Az érdi Elvira-majorba ipari parkot telepítenének. Sokat foglalkoztunk az Érdlakó hasábjain az üggyel, s hogy miről szól a történet, azt röviden az alábbiakban foglaljuk össze.
Ez a cikk a téma összefoglalására készült egységesítő szerkesztőségi cikk.
Az egyes kék színű linkekkel a hivatkozott téma kibontása olvasható.
Érd közigazgatási területe jellemzően már be van építve, beépítetlen, mezőgazdasági területe csak Martonvásár és Százhalombatta irányában van. Ez a terület a Mezőföld csücske, az Országos Területrendezési Terv szerint is kiválló és jó termőföldek találhatóak itt. A kárpótlás után kialakult telekszerkezete elaprózott, hosszúkás szántókból áll. Kivétel ez alól az Elvira-major, mely állami terület és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézet Érdi Kutató Állomásának, azaz az érdi génbanknak ad otthont.
A génbank profilja a csonthéjas gyümölcsfák. 1979-től folyamatosan kerülnek begyűjtésre a gyümölcsfajok, fajták az ország egész területéről. A feladat elsősorban a biodiverziás, azaz a fajták genetikai változékonyságának megőrzése. Jelenleg mintegy 2000 tételből álló génbanki élőgyűjtemény 22 ha területen található és Európa egyik legnagyobb csonthéjas génbanki gyűjteményeként tartják számon. A génbanki tevékenységet kiegészíti a faiskolai termelés, a kutatóintézetben nemesített új cseresznye-, meggy- és kajszifajták elsődleges szaporítója, de dióoltványokban is nagyon jelentős a Magyar Gyümölcsfaiskolák Országos Egyesületével való együttműködésükben.
Az önkormányzat kezdeményezte a terület átadását, melyet Orbán Viktor a Modern Városok Programjának keretében oda is ígért. Azóta folyik a huza-vona, hogy mekkora területet adjon át az állam. Ezt a vitát a 2016-os közmeghallgatáson lakossági kérdésre az alpolgármester világította meg. A 600 hektárból akkor 300 vagy 200 hektárt átadásáról alkudoztak ("nem vagyunk sem biobolsevikok, sem biofasiszták, bizony valahol a kettő között kell megtalálni az egészséges középutat"), az ipari park kialakításának (közművesítésének) költségét több, mint 8 milliárd forintban nevezte meg. A vitát megelégelve hozhatott a kormány határozatot arról, hogy egy gyors cselekvési tervvel rögzítsék a lehetőségeket. Ebben a kormányhatározatban az Elvira-major az "ipari park fejlesztés megvalósítását akadályozó körülmény"-ként került meghatározásra.
A génbank korábban ellenállt a fejlesztésnek, de ezt az ellenállást felszámolták (a városháza kemény figyelmeztetést küldött az aggodalmaskodóknak Arató Zsolt sajtófőnökön keresztül: "Minden olyan szándékot, amely az érdi családok jövőjét akarja ellehetetleníteni, a közösségünk elleni durva támadásként tudjuk csak értékelni").
A hangzatos szavak szerint munkahelyet teremtenének (10 és 30 ezer munkahelyről is volt itt már szó), de a statsztikai adatok szerint erre nincsen munkaerőpiaci kereslet, s az új munkahelyek teremtéséhez bőven van elég terület most is.
Az önkormányzat tuljadonképpen elismerte, hogy az ipari parkra azért van szükség, mert forráshiányos az önkormányzat, a város fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez kevés bevétele van (T. Mészáros András polgármesterrel készült interjú). Ugyanakkor cáfolják, hogy csupán ipari termelésben gondolkodnának, tompítanák az iparvárosi előképet, holott egyértelműen a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. (NIPÜF Zrt.) a partner, s a szabályozásban is mindvégig ipari gazdasági területről beszélnek.
Az önkormányzat azt állítja, hogy a terület alulhasznosított, mert nem is kell a génbanknak ennyi föld, a terület nagy része multiknak van bérbeadva vetőmagtermelésre (ami a városházi sugalmazásokkal szemben pozitív cselekedet, hazánk nagyhatalom a jóminőségű vetőmagtermelésben), a faültetvények között el lehet helyezni az ipari parkot. Ezzel az állítással két gond van: (1) az előterjesztés egyértelműen a fák helyén is ipari parkot irányoz elő, (2) aki ilyet állít, az nem érti a génbank működését, a technológiát, azaz azt, hogy miért van szükség pufferterületekre (elsősorban az átporzás és a méhek folyamatos tápanyaggal való ellátása miatt, lásd Rodics Katalin interjúját és ezt a szemléltetést).
Az ügy pikantériája, hogy korábbi, baloldali kormányzat alatt is volt szándék az Elvira-major elkótyavetyélésére, s akkor a Fidesz képviselői védték a páratlan értékű csonthéjas-gyümölcs génbankot. A védelemért akkor is felszólalt az ombudsman, s most utódja is kiállt mellette.
A politikai szervezetek eddigi állásfoglalásai: Élőlánc Magyarországért sajtóközleménye, Gőgös Zoltán parlamenti interpellációja, ...
2017. szeptemberében petíciót indítottunk, melyet többszázan, köztünk neves közéleti személyek és szakemberek is.
A Kormány ezek után ugyan 1638/2017. (IX. 11.) határozatával úgy döntött, "a magyar gyümölcságazat szakmai érdekei és fejlesztési lehetőségei figyelembevételével" meg kell vizsgálni "egyéb ipari park céljára kijelölhető ingatlanokat", s az érdi városvezetés azóta is azt kommunikálja, hogy az "érdi városrombolók" meghiúsították az ipari park létesítését, mégis elkezdték az I. ütem előkészítését az Elvira major ún. Sasad földjein (ezeken is van cseresznye ültetvény).