Nem tudni, mi az igazság, mivel a városháza a terveket nem hozza nyilvánosságra, csak egymásnak néhol ellentmondó félinformációkat.
Jól mutatja a helyzetet, hogy a helyi sajtó még T. Mészáros András polgármester által sajtótájékoztatón elmondottakat sem tudta egyértelműen továbbítani. Az érdmost.hu szerint az hangzott el, hogy "nem célunk egyetlen fa kivágása sem", az érdioldal.hu szerint azonban az, hogy "Egyetlen fát sem fogunk kivágni!". Nem kell mondani, de szögezzük le: a két kijelentés között óriási különbség van. Soha nem a fa kivágása a cél, az csupán a cél érdekében elkövetett szükségszerűség. Pont ezért az előző állítás - miszerint nem a fakivágás a cél - vita nélkül elfogadható. Biztos vagyok benne, hogy nem az Elvira-major tönkretétele a cél. A második állítás azonban egyértelműen átverés: nem elképzelhető olyan ipari parki fejlesztés, hogy a fakivágást el lehessen kerülni. Minimum az út menti fák lesznek útban a közmű- és útépítésnek.
De tudjuk jól, hogy a tét sokkal nagyobb, mint hogy pár útmenti fát kivágnak-e. A híradások egyszerű környezetvédelmi kérdésként igyekeznek feltüntetni a problémakört, de - ahogy korábban e blog hasábjain már kifejtettük - az Elvira-major ügye nem környezetvédelmi. Azon jóval túlmutat. A biodiverzitás nemzetgazdaságilag és nemzetvédelmileg fontos, kiemelt tárgykör.
Pedig az érdioldal.hu a tőle (és elődjének, az Érdi lap) megszokott stílusában egyenesen azt állítja, hogy T. Mészáros András polgármester annak érdekében tartott sajtótájékoztatót, hogy
az egyes kamuoldalak által terjesztett hazugságokkal szemben elmondja az igazságot.
De ha már nem sikerült az érdi médiának ezt az igazságot közvetítenie, nézzük meg magunk azokat a tényeket, amik segíthetnek megítélni a tervezett beruházás környezetre, élővilágra gyakorolt hatását!
Az igazságról csak akkor beszélhetünk, ha a tényeket magukat nézzük. Nekünk a tényekből kevés jut, mert elvétve fordul elő, hogy számon kérhető, konkrét műszaki tartalommal bíró előterjesztéseket nyilvánosságra hoznak. De - ahogy eddig sem a levegőbe beszéltünk - meg tudjuk mutatni azokat a forrásokat, ahonnan a hivatalos adatokat szereztük.
Hol lesz az ipari park, mely ingatlanokat érinti?
Ez még egyelőre vita tárgya, gyúrják még egymást az illetékesek, de a város szándékait ismerjük. Azaz azt tudjuk, hogy hol, melyik telekre szeretnének ipari parkot telepíteni a T. Mészáros András és Bács István vezette érdi városházán. A http://erdmost.hu/2016/09/16/modern-varosok-program oldalon jelent meg a "Modern Városok Program - PREZENTÁCIÓ" bejegyzésként egy Prezi prezi 2016 szeptemberében. Ma is elérhető, nincs is frissebb.
A prezentáció témakörökre bontja a tervezett beruházásokat. Így a gazdaságfejlesztési terveket is.
Ebben - bár szégyenlősen nem említik meg, hogy hol - olvashatunk ipari gazdasági övezet kialakításáról. Adónövekményről, vállalkozásokról szól csak a dia, az Elvira-majorról, állami és nemzeti érdekekről, génbankról nem.
A térképről azonban kiderül, hogy melyik telekre kívánnak már most ipart telepíteni, s mi az, amire hosszabb távon számítanak (tartalékterület). Kattintásra a kép nagyobb lesz!
A következő forrás, ami mindenki számára elérhető, az a GoogleMaps légifotói, illetve az azokból képzett 3D-s tájképek. Az alábbi képen balra az Elvira-major, jobbra Tárnok sarka látható.
Míg az előző kép egy határozott, vegyes intenzitású, de nagyobb ültetvényt látni, addig találunk kisebb, a felbontásból nehezen azonosítható ültetvényeket is.
Igen, valóban, a képek alapján is látni lehet, hogy foltokban vannak kisebb-nagyobb ültetvények. A ma elérhető műholdfelvételek alapján vélelmezni lehet, hogy hol vannak fásszárú ültetvények.
(További térképek ebben a cikkben)
Persze nagy a bizonytalanság abban a tekintetben, hogy mit tekinthetünk gyümölcsösnek, s mit szántóföldnek, hiszen ez évről évre változik. Ezért (is) fogtam magam, s kimentem megnézni, beazonosítani az egyes parcellákat. A 2017 júliusi állapot eltér a légifelvételek alapján vélelmezett állapottól. Hol több, hol kevesebb gyümölcsöst találtam. Ez a technológiából adódik. A génbanki és nemesítési tevékenység ugyanis együtt jár azzal, hogy újabb és újabb fasorokat ültetnek, míg öregebb fasorokat kivágnak, átültetnek. Aki arra jár, ilyenekkel találkozhat:
A képen egymás mellett látunk patak menti természetes növényzetet (ökológia folyosó, erről később), kukoricást (szántó), valamint idei telepítésű, pár éves telepítésű és korosabb gyümölcsöst is.
Ez a cseresznyéskert - mely megegyezik az első légifelvételen látható ültetvénnyel - javarészt olyan telken van, mely már ipari övezetbe van sorolva. Azaz kivágásra van ítélve.
Az ültetvényeken különböző fajtákból ültetett sorok vannak. Az egyes sorok elején a fajtáról tájékoztató tábla található.
Sajnos nem tudja minden érdi, pedig erre valóban büszkék lehetünk: az egyik leghíresebb és legközkedveltebb meggyfajta, az érdi bőtermő itt, az Elvira-majorban "született".
Ez már egy kicsit arrébb, egy másik kert: barackültetvény.
És igen, a technológiai rend megköveteli, hogy az egyes gyümölcsösök között más mezőgazdasági tevékenységet folytassanak.
A gyümölcsösökben nyoma van annak, hogy időnként egy-egy sort (azaz egy-egy fajtát) kiemelnek (kivágnak).
Ez a sor - miután kivágták - gyökérről újrahajt.
Két gyümölcsös között iskolázással is találkozunk.
Nos, hát ezért nehéz megítélni a légifelvételekből, hogy pontosan hol található éppen gyümölcsös. Mert van ilyen is, meg olyan is. A különböző területeket hol igénybe veszik a fák, hol éppen nem. S ahol éppen nem, ott valami más növényt termelnek.
Öntözéses művelés. Igen, az út mentén a öntözővíznek kiépített infrastruktúrája van.
És mindezek mellett megfér a kiskerti (mi is ennek a szakmailag pontos megnevezése?) művelés is.
A Zámori-patak mellett vizes élőhely, susnyás, vadles, aztán kerítés mögött gyümölcsös. A távolban a battai kémények. A terület szélén, a Benta-patak mellett még nagyobb kiterjedésben találunk vizes élőhelyeket.
És akkor itt érdemes szót ejteni arról, melyet eddig nem érintettünk:
Mit kell tudnunk a természetes környezetről?
Ennek szemléltetésére az Országos Területrendezési Terv egyes mellékleteit vesszük elő. Az Országos ökológiai hálózat övezete (3/1. számú melléklet) zöld színnel, a Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3/2. számú melléklet) sötétbarna színnel, a Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3/3. számú melléklet) világosbarna színnel van ábrázolva. (A három melléklet képi montázsát én készítettem, az alapanyag a fenti linkről letölthető).
