Mindenki képviselője
Typography
  • Smaller Small Medium Big Bigger
  • Default Helvetica Segoe Georgia Times

furdozok 01Alpolgármesteri tájékoztatás szerint még búvárkodni is lehet majd búvárkodásra is alkalmas lesz a most épülő Papi-tóban. Egy ismerősöm jelezte, hogy ő ugyan nem engedi be a gyerekét a létesítendő "viziparadicsomba", mert nem bízik a víz fürdőzésre alkalmas minőségében. Mi lehet az igazság?

 

A kérdés vizsgálatához a Papi földeken létesítendő "záportározó" (tényleges fogalom szerint árvízcsúcs-csökkentő tározó) előzetes vizsgálati dokumentációlőzetes vizsgálati dokumentációját (EVD) hívtuk segítségül. Ezt a dokumentációt az önkormányzat megbízásából a Duna-Aszfalt készíttette a tározó környezeti engedélyezéséhez. Sok érdekes dolog kiderül belőle, de a tárgyban leginkább érdekes rész a 4.4 Felszíni vizek fejezet.

Kattints a képre, úgy olvasható!

EVD Erd vizjogi Papi foldek 46  EVD Erd vizjogi Papi foldek 47 EVD Erd vizjogi Papi foldek 48

 

Ez alapján az alábbiak állapíthatók meg:

  1. A jelenlegi vízminőség vizsgálata céljából két mintavétel történt az elmúlt időszakban.
  2. Egyik sem vizsgálta a Sulák-patakot, csak az Érd-Diósdi vízfolyást.
    1. Jelenleg ugyan a Sulák kikerüli a tározó területét, de a tervek szerint új mederbe terelik a Sulákot éppen azért, hogy annak vize a tározóba kerüljön. Azaz vizsgálni kellett volna a Sulákot. Igaz, a vizsgálatot követően a Sulák-patakot a Fürdő utcában eltemették, kibetonozták (és a tervek szerint ezt a kibetonozást hamarosan folytatni fogják felfelé az Alsóvölgyi utcában is), azaz, ha lenne is eredményünk, akkor az már nem lenne érvényes.
    2. Ezek után csak apró tévedésnek tekinthető, hogy a Sulák-patakot időszakos felszíni vízfolyásnak nevezi, holott (ahogy az a neve is mutatja) állandó vízfolyás.
  3. Az Érd-Diósdi vízfolyás minőségét "tűrhető" kategóriába sorolták. A megállapítás szerint a víz minősége alapján "alkalmas felszíni tározásra, tudatosan kiképzett növény és állatvilág telepítés mellett." (Hah... ezek szerint a szakértői anyag is azt mondja, mint én: nem kibetonozni kell mindent, hanem ökológiai egységként kezelve élővizet alkotni). Ami az adatokból kiderül, hogy a laboratóriumi mérések szerint a klorid-ion koncentráció több, mint kétszerese a megengedett határértéknek, a nitrit-ion is csaknem duplája, a nitrát-ion pedig 24-(!!!)-szeresen haladja meg a megengedhető mértéket.
  4. Összességében a dokumenáció azt állapítja meg, hogy "A tározó megépítésének vízminőségi akadályai nincsenek. Fontos, hogy a tározó üzemeltetése során folyamatos vízminőségi vizsgálatokkal ellenőrizni kell a paramétereket." Pedig nem is a szigorúbb, fürdőzésre alkalmas követelményrendszerről beszél a dokumentáció, csupán a víz tározásáról!

 

(Mellékes megjegyzés: A dokumentáció készítője nem sokat szöszölt az adatok feldolgozásával. Még arra sem vette a fáradtságot, hogy a vizsgálati anyagot begépelje. Egyszerűen beszkennelte és képként beillesztette. Többet nem foglalkozott vele. Klasszikus CTR+C / CTRL+V munka. Pedig a gondos tervezői munka képes lenne növelni a bizalmat.)

 

A nyilvánosan elérhető adatok alapján a következő kérdések fogalmazódnak meg bennem.

  1. Milyen tervek készültek az EVD-ben "tudatosan kiképzett növény és állatvilág telepítés" megoldására?
    1. Hol ismerhetőek ezek meg?
    2. Tartalmazza-e a telepített növényzet tisztítási feladathoz igazított méretezését?
  2. A fenntartáshoz szükséges (tervező által előírt) vízminőségi vizsgálatokat ki és milyen gyakorisággal fogja vizsgálni?
    1. Ennek költségvonzata miként épül be a városi költségvetésbe (miből finanszírozzák majd)?

     

Nem heccelésből kérdezem, hanem mert érdekel. Gyermekeink akarnak majd ott fürdeni, tudnunk kell a válaszokat. És nem is kell a válasznak olyan nagy feneket keríteni. Én megelégszem azzal is, ha itt alul, kommentben megadják a vizsgálatok, tervek, szerződések URL-jeit. Képes vagyok önállóan értelmezni azokat. Ha megnyugtató választ kapunk, akkor azt is megírom itt.