Az alkategóriákban

Mostanában több olyan közéleti vitában vettem részt, ahol többen - a NER elmúlt 16 évének katasztrófális közigazgatási gyakorlata után - "független" hatóságok, közigazgatási szervek igényét fogalmazták meg.

A demokratikus rendszer átláthatósága lehetővé teszi az emberek számára, hogy könnyebben részt vegyenek a döntéshozatali folyamatban. Az intézmények csak akkor élvezhetnek nagyobb legitimitást és hatékonyságot, ha továbbra is teljes mértékben elszámoltathatók a polgárok felé. Ezt nem én mondom, hanem az EU.

T. Mészáros András elítélt volt polgármester hűen és gyakran ismétli a Fidesz propaganda nagyobb mondásait. A dinnyéset is. És ekkor kivételesen nem is mond nagyon nagy ostobaságot.

"A klímavédelem nem ideológia, hanem pragmatizmus. Mindenki a saját vezetője. És igen, feltehetjük a kérdést, hogy tulajdonképpen miért baj az, ha kihal az emberiség. És ne csináljunk semmit. De akkor azt se várjuk el, hogy mások tegyenek valamit értünk." (Frank Schätzing)

Nem mindenki kér, s nem mindenki panaszkodik. Van, ami ennél is sokkal szívszorítóbb: mikor a rászoruló nem tud kérni. Nekik is szükségük van segítségre. Hát jusson nekik is!

Négy évtizede lett város az egykor Európa legnagyobb falujaként emlegetett Érdünk, amit egykor „álomba illő magyar Svájc”-nak is emlegettek. Tudtad, hogy mára sok néven emlegetik? Virágzó kertváros, a lehetőségek városa, a legek és ellentmondások városa, Pest megye legnagyobb városa, de nem székhelye, megyei jogú város, vagy rövidítve: MJV, családbarát város, a fiatalok nagyszerű lehetőségű városa és így tovább!

Érdekel az igazság? Egy példán át mutatom. Valószínűleg találkoztatok már ezzel a képpel. S alatta a kommentfolyammal, hogy "vége a civilizációnak", "ezeket a fiatalokat már semmi sem érdekli", "micsoda szülei lehetnek ezekenek", "az okostelefonokkal csak buták lesznek a mai fiatalok", stb., stb., stb., ... S óriásit tévednek. E kép és az erre adott ösztönös reakciók jól megmutatják, hogyan is működik az ember előítélete tudatlansággal párosítva. A jelenség megértéséhez érdemes pár percet e példára áldoznunk.

 

Egy értelmetlen és álságos vita dúl a bulvárpolitizálók közt. Az egyik oldal azt állítja, hogy városunk sose látott fejlődésének szemtanúi lehetünk, másfelől pedig úgy látják, hogy holtponton vagyunk, semmi se történik.

Egyéni gazdasági érdekek és pártpolitikai célok megjelenése az a több fórumon felvetett javaslat, hogy a városvezetés fontolja meg egyes utcák egyirányúsítását. Mindezt az Érdi Újság közlése szerint 2017. szeptember 27. napján tartott sajtótájékoztatóján mondta T. Mészáros András polgármester. Abban a blokkban, melyben több polgártársunkat városrombolónak minősített.

Történt ma, hogy polgármesterünk nem értette azt, hogy mit mondok. Nem nagy ügy, gyakran megesik az ilyesmi, nyilván én nem voltam képes jól átadni a tanítás lényegét. És, de talán éppen ezért, ezúttal mégis megosztanám a gondolatot nagyobb körben is. Hátha másban is megragad úgy, ahogyan egykor bennem megragadt.

Ez az ország sosem fog kiindulni ebből a sötét gödörből, ha folyamatosan elvitatjuk a számunkra nem tetsző csoportok jogait. Ma azt halljuk a magukat jobboldali-konzervatív-keresztyénnek hazudó és véleményformáló (valójában csak megmondó-) embereknek tartó hatalmasságoktól, hogy a civilek csak addig civilek, míg nem akarnak politizálni (a politizáló álcivilek pedig sorosbérencek, hazájukra rontók). A másik oldal kórusa se különb: ők az egyházaknak parancsolnának közügyekben szájzárat. Mindeközben pénzről is szó van: a viktoriánusok a civilek pénzforrásait zárnák el (NCA, norvégalap, soros-pénzek), az ellenoldal pedig az egyházak finanszírozását képzelik el úgy, hogy tartsák el a hívek. Nem lehetne ezt másként?

Rendszerváltó népszavazásnak nevezik, s valóban nagyobb a tét, mint egy egyszerű országgyűlési választás. Mit mond az Érdlakó?

A 2025. évi őszi Érd körbe és a mobilitási hét alkalmával az alábbi petíciót adjuk az érdi városvezetésnek.

Aláírók kérjük Érd Megyei Jogú Város Közgyűlését, hogy az elavult 63/2009. (X.16.) önkormányzati rendelete helyett alkosson egy, a fásszárú növényeket valódi jogi védelemben részesítő helyi rendeletet, mely nem egyszerűen a fakivágások hatósági eljárását szabályozza, hanem rendelkezik a növényállomány védelméről, szakszerű ápolásáról, a zöldfelületek fenntartásáról és gyarapításáról.

Két hónapja, október elején, a Közgyűlés alakuló ülésén nyílt levélben jelentettük be, hogy ha 2024 év végéig nem változtat gyakorlatán, akkor 2025 elején elindítjuk az érdi klímapert. Mindezt minden képviselő saját postafiókjába címezve is megkapta elektronikus levélben. Eltelt az idő kétharmada, de az Önkormányzat nem tett semmit.

... az alábbi pontok szerint azzal, hogy a nemzetközi egyezmények és a hazai jogszabályokkal szembe helyezkedve nem tesz meg minden tőle telhetőt a klímakatasztrófa egészségünkre káros hatásainak mérséklése érdekében, a megfelelő klímaintézkedések elmaradása miatt pedig rendkívüli és igazságtalan módon megnehezíti az érdi lakosok életét már a jelenben is, s halmozottan a jövőben.

Az alábbi petíciót tesszük közzé az Elvira-majorban működő génbank védelme érdekében. Aláírásával csatlakozzon Ön is!

 

 

Őrületes buli, hatalmas verseny és nagy segítség az érdi infrastruktúra fejlesztéséhez. És csak pár kattintás!

Az Érdlakó egyik ideológia mellett sem kötelezi el magát, ahogy szerzői sem vélik úgy, hogy bárki kezében ott lenne a bölcsek köve. És éppen e miatt fontosnak tartjuk, hogy hazánkban ne uralkodjon el a jogalkotói terror, szabad utat kapjon a megismerés iránti vágy, a párbeszéd, a tanulás szabadsága. Szabad országban akarunk élni és ezért készek vagyunk szolidaritást vállalni azokkal a testvéreinkkel, akik üldöztetést szenvednek el. Ezért bátorítunk és várunk mindenkit: vasárnap délután a Clark Ádám téren, este a Kossuth téren!

 

A hivatalos szervekkel mindig is nehézkes volt a kommunikáció. Az állami cégekkel is. Az önkormányzati cégek legalább igyekeztek, legalábbis így láttam egy darabig. De most ebben is megváltozott a véleményem.

Megtelt a parkoló már 17.30-kor a Polgárok Háza előtt. A vártnál jóval több ember jött el kifejezni személyesen is tiltakozását az érdiek által sarcnak nevezett ingatlanadó ellen. Mint tudjuk, január 1-től hatályos az új rendelet, január 31. pedig a bevallás utolsó napja. Egyes résztvevők szerint mintegy 1000 ember lehet a téren, még folyamatosan növekedik a számuk fél hatkor is, sokan keltek át a zebrán a körforgalomnál is.

A Heti Válasz helyt adott a helyreigazítási kérelemnek. Maga is belátta, hogy amit T. Mészáros András állított, az nem igaz. S miután ezt közölték a lap hasábjain, így a lap legfrissebb számában (2010. augusztus 19.) meg is jelent a helyreigazítás. Íme:

A civil szervezetek nevében szeretnénk megköszönni, hogy 2008-ban levetette a nemzetközivé fejleszthető repterek listájáról a korábban bezárt, tököli volt szovjet katonai repteret. Az elért eredményekkel mégsem lehetünk elégedettek, mert aggasztó dolgokról lehet hallani, ami valószínűsíti, hogy Tökölön egy nemzetközi kereskedelmi repteret akarnak létrehozni.

 

Varju László Államtitkár részére

Tisztelt Államtitkár Úr!

A civil szervezetek nevében szeretnénk megköszönni, hogy 2008-ban levetette a nemzetközivé fejleszthető repterek listájáról a korábban bezárt, tököli volt szovjet katonai repteret.

Az elért eredményekkel mégsem lehetünk elégedettek, mert aggasztó dolgokról lehet hallani, ami valószínűsíti, hogy Tökölön egy nemzetközi kereskedelmi repteret akarnak létrehozni.

Korábbi elemzések szerint Ázsiából Kelet Európába irányuló beszállítás 2016-ra meg fog hatszorozódni.

Wachsler Tamás a tököli repülőtér fejlesztésével megbízott cég ügyvezető igazgatója egy 2006-os előadáson, ami a logisztika jövőjéről szólt, külön kiemelte a Tököli repülőteret, mint vízi, közúti, vasúti és légi szállítással ellátható potenciális logisztikai központ lehetőségét.

Forrás: http://old.hirado.hu/cikk.php?id=158920

Az Országos Településrendezési Terv 2008-as módosításakor a Budapesti Aglomerációs Fejlesztési Tanács kifogásolta, hogy lekerült a tököli repülőtér a nemzetközivé fejleszthető repterek listájáról, és azonos besorolásban szerepel a kiskunlacházi és budaörsi repterekkel, mert így nem lehet majd helyettesítő repteret kijelölni Ferihegy tehermentesítésére.

Forrás: http://www.vati.hu/download.php?ctag=download&docID=9149 578-as kérdés

A Gazdasági és Közlekedési minisztérium válaszában azt mondta, hogy nem készült még megalapozó vizsgálat a nemzetközi kereskedelmi repterek bővítésére, de 2010-ben tervezik a nemzetközi repterek listájának felülvizsgálatát, így várható, hogy bővülni fog a nemzetközi repterekké fejleszthető repterek listája.

Mivel a Fejlesztési Tanács által említett három repülőtér közül csak a tököli reptér fejlesztését kezdték meg, a rendezési tervek módosításával, így várhatóan a három említett Pest-megyei repülőtér közül a tököli repteret akarják majd átminősíteni nemzetközi reptérré.

További aggodalomra ad okot, hogy 2009. 10. 22.-én benyújtottak egy törvényjavaslatot a légiközlekedésről szóló törvény módosítására. A módosító javaslat szerint a repülőterek létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének eljárásai egyszerűsödnek. A kereskedelmi repülőteret a miniszter határozatával nemzetközi repülőtérnek nyilváníthatja, ezáltal a döntési hatáskör alacsonyabb szintre kerül a Kormány előzetes egyetértésének jövőbeni mellőzésével.

Forrás: http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_irom.irom_adat?p_ckl=38&p_izon=11002

Az OTrT 2008-as módosításakor a Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlése kifogásolta, hogy nem szerepel a főutak település elkerülő szakaszai között a Csepel-szigeti gerincút, ami jelentős szerepet töltene be az országos jelentőségű tököli repülőtér hasznosítása során.

Forrás: http://www.vati.hu/download.php?ctag=download&docID=9149 487-es kérdés

Hogy miért lehet Tököl országos jelentőségű, arra a 2008-ban meghirdetett Magyar Logisztikai Stratégia ad magyarázatot, ami egy kormányzati szintű középtávú szakstratégia. A stratégia célja, hogy 2013-ra Magyarország legyen Közép-kelet-Európa logisztikai kapuja. A távol-keletről érkező áruk fogadó és elosztó feladatát akarja átvenni Magyarország, mert a nyugat-európai kikötők és repülőterek nem tudják fogadni már a megnövekedett beszállítást. A logisztikai Stratégia célkitűzése a Duna nemzetközi szerepének erősítése, dunaparti logisztikai parkok kialakítása és egy Európa és Ázsia közti áruforgalmat kiszolgáló repülőtér kialakítása. A stratégia elemzi a logisztikai fejlesztések következményeit is és megállapítja, hogy a növekvő zajterhelés gondot okozhat a lakott települések közelében fejlesztendő logisztikai létesítményeknél, külön kiemelve a légi és vasúti áruszállítás zaj és rezgésterhelését.

A későbbiekben a logiszikai stratégia SWOT elemzésénél a tanulmány megjelöli a logisztikai stratégiára potenciális veszélyként a civil szervezeteket, akik a saját lakóhelyük védelmében lépnek fel.

Forrás: http://www.nfgm.gov.hu/data/cms1821957/MLSNFGM_finalframe_080704.pdf

Sajnálatos módon a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága (akivel szemben már több esetben bírósággal kellett kimondatni az érintett települések ügyféli jogosultságát, a reptér hatásterületébe tartozását) hasonló módon ellenségnek tekinti az érintett településeken lakó állampolgárokat.

A 2008-as építésjogi, építési és közigazgatási eljárásjogi változások korlátozzák a civil szervezetek jogait, megnehezítik az épített és természeti környezet védelmében történő fellépésüket. Ez ellentmondani látszik „a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról” szóló Aarhusi egyezményben foglaltakkal, melyhez Magyarország 2001-ben csatlakozott.

Az Európai Unió nyugati államaiban repülőtereket szüntetnek meg, a lakóterületektől távolabb építve új repülőteret, ezzel szemben Magyarországon éppen az ellenkezője történik, a bezárt, hidegháborús célra épült katonai repülőtereket akarják mindenáron feléleszteni, a lakókörnyezet kárára.

Forrás: http://www.messestadt-riem.com/msr/default_e.htm

Ezt mi felelőtlen hozzáállásnak tartjuk, mert a nemzetgazdaságilag várható előnyöket a környék ingatlanainak elértéktelenedésével kell megfizetni. Sok embernek egy élet munkájával megteremtett otthona válna lakhatatlanná. Szerintünk nem lehet olyan gazdasági érdek, ami a tököli repülőtér környékén élő 120 000 ember életének megnyomorítására indokot adhatna.

Fentieket összegezve úgy látszik, hogy nekünk kell megvédeni saját magunkat. Ehhez össze kell fognia a környék településeinek. Képviselőinknek, polgármestereinknek lobbizni kell a törvényhozásban, hangot kell adni tiltakozásunknak, jogi útra kell terelni a már meglévő zavaró hatások ügyét, mert e nélkül nem tudjuk megvédeni lakókörnyezetünket.

Kérjük a tisztelt Államtitkár urat, hogy segítsen lakókörnyezetünk megvédésében, hiszen korábban is felszólalt már a tököli repülőtér fejlesztése ellen. Segítsen a tervezett légügyi törvénymódosítás megakadályozásában, a civil szervezetek jogait korlátozó 2009. október 1.-én életbe lépett jogszabály-módosítások felülvizsgálatában.

2008-ban Fáki László polgármester kísérőlevelével a miniszterelnöki hivatalban leadott 4854 aláírásra a mai napig semmi választ nem kaptunk. Kérem használja ki jelenlegi pozícióját, segítsen abban, hogy ne tudja semmibe venni 4854 állampolgár kérését a Magyar Köztársaság Kormánya.

Levelünkhöz mellékelten átadjuk 1426 Halásztelki lakos által aláírt kérelmet is, mely tartalmilag megegyezik a korábban leadott kérelemmel ezzel már 6280 állampolgár kéri a Magyar Köztársaság Kormányát és a Parlamentet, hogy védjék meg lakókörnyezetüket, ne engedjék, hogy repülőteret létesítsenek az itt élők kárára, megnyomorítva ezzel az aláírókon túl további több mint 100 000 ember életét.

