Vazallusom vazallusa

Voltak a különféle rendű-rangú urak, akiknek kisebb rendűek-rangúak hűséget fogadtak. Egyik oldalról a hűbérúr földet adományozott a sajátjából és megvédte azokat a birtokokat, akár katonai erővel is, és ha a vazallusa éppen az ő területén teljesített szolgálatot, akkor etette-itatta-fizette. Másik oldalról a vazallus katonai szolgálatot teljesített uránál, tanácsokat adott és bizonyos kisebb adókat fizetett.

Az egész nem valami hűbelebalázs módjára épült fel, urambátyám rendszerben, hanem szerződéses formája volt, szépen írott szóval, ahogy annak rendje és módja. Ha valamelyik fél megszegte, annak súlyos következményei voltak.

A hűbér-rendszer úgy épült fel, mint egy piramis, viszont mivel erősen személy-központú volt, ezért volt az a helyzet, hogy a piramisban csak egy-egy személy volt összekötve, és azért alakult ki a mondás: a vazallusom vazallusa nem az én vazallusom. Magyarul: a hűbéreseimmel állok szerződésben, de az ő hűbéreseivel már nem.

Miért is volt ez a körítés, a régen tanultak kis felelevenítése? Mert erősen párhuzamot látok ezen rendszer és a jelenlegi piaci alapú szerződéses rendszer felépítésében.

Nem egy vállalkozási szerződést olvastam már el, vagy írtam magam. Kivétel nélkül mindegyikben szerepel ezen két kitétel egyike:

• a vállalkozó nem vehet igénybe alválllakozót, hogy a szerződésben foglaltakat teljesíthesse
• a vállalkozó igénybe vehet alvállalkozót a szerződés teljesítése folyamán, és az alvállalkozó által elvégzett munkáért mint sajátjáért felel

Mai szemmel nézve: az alvállalkozóm alvállalkozója nem az én alvállalkozóm. Nem tartozik nekem felelősséggel, elszámolással. Nekem az felel, akivel én a szerződést kötöttem. Ha valami gond van “alsóbb” szinten, az meg az ő problémája. Engem csak az érdekel, hogy a munka rendben legyen és ha nincs, akkor a szerződés szerint előveszem a vállalkozómat.

Megint csak dumálok, miért érdekelne ez bárkit is? Eléggé kulminálódott az Érdi Újság terjesztésével kapcsolatos mizéria. Jelesül, hogy elég sokan nem kapják meg Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának ingyenes hetilapját.

T. Mészáros András polgármester még november elején azt nyilatkozta, hogy ellenőrizni fogják a terjesztést, mert 100% helyett alig 70%-os a kézbesítési arány. Magyarul minden 10 háztartásból csak 7 kapta meg. Állítása szerint ez azért van, mert az önkormányzat megbízta a kiadót, hogy intézze el, ami a Postával kötött erre szerződést. A Posta meg kiszervezte alvállalkozóknak, és azok nem teljesítettek jól. A polgámester azt ígérte, hogy beszél majd a Posta elnök-vezérigazgatójával, hogy megint postások vigyék a lapot. Ha ez nem sikerül, akkor arra kéri a kiadót, hogy bontsa fel a terjesztési szerződést a Postával, és keressen másik kézbesítőcéget.

Az ellenőrzést megtörtént, a polgármester még jobban fel volt háborodva, mert az ellenőrzés alig 50% kézbesítést mutatott. A város fele nem kapja meg, a 23 ezer (esetleges +20 százalék) példányból több, mint 10 ezer nem nálunk landolt, hanem… valahol. Ezért a kiadót azonnali intézkedésre kérte ez ügyben. Ismét azt mondja, hogy beszél a Posta igazgatóval ez ügyben és a levelek hasonlóan rossz kihordása miatt.

Pár keresetlen gondolat a történtekkel kapcsolatban…

• Az Érdi Újság rossz terjesztését az utóbbi fél évre és az alvállalkozókra hárítják.
  • Szerintem (és sokak szerint) nem csak az utóbbi fél évben volt rossz a terjesztés.
• A polgármester most lép valamit a lap miatt.
  • A levelek rossz kézbesítése sem mai probléma és talán kicsit fontosabb, hogy azok eljussanak az emberekhez.
• “A nyertes ajánlattevő feladata továbbá elkészült újság Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén valamennyi lakóegységbe és közintézménybe történő terjesztése, postaládába történő kézbesítéssel."
  • Miért a polgármester megy utána, hogy a megbízott vállalkozó alvállalkozójának alvállalkozója hogyan dolgozik?
• A szerződésben többek között szerepel az ellenőrzés mikéntje is, amit a megrendelő reklamációjára kell végeznie a kiadónak.
  • Elég csak őket megkérni, hogy nézzenek utána, mert a szerződésben vállalták. Miért vártak akár csak fél évet is ezzel?
• A kézbesítés elfogadási hibahatára 60%. Ez alatt a felek azonnali egyeztetést kezdeményeznek a terjesztés felülvizsgálatára.
  • A 60% nagyon alacsony. Ezzel a város területéről “eltűnik” 9.200 darab lap.
• Van egy táblázat, ami lebontja a terjesztést sávosan. Például a polgármester által említett 70%-os terjesztés mellett már 20% levonást jelent a díjból. 60% alatt pedig 100% díjlevonást és kötbért ír elő.
  • Ezek súlyos számok, az üzleti világban ezeket kevés kivételtől eltekintve bevasalják a felektől. Hiszen nem puszira kötöttek szerződést, hanem valaminek a teljesítésére, amit az egyik fél nem tartott be.

Dolgoztam hetilapoknál, tudom, hogy az érdi szerződésben levő számok nevetségesen kedvezőek. Üzleti alapon egy ilyen szerződés nem jöhetett volna létre, de ha mégis, az első megingásra máris ment volna a kötbér, adott esetben pedig akár a szerződésbontás is.

Nem tudom, mi történik, de az biztos, hogy az önkormányzat nem kezeli jól a helyzetet.

Értem az érzelmi hátteret, de ezen nem kellene lovagolni. Ez egy üzleti szerződés, a benne foglalt feltételekkel. A kérdés nem az, hogy ki nem teljesít és miért. Hanem hogy a szerződésben lefektetett dolgokat teljesítették-e a szerződő felek?

Politikai tőke kovácsolásának megint jó, hogy van egy probléma, aminek személyesen a polgármester jár utána. A való életben viszont, ahol egy szerződésben nem a személyes nimbusz fényezése a cél, hanem a megfelelő teljesítés, ez egy bohózattal ér fel.