Nincs meglepetés a képen. Tudjuk, hogy a Mezőföld csücskéről beszélünk, s tudjuk, hogy Európa legjobb minőségű termőföldjei közé tartoznak a mezőföldi földek. Nem véletlen, hogy nemzetközileg ismert nagy cégek éppen a mi térségünkben is ott vannak a nemesítésben, a magtermesztésben. Ez olyan érték, melyre vigyáznunk kell, mert lassan, nehezen megújuló erőforrásról van szó. Könnyebb a magyar települések finanszírozását rendezni (a helyi iparűzési adót kiváltó egyéb bevételről gondoskodni), mint egy terméketlen területből jól termő földet varázsolni. Az előbbit íróasztal mellett megoldjuk. Az utóbbit nem.
A környezeti értékekhez hozzátartozik a zöld sáv is: az ökológiai folyosó egy olyan kontinentális (azaz a helyi értékeken szintén túlmutató) rendszer eleme, mely az egyes fajok egyedeinek élet- és szaporodási feltételeit kielégíteni képes, azonos vagy különböző élőhelyeket összekötő tér azon része, amelyen keresztül az összeköttetés megvalósulhat. Az ökológiai folyosók nem feltétlenül azonos típusú élőhelyeket kötnek össze, sőt, éppen a fordítottja a jellemző: a migráció oka sok esetben éppen a különböző típusú élőhelyek felkeresése, táplálékszerzés vagy szaporodás céljából. Az ökológiai folyosók viszonylagos háborítatlansága, környezetének természetközeliségének megőrzése szintén a biodiverzitás fontossága miatt prioritás. (forrás: tankonyvtar.hu)
Azaz, ha a gyümölcsösöket békén is hagyják, valóban nem vágják ki őket, akkor s "csak" azokat a közbenső szántókat és patakpartokat lehetne átsorolni, amiket szintén védeni kell. Az alábbi képen egymásra vetítettük a védendő termőföldeket, a védendő ökológiai folyosókat és az Elvira-major gyümölcsöseit.
Nem igazán marad ipari parknak hely.
De nem is kell, hogy maradjon. Ez a terület a mezőgazdaságé, a fenntartható kultúrtájé. Az ember és a teremtett világ harmóniájának záloga. Nem egyszerűen helyi érték: nemzeti kincs, globális felelősség. Ezen a véleményen van az ombudsmani hivatal is. Ezt mutatja a nemzeti és a nemzetközi védelem is.
Az ipart olyan területre kell telepíteni, ahová az való. Ahol infrastruktúra és munkás kéz is rendelkezésre áll elegendő helyi mennyiségben. De erről egy következő cikkben szólunk.
(A felmérések alapján az ültetvények helyét ábrázoló képeket még szándékozom frissíteni.)
UPDATE 2017.08.09. Mivel T. Mészáros András iismételten, újból és újból azt nyilatkozza, hogy az Elvira-majorban egyáltalán nem jó minőségű földek vannak, fontosnak tartom kiemelni, hogy amit az OTrT kiváló termőképességű területnek nevez, abból a miinőségből mennyi van az országban. Ennyi:
Ha a kiváló és a jó termőképességű földeket együtt nézzük, akkor összesen ennyit találunk:
Érd környékén ezt látjuk:
Kapcsolódó:
- Hogy milyen munka zajlik az Elvira-majorban, arról itt olvashat: Nemzeti kincsünk: az érdi génbank
- Hogy mit terveznek helyette, arról pedig itt: Ipari park az Elvira-majorból
- Pedig volt idő, mikor még a Fidesz védte Gyurcsánytól: Elveszhet a páratlan gyümölcs génbank
- A III. Orbán-kormány döntéséről itt: Elvira-major: az akadályozó körülmény
- Az ombudsmani hivatal figyelmeztetéséről: Ombudsmani intés az érdi vezetőknek