Érdi Közéleti Kerekasztal
Typography
  • Smaller Small Medium Big Bigger
  • Default Helvetica Segoe Georgia Times

Az erd.hu/nyitolap/fontos/felhivasok/uthalozat0329.html címen 2018.03.29. napján közzétett felhívásában kérik a lakosság véleményét. A véleményezendő dokumentáció tartalma tulajdonképpen egy 12 övezetbe tagolt lista a - jelmagyarázat szerint - burkolatlan utakról.

A felhívásban forrásként megjelölt összeg 60 mrd forint. Ez hatalmas pénz. Minden érdi lakosra bő 900 eFt jut, minden önkormányzati út méterére kb. 120 eFt, lakóingatlanonként legalább 2,5 millió forint, azaz érintett ingatlanonként 5 millió forintnál is több forrás, ami az érdiek életminőségét és ingatlanjaik értékét nagyon nagy mértékben javíthatja!  Nagyon fontos a hatékony és korszerű megoldások alkalmazása!

Az Érdi Közéleti Kerekasztal azzal a szándékkal alakult 2017 novemberében, hogy igényt támasszon a helyi politikai döntéshozatal nyilvános és demokratikus módon történő - pozitív értelemben vett - befolyásolására; javaslataival, kritikai észrevételeivel elősegítse a helyi hatalomgyakorlás demokratikusabbá és átláthatóbbá válását, és amiben tudja, segítse a város fejlődését.

E küldetésével a Kerekasztal alaposan kielemezte a közzétett dokumentumot, s megállapította, hogy jelen állapotában a tényleges társadalmi egyeztetésre alkalmatlan. Éppen ezért véleményünket nem pusztán a közzétett dokumentumra, hanem - a felhívás címéhez híven kiterjesztve - Az érdi úthálózat fejlesztésének tervéhez, annak megalkotásához adjuk. Az alábbiakban megadott, számozott javaslati pontokat a terv jelenleg közzétett és megismerhető szintjéhez igazítottuk. A javaslatok sorát a tervek bővülésével és részletesebbé válásával folytatni fogjuk. Javaslataink a következők:

1. Útügyi műszaki tervtanács felállítása

Úgy gondoljuk, hogy a tervezett munkák mértéke és a hatása a város életére olyan nagyságrendű, hogy mindenképpen szükséges egy városi útügyi műszaki tervtanács létrehozása!  A független véleményadó bizottság helyismerettel, előélettel rendelkező kompetens szakértőkből (szakirányú mérnöki végzettség, jó referenciák) álljon fel, díjazás nélkül, társadalmi munkában lássa el feladatát. Létrehozása, tevékenysége, álláspontjai legyenek transzparensek. A delegálást döntően függetlenséget biztosító eljárással szükséges megoldani, így például ebben segítséget biztosíthat a Mérnöki Kamara, a Magyar Útügyi Társaság és a Közlekedés-tudományi Egyesület illetékes tagozata.

2. Tanulmányi tervezés

Ne spórolják ki a tervsorban ismert és szabályozott tanulmánytervi fázist! A tanulmányterv feltárja a lehetséges műszaki változatokat (pl. a lehetséges nyomvonalak változatait, elemzi a lehetséges funkciótársítások kombinációit minden lényeges szempontból), melyeknél egyesével felsorolja az előnyöket és hátrányokat is. Elvégzi az összehasonlításokat, s összegzésül javaslatot tesz az optimális, vagy leginkább kompromisszumos változatra, annak megvalósítási feltételeit, kockázatait feltárja és rögzíti.

A tanulmányterv végeredménye tehát az a diszpozíció (tervezési program), mely a megvalósítandó műszaki tartalmat megadja, mely alapján az engedélyezési és kiviteli tervek – jelen esetben a burkolásra kijelölt lakóutcák hálózatára és a funkcióknak megfelelő utcakialakításra a szakmai javaslat – megrendelhetőek.

A tanulmányterv készítésének legfőbb értelme az, hogy az építendő műszaki tartalomra vonatkozó mindennemű kötöttség és a költségeket befolyásoló körülmények minél előbb kiderüljenek, hogy azokkal a későbbiekben számolni lehessen. A tervek közül messze a tanulmányterv a legolcsóbb, kihatása a létrejövő végtermék megfelelőségére a legnagyobb. E kezdeti szakaszban találkozni a megoldandó problémákkal sokkal kifizetődőbb, mint már az engedélyezési terv készítése közben.

