erdlako cseppviz 171201Ezzel a címmel hirdetett az Érdi Fidelitas 2017. december 1-én az új Parkvárosi Közösségi Házban... khm... nehéz meghatározni, hogy pontosan mit is. Előadást? Fórumot? Bemutatót? Médiaeseményt? Közéleti tréninget? De víz és pogi volt.

Az Európai Hulladékcsökkentési Hét adta az apropót ahhoz, hogy a csapvíz-fogyasztás előnyeiről és annak környezetvédelmi hatásairól adjanak beszámolókat.
Az ígéret szerint az előadók "olyan szakemberek, akik hitelesen tudják azon adatokat alátámasztani, miszerint a csapvíz fogyasztása a palackozott vízhez hasonlóan egészséges viszont sokkal kevesebb felesleges hulladékkal jár." Ezt az ígéretüket nem igazán sikerült betartani, de ne vágjunk a dolgok elébe...

Az eseményt városunk két nagy embere, T. Mészáros András polgármester és Aradszki András országgyűlési képviselő, államtitkár is megtisztelte. Államtitkár úr köszöntőt is mondott, s ezzel meg is adta az esemény alaphangját: agyoncsépelt alapigazságok, jól csengő idézetek sorával bizonyította, hogy az alapelvekben, problémafelismerésben nincs vita. Nem is hatott az újdonság erejével az államtitkár úr azon jóslata, hogy a már zajló klímaváltozás a Kárpát-medencére az elsivatagosodás veszélyét hozza. S ugyan ki merne vitatkozni azzal a megállapításával, hogy takarékoskodnunk kell minden csepp ivóvízzel?

Megoldást persze nem is a köszöntőtől vár az ember, de a felesleges szócsépléssel Mohácsy István, a Fidelitas megyei szervezetének képviseletében csak tovább rabolta az időt az érdemi beszélgetés elől. (Köszönetet mondott minden fontos embernek az esemény támogatásáért, s a kínosan hosszú felsorolást és a gondosan kiválogatott idézeteket - papírjából igen ritkán felpillantva - elég unalmasan olvasta fel.) Ezután érkeztek az érdemi előadások. S itt már távoztak is a fontos emberek, így tőlük a beszélgetős szekcióban már nem lehetett kérdezni.

Ary Tamás, a Fidelitas Fenntarthatósági Kabinet vezetője egy jól összeszedett prezentációt vetített. Rengeteg információ és idézet került a falra, melyhez a szóbeli mondandó még lazán kapcsolódott is. Az agyoncsépelt lexikális ismeretek (pl. a víz és az ivóvíz mennyisége és elhelyezkedése bolygónkon) mellett a klímaváltozás okozta - várható és már elindult - migrációról is szót ejtett. Nem elfelejtve megemlíteni Soros Gyuri bácsi szellemét sem. Aminek negatív felemlegetése számomra szöges ellentétben állt több, a vetített diákra rakosgatott idézettel (például ezzel: "A fenntarthatóságnak csak egyetlen útja létezik: a bizalom és a szeretet útja" / Bencsik János). Összességében mégis elmondható, hogy aki úgy érkezett az eseményre, hogy korábban fogalma sem volt a víz - és annak hiányának - bolygónkra gyakorolt hatására, az ebből az előadásból elég jól képbe kerülhetett. Így a nap hátralévő részében az is alaptézis lehetett a klímaváltozás kapcsán, hogy "a vízhiány komoly gazdasági károkat okoz".

Jónás József az Érd és Térsége Vízművek műszaki szolgáltatási igazgatójaként egy nagyon fontos terület egy fontos elemével ismertetett meg minket. A téma a rezsicsökkentésnek, a hazai üzemeltetési kultúra hiányosságainak és a külföldről érkező támogatásoknak a témakörét is kibonthatta volna (ezek még a mi városunkban is megérnének egy önálló és színvonalas konferenciát). De így - hogy a szűken vett műszaki információkra korlátozódott az előadás - is nagyon jó gondolatokat vetett fel. A téma a vízellátási rendszer ellátásbiztonság javítása érdekében 2011-16 között végzett rekonstrukciója volt.