Tisztelettel:

Százhalombattai Faluvédő Egylet
Százhalombattai Környezetvédelmi Egyesület
Élhető Környezetünkért Egyesület
Élőlánc az Érdi Kistérségért
Érd-Óváros Szentmihály Alapítvány
Környezetvédő Egyesület Érd
Halmok Polgári Értékőrző Egyesület

Szigethalom, 2009. november 7.

Vajon hány marad élve ebből a fasorból?

Kertváros

Olykor nem tudom eldönteni, hogy az érdi városvezetés zéró összegű játszmába kezdett a klímaváltozással, vagy mélységesen tudatlansággal tekint rá, és nem képes összefüggést látni a zöld környezet pusztulása és a vízhiány között. Egy hete még megálltam, hogy szó nélkül hagyjam a Papiföldek látványos pusztulását, most azonban, amikor megláttam, hogy az utcánkban elkezdték lekaszálni a Sulák-patak medrét, elveszítettem a béketűrésemet. Nem elég, hogy a patakot évekkel ezelőtt beáldozták azért, hogy jusson elég víz a Papiföldek víztározójába, most már annak fenntartására sem látni szándékot, erőfeszítést. Nem az a baj, hogy nem lett az eredetileg csapadékvíz-gazdálkodási, árvízcsúcs-csökkentő beruházásnak szánt létesítményből csónakázó tó, hanem az, hogy amivé lett, a Modern Városok Program kb 4 milliárdjából, az is a szemünk láttára lesz az enyészeté.

Olyan apróság, de mégis bántja az arra érzékenyek szemét. Hiszen az arculattal nem véletlenül szokás magas szinten foglalkozni: az arculat üzenetet hordoz, identitást teremt. Városunk arculata csendben megváltozott. Mit üzen ez nekünk? Kivágták az utolsó fát is?

Hosszú vajúdás után a Közgyűlés elfogadta a fás szárú növények védelméről szóló rendeletet. Jobb, mint az előző, de bemutatom, hogy miért nem hagyjuk abba a rendeletalkotásért folytatott küzdelmünket.

Nem nagyon szoktunk arra gondolni, hogy a jó élelmiszer kincs.

Csak nem hagyott nyugodni az a jelenség, hogy évről-évre változik a madáretető látogatóközönsége, erről írtam is egy szösszenetet ide, az Érdlakóra (Gerlék az ablakpárkányon). Röviden annyit figyeltem meg, hogy alig járt énekesmadár az etetőn, főleg verebek csipegették a fekete napraforgómagot, meg a nagyétkű balkáni gerlék jártak rá naponta a téli csemegére. Ezek után úgy gondoltam, hogy egy hozzáértő szakembertől kérek magyarázatot, fel is hívtam Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjét, hogy a tapasztalatairól és a megfigyeléseiről kérdezzem.

Ilyenkor a nem igazán tél végén, a nem igazán tavasz elején még tart a madáretetési szezon. Még egyetlen évben sem fogyott olyan sok fekete napraforgó mag és vegyes apró mag, mint idén és soha ilyen kevés madár nem látogatta a kerti és az ablakrácsra lógatott etetőket.

Február 9-én, amikor ezt a néhány sort írom, reggel óta esik az aprószemű eső. Dehogy reggel óta, hiszen tegnap délután és este, és valószínűleg éjszaka is hullott a talaj számára folyékony Bár barátságtalan szürke idő van, ez mégis nagyon jó hír, hiszen az elmúlt hónapokban ritkán, és csak kis mennyiségben hullott csapadék, a talaj mindenütt száraz, és a korábbi esőcskék is csak arra voltak jók, hogy a cipőnk sáros legyen, arra nem, hogy a talaj mélyebb rétegeit is megnedvesítsék.

Már délután ötkor elkezdődött. A durrogtatás. Ezen a szilveszter éjszakán sokan úgy gondoltuk, hogy ha már a koronavírus járvány miatt kijárási tilalom volt este nyolc óra után, és ezzel együtt elvileg a tűzijáték használata is, akkor csendes, nyugodt éjszakára számíthatunk. Nem így történt. De kezdjük a korábbi történésekkel.

Vajon hány marad élve ebből a fasorból?

