patak folyik, s ráadásul van itt egy utca is. Ha az emberek megtanulnak együtt élni a helyzettel, akkor minden rendben lesz. Ha nem, akkor a völgy megtanítja majd: azért a víz az úr!

Ez egy olyan alapvető gondolkodásbeli különbség (a technikába és az emberi felsőbbrendűségbe vetett hit kontra a teremtett világ és a gondjainkra bízott bolygó iránti felelősség), mely rögzítése és elemzése nélkül ezt a vitát nehéz megérteni.

Patak vagy nem patak?

A riportban maga a riportalany is állandóan keveri a fogalmakat. Vízelvezető árok, vizes árok, árok, árok meder, meder, patak.

A vitát a legegyszerűbben akkor lehet eldönteni, ha utána nézünk a nyilvántartásoknak és a szakirodalomnak. Eddig egyetlen tervrészletet láttam az építési tevékenységről. Ezt:

Ennek a jobb felső sarkában ott van egy szöveg (mely valószínűleg a tervlap egészét értelmezve egy keret szélére írt azonosító adat lenne): Sulák-patak.

Ha rákeresünk a neten erre a névre, akkor általában ilyen idézetekkel találkozhatunk, hogy:

"Érd város két élő vízfolyása a Sulák-patak és a Bara-patak, melyek Ófaluban, a Külső Római út közelében egyesülnek, s a Beliczay-sziget közelében érik el a Dunát, mint helyi erózióbázist. Szomorú figyelmeztetés, hogy a víztisztaságot jelző kagylók és rákok, melyek az 1920-as 30-as években még előfordultak, mára már meggyérültek, illetve teljesen eltűntek Érd természetes vízfolyásaiból." (Dr. Kubassek János: Érd földrajza / sulinet.hu)

Valóban, a Papi-földeken folyó Sulák-patak folyását fölfelé követve eljuthatunk a Fürdő utcába. Sajnos a térképek nem jelölik, de a jelek szerint ez lenne a Sulák.

Ha tovább haladunk felfelé, akkor - ahogy a riportalany is fogalmaz - "kisebb-nagyobb források"-at találunk. Ha megnézzük a patak definícióját az értelmező szótárakban, akkor ilyenekkel találkozhatunk, hogy: "A magyar természetföldrajz beosztása szerint a 100 km hosszúság és az 1000 km² alatti vízgyűjtő területtel rendelkező vízfolyások pataknak számítanak" (Wikipéda), vagy : "Állandó vízhozammal rendelkező kis vízfolyás" (Természetföldrajzi alapfogalmak szótára), s ezen kritériumoknak a Fürdő utca "vízfolyása" megfelel, illetve: "Forrásból fakadó kisebbféle és bizonyos mederben tovább haladó víz, mely több másokkal öszvefolyván szorosb értelemben vett folyót képez."(Magyar nyelv szótára (1862)). A Nyelv és Tudomány így fogalmaz: "a folyónál kisebb vízfolyásokra általában (...) a szláv eredetű patakot használjuk legtöbbször. Közelebbről nem határozható meg, hogy ez honnan került a magyarba, hiszen számos szláv nyelvben megtalálható a potok [potok] szó ugyanebben a jelentésben."

Mindezek alapján a fentiek cáfolásáig a továbbiakban következetesen pataknak fogom hívni a tárgyi vízfolyást.

Sokan sétálnak

Ahogy a kommentált videóban 3:00 környékén el is hangzik: sokan sétálnak a Fürdő utcában. És nem csak azok, akik itt laknak! Bizony, egy patak partja, még ha ilyen mostohán is bánnak vele, mint az elmúlt évszázadban, kellemes klímát, jó hangulatot ad, a csobogás kifejezetten nyugtató hatású. Városunk nem sok ilyen közterülettel rendelkezik, így természetes, hogy aki teheti, az erre jár haza, vagy éppen erre kanyarintja egészségügyi sétáját, erre sétáltatja kutyáját. Többen az utcában kifejezetten ezért a hangulatért, ezért a klímáért vettek itt ingatlant.

Még azt is meg merném kockáztatni, hogy a Kutyavár nem véletlenül épült ide, a patak partjára: tiszta, forrásokhoz közeli vize nagy kincs lehetett egykor.