3. Helyzetértékelés, cselekvési ütemezés készítése

Részben csatlakozva az előző ponthoz, de leginkább annak részeként helyzetértékelést kell végezni. A helyzetértékelés eredményeképpen születnie kell egy rövidtávú és egy hosszútávú cselekvési tervnek. Helyzetértékelés és hosszútávú célrendszer nélkül csak ötletszerű, megalapozatlan és „levegőben lógó” döntéseket lehet hozni!

4. Lakossági fórumok tartása

Minden sikeres közterületfejlesztés és közlekedési fejlesztés alapja a lakossági igények felmérése, a pozitív folyamatok, helyi tenniakarás támogatása, a nem kívánatos folyamatok visszafogásának elfogadtatása. Mindhárom pontnak elengedhetetlen feltétele az interaktív (kétirányú, minden irányú) lakossági-önkormányzati párbeszéd folytatása. Nem tájékoztató lakógyűlés tartására van szükség, mint ahogyan azt a Fürdő utca súlyosan elhibázott átépítésének esete is mutatja, hanem a döntési folyamat elejére időzített valódi lakossági fórumokra. Már a tanulmánytervezési fázisban is. Hiszen a tanulmánytervi fázis szól az igények felméréséről, az érintetti kör meghatározásáról, a változatok megfogalmazásáról, a hatások elemzéséről. Ezt a lakosság bevonása nélkül nem lehet elvégezni.

A lakossági fórumokat minimálisan városrészi felbontásban kell meghirdetni és megtartani úgy, hogy az érintett lakosság az invitáláskor már birtokában legyen annak az információnak, hogy mely lakó-pihenő övezetbe tartozik, mely gyűjtő- vagy főutakkal érintett/közrefogott terület milyen beruházástípus által lesz vagy lehet érintve. Ugyanakkor a fórumoknak az egész város nyilvánossága előtt követhetőnek kell lenni, hiszen a közlekedés nem csupán lakhelyhez kötött: a munkahely, az oktatási intézmény, a közlekedési csomópontok megközelítése mindenki közügye lehet.

5. A tömbök felülvizsgálata

A közzétett “útépítési tömbök” területi lehatárolásai véleményünk szerint hibás. A területi lehatárolásokat a lakó-pihenő övezetekhez (LPÖ) célszerű igazítani, melyek létrehozására már a 2008-as Kerékpáros Koncepció és a 2012-es Útfejlesztési koncepció is tett javaslatot, s a 2016-os KHT elfogadásával maga Érd MJV Közgyűlése döntött a kijelölésükről. Ezáltal nem csupán az egyes területi lehatárolások határoló útvonalai módosulnak, de számszakilag is változnak (12-ről kb 50-re), melyek - ha ez szükséges - összevonásával lehet tartani a kb. tucatnyi területet, de akkor ezek között műszaki összefüggést érdemes keresni.

6. Komplex közterületfejlesztés

Csak olyan tervek elkészítését támogatjuk, melyek a komplex tervezés irányába hatnak. Egy közterülettel szemben számos jogos igényt támasztanak a társadalom tagjai, a műszaki igények, a közmű- és infrastruktúraszolgáltatók, melyek között térben, időben, s nem utolsó sorban költségben is egyensúlyt kell teremteni. Ezért a jövőben csak olyan egyeztetési dokumentációkat tartunk célravezetőnek, ahol minimálisan a közösségi közlekedés, a kerékpáros közlekedés, a gyalogos közlekedés, az akadálymentesítés, a felszíni vizek rendezése, a közművek helyzete és fejlesztési igényei, a zöldfelületek (fák, cserjék stb.) igényei és a közintézmények igényei is szerepelnek.

A közterület igényes alakításához segítséget nyújthat a közelmúltban megjelent Közlekedési Arculati Kézikönyv. Lásd:
bpmk.hu/index.php/component/k2/item/download/129_cda5ceb086bfb227646a108da95fdf70

 

A Kerekasztal az előttünk álló tervezési munkában felajánlja segítő részvételét, és az érdemi bevonás biztosítását kifejezetten igényli. Felajánljuk segítségünket a készülő tervek véleményezési és meghirdetett lakossági fórumok szervezési folyamataiban. Ehhez mind szakmai, mind közigazgatási tapasztalattal rendelkező tagjaink és szimpatizánsaink külön biztosították segítő szándékukról a Kerekasztalt is.

 

Érd, 2018. április 26.

Érdi Közéleti Kerekasztal

 

Kapcsolódó: Útkeresők sorozat