Kertváros

Olykor nem tudom eldönteni, hogy az érdi városvezetés zéró összegű játszmába kezdett a klímaváltozással, vagy mélységesen tudatlansággal tekint rá, és nem képes összefüggést látni a zöld környezet pusztulása és a vízhiány között. Egy hete még megálltam, hogy szó nélkül hagyjam a Papiföldek látványos pusztulását, most azonban, amikor megláttam, hogy az utcánkban elkezdték lekaszálni a Sulák-patak medrét, elveszítettem a béketűrésemet. Nem elég, hogy a patakot évekkel ezelőtt beáldozták azért, hogy jusson elég víz a Papiföldek víztározójába, most már annak fenntartására sem látni szándékot, erőfeszítést. Nem az a baj, hogy nem lett az eredetileg csapadékvíz-gazdálkodási, árvízcsúcs-csökkentő beruházásnak szánt létesítményből csónakázó tó, hanem az, hogy amivé lett, a Modern Városok Program kb 4 milliárdjából, az is a szemünk láttára lesz az enyészeté.

Rendszerváltó népszavazásnak nevezik, s valóban nagyobb a tét, mint egy egyszerű országgyűlési választás. Mit mond az Érdlakó?

Mostanában több olyan közéleti vitában vettem részt, ahol többen - a NER elmúlt 16 évének katasztrófális közigazgatási gyakorlata után - "független" hatóságok, közigazgatási szervek igényét fogalmazták meg.

Olyan apróság, de mégis bántja az arra érzékenyek szemét. Hiszen az arculattal nem véletlenül szokás magas szinten foglalkozni: az arculat üzenetet hordoz, identitást teremt. Városunk arculata csendben megváltozott. Mit üzen ez nekünk? Kivágták az utolsó fát is?

Hosszú vajúdás után a Közgyűlés elfogadta a fás szárú növények védelméről szóló rendeletet. Jobb, mint az előző, de bemutatom, hogy miért nem hagyjuk abba a rendeletalkotásért folytatott küzdelmünket.

A 2025. évi őszi Érd körbe és a mobilitási hét alkalmával az alábbi petíciót adjuk az érdi városvezetésnek.

Aláírók kérjük Érd Megyei Jogú Város Közgyűlését, hogy az elavult 63/2009. (X.16.) önkormányzati rendelete helyett alkosson egy, a fásszárú növényeket valódi jogi védelemben részesítő helyi rendeletet, mely nem egyszerűen a fakivágások hatósági eljárását szabályozza, hanem rendelkezik a növényállomány védelméről, szakszerű ápolásáról, a zöldfelületek fenntartásáról és gyarapításáról.

Június 16-án nyílt meg az E-TÉR felületén az M7 bővítése miatt szükségessé váló HÉSZ módosítás tervezetének véleményezése, majd 10 nappal később, 26-án jelent meg a városi honlapon ugyanezen folyamat részeként megtartandó lakossági fórum meghívója. Miért jogsértő ez? Mutatom.

Mottónk: "Érden lakunk, Érden élünk, érdekelnek a város ügyei és a világ, melyben élünk. Szeretünk itt élni, de nem szeretjük, ha hülyének néznek minket." Így lenne?

Látva, hogy Érd MJV Önkormányzata lassan 2 éve nem bírja elindítani a favédelmi rendelet társadalmi vitáját, az Érdlakó segítségül elindítja azt. Egyúttal a társadalmi vita első személyes konzultációját is meghirdetjük.

A demokratikus rendszer átláthatósága lehetővé teszi az emberek számára, hogy könnyebben részt vegyenek a döntéshozatali folyamatban. Az intézmények csak akkor élvezhetnek nagyobb legitimitást és hatékonyságot, ha továbbra is teljes mértékben elszámoltathatók a polgárok felé. Ezt nem én mondom, hanem az EU.

Két hónapja, október elején, a Közgyűlés alakuló ülésén nyílt levélben jelentettük be, hogy ha 2024 év végéig nem változtat gyakorlatán, akkor 2025 elején elindítjuk az érdi klímapert. Mindezt minden képviselő saját postafiókjába címezve is megkapta elektronikus levélben. Eltelt az idő kétharmada, de az Önkormányzat nem tett semmit.