Nos, ezt veszik el a járdával. Ez is egy tipikus gondolkodási hiba: építünk valamit a használóknak, de a beruházással éppen azt vesszük el, ami miatt a területet használók eddig oda jártak. Ez a "felülről és kívülállóként" megmondom, hogy mi a jó a felhasználónak, miközben őket "elfelejtjük" megkérdezni. Ez a téma a "User experience design", avagy röviden UX vagy XD tudományterületre vezet, s általában ezzel a képpel szokták illusztrálni:

Bár a téma alapvetően az informatikai fejlesztések témájában pörög, de az urbanisztika területén is évtizedek óta gyakorolt. (Itthon ugyan kevésbé, de ez inkább Magyarország szegénységi bizonyítványa.)

Az, hogy egyébként szükség van-e járdára az utcában, azt majd egy következő posztban taglalnám, a forgalomtechnikai kérdéseket nem keverném az ökológiai kérdésekkel. De kétségtelen, hogy komplex tervezési feladattal állunk szemben, tehát nem elhanyagolható a kérdés.

Azt azért a riportra reagálva itt szögezzük le, hogy azért befedni egy patakot, hogy járda legyen a helyén, az nagyon barbár. Az elmúlt évtizedek ellenkező folyamatokat mutatnak világszerte. Sokkal nagyobb revitalizációs projektet hoznék példának. Szöül polgármestere nem mindig volt népszerű ember, kifejezetten sokan szidalmazták, mikor a szennyvízcsatornává degradált Cheonggyecheon folyót kiszabadította a többszintes autóút alól. De a nép látta, az eredmény mily nagyszerű. Később államelnöknek választották. Így is lehet.

 

Az élővilág csökkenő élettere

A tudomány nélkülözésének bizonyítéka a kommentelt videóban 5:40 környékétől induló okfejtés. A legjobban ez üt: "Ami az élővilágot jelenthet a terület, az a különböző madaraknak a helye lehet (...), de a madaraknak annyi eszük van, hogy ha itt nem találnak vizet, akkor elrepülnek vagy erre, vagy abba az irányba".

Nos. Inni nem csak a madarak szoktak. Talán nem túlzás azt feltételezni a mi egyszerű szellemi szintünkön, hogy minden állat és minden növény él ezzel a sokmillióéves szokásjoggal. Az is napnál világosabb, hogy a betoncsatornába zárt vízből nem olyan egyszerű inni. Még a fáknak is meglepetést fog okozni a megváltozott talajvízszint. És minden olyan élőlény is megsínyli ezt a drasztikus vízcsökkenést, mely a táplálékláncban és az ökológiai együttélésben benne van. Az itt élő vadkacsák nem egyszerűen elrepülnek inni oda, ahol még találnak vizet (amig valakinek eszébe nem jut azokat a területeket is lebetonozni), de egyáltalán nem fog erre járni. Miért tenné? A növényvilág is sokkal szegényebb lesz, a benne élő bogarakkal, egyéb állatokkal együtt. Mind egyedszámban, mind fajta számban drasztikus csökkenés várható idén. Persze, ezek a növények és ezek az állatok elmehetnek máshová, ahol találnak még természetes vízfolyást. De a helyzet az, hogy ott már élnek más növények és más állatok.

Törvényszerűnek látszik az a felismerés, hogy az élővilág egyedszáma és fajtaszáma egyenesen arányos a rendelkezésükre álló élettérrel. Ezért pusztulnak ki egyre gyorsuló ütemben az állat- és növényfajok, mert a rendelkezésükre álló terület rohamosan zsugorodik. A vizes élőhelyek megszűnésére ez halmozottan igaz. A vizes élőhelyek visszaszorulásával olyan élőlények tűnnek el, melyek víz hiányában nem elvándorolni, hanem kipusztulni fognak.

Éppen ezért állítom, hogy a Fürdő utcai munkálatok nemes egyszerűséggel a gyilkosság kategóriájába tartoznak.

Már a 2016-ra kialakult állapotok is súlyos károkozások eredménye. A fentebb idézett Kubassek-értekezés is azt állítja, hogy 80 évvel ezelőtt ezekben a vizekben még kagylók és rákok éltek, de a helybéliek állítják, hogy apró rákokat szoktak látni a vízben. És ez a helyzet beavatkozás nélkül is javulna, hiszen a csatornázás eredményeképpen a talajvíz szennyezése jelentősen csökken(t). De egy revitalizáció (melyre akár uniós pénzt is lehetne találni) után igazi gyöngyszem (inkább gyöngysor) lehetne a Sulák. Igazi városi tanösvény. Attrakció. Az említett cikkben Kubassek doktor ezt is írja: "Érdligeten megszokott az utcák mellett, árkokban csordogáló, gyöngyöző patak látványa. Nem lehet pusztába kiáltott, hiábavaló figyelmeztetés, hogy mindnyájunknak óvni, védeni kell természetes vizeinket, mert szennyezésük beláthatatlan következményekkel járhat, és hatása valamennyiünket sújthat." Ki mer vitatkozni vele?