Érd vízellátását elsősorban a Fővárosi Vízművek Csepel-szigeti vízbázisa, valamint kisebb részben saját mélyfúrású kutak és Százhalombatta irányából történő vízátvétel biztosítja. A vízellátó hálózat négy nagy nyomászónára oszlik. Az ivóvizet a Duna-parti átadási ponttól töltővezetéken továbbítják a nyomásövezetek határán elhelyezett tárolómedencékhez. A Duna-parti átadási pontot és a Mecset utcai víztározó medencéket, melyek kapacitása 5000 m3, egy, a 80-as évek közepén épült 600 mm-es átmérőjű töltővezeték köti össze. Svájcban 2006-ban népszavazás döntött arról, hogy támogatják az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok felzárkózását, a kibővített Unión belüli gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését. Magyarország 2012 júniusában sikeresen lekötötte a Svájci Hozzájárulás teljes összegét, több mint 30 milliárd forintot, melynek köszönhetően 2017-ig összesen 37 projekt, program és alap valósul meg. (Forrás: Profitline)

A finanszírozó Svájci Hozzájárulás kapcsán érdemes megemlíteni, hogy ez az alap a sokat támadott Norvég Alap testvére, melyet az EU és Svájc között kötött szerződés alapján biztosított forrásokat.

Zsirkai László, az Érdi Városfejlesztési Kft. ügyvezetője több érdekes adatot közölt a városi intézmények és a vízfelhasználás témakörében. Számomra a legérdekesebb ilyen adat az Ercsi úti sporttelep vízfelhasználására vonatkozott. A sportpálya egy dombtetőn (lokális magasponton) fekszik, saját vízvételi lehetősége ezért korlátozott. Kénytelenek vezetékes ivóvízzel öntözni, mely a nagy fűfelület nyári vízigénye miatt 866 m3/hó fogyasztást eredményez.

Az előadások végeztével kérdésem éppen ehhez kapcsolódott.

Türelmesen végighallgattam az előadásokat, s abban reménykedtem, hogy a beígért szakemberekkel végre érdemi párbeszédet lehet kezdeményezni városunk vízgazdálkodási politikájáról. Mivel több előadó (sőt, köszöntőjében maga az államtitkár is) a klímaváltozás által előidézett vízgazdálkodási feladataink súlyosságára hívták fel a figyelmet, voltam oly bátor, s rákérdeztem: mi a szervezők/előadók véleménye a klímaadaptív vízgadálkodásról, annak településünkön tapasztalt helyzetéről. Sajnos nem igazán tudtak a kérdésfelvetésemmel mit kezdeni. Először a fidelitasosok egymásra néztek tanácstalanul, végül Ary Tamás - többszöri visszakérdezés után, hogy mit is értek a kérdés alatt - vállalkozott a válaszadásra. De nem sikerült neki. Félrebeszélt. Se a klímaadaptivitásról, se a vízgazdálkodásról nem tudott érdemben és helyi értékkel bíró módon újabb információt mondani. A véleményét - amit tudakolva eredetileg kérdeztem - végképp nem ismerhettük meg.

Kénytelen voltam egyértelműbben fogalmazni: mi a véleményük arról, hogy míg a sportpályát drága vezetékes ivóvízzel locsoljuk, addig a természetes, jó minőségű vizet szállító Sulák-patakot betemetik, s vizét a Papi földek víztározójában gyűjtött (a Chinoin és a Metalochemia által) szennyezett vízzel keverik össze, így azután azzal már nem lehet locsolni. Ez nem pazarlás?

A válasz Orbáni egyszerűségűre sikeredett: köszönik az érdeklődő részvételt, a bejáratnál pogácsa és jó minőségű csapvíz vár minket.

Nem kértem belőle. Csalódottan távoztam. Mi volt ez? Előadás? Fórum? Bemutató? Médiaesemény? Közéleti tréning? Csak víz és pogi volt? És lesz még ebből egyszer sör és virsli is? Mert "Minden csepp víz számít"?

 

-------

Érdemes megnézni az alábbi videókat, hogy képbe kerüljünk a problémával és helyi kezelésével: