erd kozeleti kerekasztal vs t meszaros andrasVan egy helyi rendelet, mely engedélyhez köti városunk nevének használatát. Jogkövető magatartást tanúsítva az érdi Közéleti Kerekasztal kérte ezt. A Polgármester a kérelmet elutasította és egyúttal figyelmeztette annak képviselőjét, hogy a városnév jogosulatlan használatával a határozat közlésétől számított 15 napon belül a szervezet hagyjon fel és akár 300.000 forint bírság kiszabását helyezte kilátásba.

Bár vitatjuk, hogy egy nem bejegyzett, szabadidős asztaltársaságnak ilyen engedélyre szükség lenne, az egyesületté válás előtt a Kerekasztal megkérte azt, ami egyébként nem vehető el tőle: hogy érdiek lehessenek. Ugyanis akár ad a polgármester engedélyt, akár nem, az érdi Közéleti Kerekasztal mindenképpen érdi, legfeljebb nem Érdi.


T. Mészáros András, Érd polgármestere 1-1565/6/2018. számú határozatában

  • az érdi Közéleti Kerekasztal Érd városnév használatának engedélyezése tárgyában benyújtott kérelmét elutasította,
  • a szervezet részére a névhasználati engedély kiadását megtagadta,
  • egyúttal figyelmeztette annak képviselőjét, hogy a városnév jogosulatlan használatával a határozat közlésétől számított 15 napon belül a szervezet hagyjon fel, végül
  • felhívta a figyelmet arra, hogy a jogosulatlan névhasználat meg nem szüntetése esetén 300.000 forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

Lássuk csak, mit utasított el a Polgármester!

Tiszteletben tartva Magyarország Alaptörvényében megfogalmazott gyülekezési, véleménynyilvánítási és kommunikációs alapjogokat, valamint hozzájárulva azok kiteljesedéséhez, az érdi Közéleti Kerekasztal lehetőséget kíván teremteni a kulturált, mások jogait nem sértő véleménynyilvánításhoz, vitához, mások meggyőzéséhez, véleményének formálásához, továbbá a közösségteremtéshez. A Kerekasztal érdi, lokálpatrióta, civil tevékenységével nevében is szeretné tükrözni érdi lokálpatrióta kötődését. A Kerekasztal jelenleg törvényszéki nyilvántartásba még nem vett civil szervezetként működik, de a névhasználat lehetőségét szeretné kiterjeszteni arra a lehetőségre is, hogy regisztrált egyesületté alakulva használhassa településünk nevét.

Döntését – mint megalapozatlant, jogszabálysértőt és diszkriminatívat – a Kerekasztal sérelmezi, s a Közgyűléshez, mint másodfokú hatósághoz fordult azzal, hogy a döntést változtassa meg, s az eredeti kérelmüknek adjon helyt!

A Határozat a kérelem egy fontos pontjáról nem tesz említést, mely szerint „A Kerekasztal jelenleg nem bejegyzett civil szervezetként működik, de a névhasználat lehetőségét szeretné kiterjeszteni arra a lehetőségre is, hogy egyesületté alakulva használhassa településünk nevét.” A Határozat így nem tartalmaz döntést arról, hogy a jövőben esetleg megalakuló egyesület használhatja-e egyáltalán az „Érdi” szót a nevében. Ezzel a Polgármester részben elmulasztotta az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 15. § (2) pontjában foglalt eljárási kötelezettségének teljesítését.

A Határozat az elutasítás egyetlen lényegi indokaként azt jelöli meg, hogy

az „Érdi” jelzős szerkezetet a szervezet engedély nélkül, már több mint hat hónapja használja, és a felhasználás módjával (internet, közösségi média), illetve a városnév jogosulatlan igénybevételével széles nyilvánossághoz képes eljutni, úgy ítéltem meg, a felhasználás módja és körülményei alkalmasak arra, hogy Érd Város Önkormányzatának, illetve a város lakosságának jogait, jogos érdekeit sérthessék, veszélyeztethessék.

A Polgármester azzal, hogy mindössze ezt a sommás megfogalmazást alkalmazta, elmulasztotta – az Ákr. 62. §-ában foglaltaknak megfelelően – a tényállást tisztázni, holott a hivatkozott 6 hónapos működés alapján, illetve alatt már akár bizonyított is lehetne az esetleges érdeksérelem. A Polgármester – akaratlanul – maga is elismeri a mulasztását azzal, hogy az „úgy ítéltem meg” fordulatot alkalmazta a „megállapítom” helyett. Mérlegelésre azonban az eljárás alapjául szolgáló jogszabályok esetében nem adnak lehetőséget, diszkrecionális hatáskört nem állapítanak meg számára. Döntése ilyen értelemben önkényesnek tekinthető!

Sajnálatos módon az Érd Város névhasználatáról szóló 4/1994. (II. 25.) számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 4. § (2) bekezdésének a) pontja a feltételes módot használja  a megtagadás lehetséges alapjául („érdekeit sértheti vagy veszélyeztetheti”), holott a feltételezésre építő esetlegesség miatt előre nehezen vizsgálható és nehezen bizonyítható a megtagadás alapjául szolgáló cselekmény. A Polgármestert viszont a tényállás tisztázása feltétlenül köti: neki minden kétséget kizáróan be kell tudni bizonyítania az érdeksérelem létét („érdekeit érti vagy veszélyezteti”), azonban ennek semmilyen módon nem tett eleget, egyetlen konkrétumot nem említett ezzel kapcsolatban. A megtagadás alapjául kizárólag bizonyított tények, adatok szolgálhatnak, ilyet ugyanakkor egyetlen egyet sem tártak fel az eljárás során! Az érdeksérelmet vagy -veszélyeztetést a Polgármester semmilyen körülménnyel vagy bizonyítékkal nem támasztotta alá!

A használat módja ugyan a Rendelet 4. § (2) bekezdése alapján elvileg lehet alapja az engedélykiadás megtagadásának, azonban a Polgármester nem a használat, hanem a felhasználás módját „ítélte” meg. Míg az előbbi a kérelemben szerepel (a Kerekasztal érdi, lokálpatrióta, civil tevékenységével nevében is szeretné tükrözni érdi lokálpatrióta kötődését), addig a Határozat egészen mást tekint annak (internet, közösségi média). A Polgármester ezzel ebben az esetben mellőzte a tényállás tisztázását, s a kérelmező által megadott használatot önkényesen felcserélte a felhasználás módjára. A Rendelet ugyanakkor a felhasználás módját nem tekinti az engedélykiadás megtagadásának feltételének, s a széles nyilvánosság és az elektronikus felület egyike sem valósíthat meg érdeksérelmet.

A Polgármestert kötik a jogszabályi előírások, hatáskörét – az Ákr. 2. § alapján – azok keretei között kell gyakorolnia, továbbá rendeltetésszerűen kell eljárnia, a szakszerűség, az egyszerűség, az ügyféllel való együttműködés és a jóhiszeműség követelményeinek megfelelően. Ezzel szemben a Határozatban még indokolási kötelezettségének sem tett eleget az eljárási szabályok által megkövetelt módon.

A témában megkérdeztük az érdiek véleményét is (itt meghallgathatja), de alább Ön is elmondhatja.


Iratkozz fel rss icon2podcast csatornánkra! Hogyan? Így: erdlako.hu/podcast


 

Szeretne friss cikkeinkről értesülni? Iratkozzon fel  oldalunkra!

 

Írd meg ide!