Zárt rendszer

Tudom, hogy csak felületes, hozzánemértésből fakadó fogalmazás eredménye, de szögezzük le: sem a csapadékvíz, sem a patak medre nem lehet zárt rendszer. Oda bemegy és onnan kijön. A víz is, annak hordaléka is, s millió egy más is. A víz körforgása és az ökológiai körforgás is éppen arra épül, hogy egy ilyen meder nem zárt rendszer. Attól, hogy fedett, attól még nem lesz a rendszer is zárt. (Sajnos még az atomerőmű sem elég zárt, elég csak Majakra gondolni.)

És egy vízelvezetést hatékonyabb nem felületben, hanem keresztmetszetben méretezni. És az sem baj, ha nem szemre, hanem centivel ellenőrizzük a keresztmetszetet.

Ha meg akarnak győzni a terv nagyszerűségéről, akkor a kicsit hihetőbb szóhasználat segítségükre lesz. Az "elég gyors ez a vízfolyás" nem túl hiteles műszaki ismertetés.

Elszikkad és a törvény szerint

Igen, valóban. A szikkasztás valóban nagyon jó és nagyon fontos. Igaz, hogy Érden az építésügyi hatóság a helyi szabályozásra hivatkozva nem az elszikkasztás számítását és megvalósítását kéri számon, hanem éppen a csapadékvíz-elvezetés számítását. Ugye, hogy nem mindegy, mit szabályoznak?

Egyébként az elvezetést könnyebb számítani, azzal is van a kevesebb beruházási gond, mégis a gyűjtést és a szikkasztást kell(ene) támogatni. De azt azért tudni kell, hogy a haváriára (ami most már évente többször is bekövetkezik) nem lehet megoldás a szimpla szikkasztás. Hiszen eddig is azért hömpölygött a víz az úton, mert nem képes a hirtelen jött csapadék elszikkadni. Ezt a vizet fel kell fogni, s gyűjteni kell. A szikkasztás egy hosszabb folyamat lesz majd az esős időszak elmúltával. És minél nagyobb a burkolt felületek aránya, annál nagyobb tárolókapacitások kellenek. A dús növényzet ugyanis rengeteg vizet megköt, lassítja a víz továbbjutását. Ezért kell a telkek beépíthetőségét alacsonyabb százalékos szinten tartani, s ezért nem kéne a közterületeket kerítéstől kerítésig leaszfaltozni, inkább fákat ültetni, aktív növényzetet kialakítani, a felsőbb (!!!, azaz nem alsóbb!!!) szakaszokra záportározókat építeni.

Ezt azzal elintézni, hogy a lakosság törvényes kötelezettsége a saját csapadékvizét elszikkasztani .... khm, minimum leegyszerűsítés.

Egyébként éppen ez az a terület, mely kevésbé elszikkasztja, inkább kiadja magából a vizet. Hiszen azért van itt patak, állandó vízforrás. Mert a sok elszikkadt víz itt felszínre tör.

És ha már jogszabályokat és szikkasztásokat emlegettünk, akkor nézzünk egy kicsit körül a hivatalos szabályozások tájékán!

Hidrogeológiai védőidom

A KDV-KÖVIZIG honlapján vízbázis-védelem témakörben az alábbi képet találjuk.

Feltűnhet Érd határában az a kék folt. "Sérülékeny ivóvízbázisok". Mi a szösz lehet ez? Nézzünk egy helyi térképes szabályozást! Mondjuk az egy éve, 2016 márciusában készült településszerkezeti tervet.

Nocsak, nocsak ... mintha az érintett terület vízügyileg védett lenne ... Nem tudom, hogy egy patak ökológiájával foglalkozó poszt mennyire mászhat bele a jogszabályok, szabályozások rejtelmeibe anélkül, hogy jelentős olvasói tábort veszítene .... ezt a kérdést itt most inkább nyitva hagyom. Biztos folytatja majd valaki más.

 

Én pedig legközelebb a forgalomtechnikával és mérnöki műtárgyakkal folytatom. Addig nézegessenek szép megoldásokat itt:

https://hu.pinterest.com/vargailles/%C3%BAt%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9s-v%C3%ADz/