erdlako sulak tajekoztato 171205Deklaráltan nem fórumot, csupán "lakossági tájékoztatót" tartottak a "Érd keleti városrészét érintő csapadékvíz-elvezetési munkálatok Fürdő utcai és Alsóvölgyi úti állapotáról és a várható közlekedésszervezési tervekről".

2017. december 5-én, kedden 18 órára szólt az invitálás az Érdligeti Általános Iskola Diósdi úti épületébe. Egészen pontosan a kockás abroszos étkezőbe. Ennek azért van jelentősége, mert a helyszín tökéletesen alkalmatlan egy profi tájékoztató és/vagy fórum megtartására. Még kezdés előtt ráébredt erre Kopor Tihamér is, mikor szembesült azzal, hogy a mintás csempével burkolt falra nem igazán lehet vetíteni. De nem talált semmit, amit elé állíthatott volna, így maradt a csempe. Az amatörizmust az előadók is folytatták: szemlátomást nem állt kezükre sem a számítógép, sem a terv. Nem igazán birkóztak meg a tervek forgatásával, nagyításával, olvasható és érthető bemutatásával. Kevesen voltunk jelen, akik rutinos műszaki tervolvasók vagyunk, de még nekünk is nehezünkre esett értelmezni a hol olvashatatlanul apró és sok, hol egy tervlap kiragadott részletéből álló rajzi adatokat.

Pedig egy önkormányzat önkormányzati jellegét nagyon jól mutatja, hogy az egy-egy beruházáshoz kapcsolódó bemutatókat, egyeztetéseket milyen gördülékenyen tudja prezentálni. Ezt a kezdő mérnökök már iskolapadban tanulják, gyakorolják. De szerintem a mi városvezetőink is ültek már végig elég kommunikációs tréninget ahhoz, hogy a gyakorlatban ebből csillogtassanak is valamit.

A tájékoztatón részt vett T. Mészáros András polgármester is, Demjén Attila az érintett terület egyik képviselője is, de a konferanszié Kopor Tihamér, az érintett terület másik képviselője volt.

A tájékoztatót Kovács Péter Barna, a kivitelező konzorcium vezetője kezdte. Tőle hallhattuk ismét azt az információt, hogy a terveket örökölték az előző vezetéstől, ők tervezték, így a kezük kötve volt. Később, a kérdésekből és az azokra - nem Kovács úr által - adott válaszokból kiderült, hogy ez azért nem a teljes igazság. Először is az előző vezetés alatt az előző ciklust kell érteni, amikor is a főbb szereplők pontosan ugyanazok voltak, mint most is. Másodszor is, azok az engedélyek már rég lejártak, tehát hosszabbítani, felülvizsgálni kellett őket. Harmadszor pedig, s ez a legfontosabb: nem az akkori terveket valósítják meg. Egy tény: ez a városvezetés már régóta tervezte, hogy a Sulák menti utcákat átépíti, mikor 2017 márciusában hatalmas felháborodás mellett, de lakossági fórum, az érintett ingatlantulajdonosok véleményének kikérése nélkül nekiálltak a munkálatoknak.

Kovács úr másik nagyotmondása az volt, mikor saját szándékaiknak adott hamis irányt: akarnák ők minél zöldebbre építeni a közterületet, de hát az előírások nem engedik. Ez teljes képtelenség. Nincsen olyan jogszabály, olyan szabvány vagy más műszaki előírás, amiből az következne, hogy az építtetői akarat ellenére az élő vízfolyást ki- és le kéne betonozni, le kéne fedni, s kerítéstől kerítésig az egész közterületet aszfalttal nyakon kéne önteni. Ez a gondatlan tervezés eredménye, nem a jogalkotásé.

Hogy nem a jogszabályi előírásokkal van baj, hanem a feladat meghatározásával (műszaki specifikációval), az Horváth Andrea, a Városüzemeltetési Iroda vezetőjének szavaiból ki is derült. Ő állította azt, hogy a Fürdő utca egy kétsávos út, s nem kívánnak változtatni a kialakult forgalmi renden. Nos, ez az alapvető hiba: ez az utca nem volt soha kétsávos. Soha nem is volt kiépítve, így nem is lehetett volna korábban mire felfesteni a sávokat. Ami kettő volt az utcában, az a forgalmi irány. Azaz az utcának kétirányú forgalma volt, s sajnos ezen nem hogy változtatnának (pedig a lakosság maga is kérte, hogy legyen egyirányú az utca), de egyenesen kiszolgálják azt aszfaltfelülettel. De nem tudnak kétsávos utat építeni, mert a villanyoszlopok útban vannak. Azokat ugyanis nem telepítik át. A villanyoszlopok így a 2. sáv közepén fognak éktelenkedni.

furdoutca erd 20171209 01
(Fotó forrás: boldoguljerden.blog.hu)

Ha tehát úgysem teszik át az oszlopokat, akkor akár el is fogadhatták volna, hogy ez az út egész egyszerűen nem tud kétsávos utca lenni, s akkor elég lett volna egysávos utcát építeni. Sőt, ha - ahogy ez több lakó részéről is elhangzott - lakó-pihenő övezetnek építik ki az utcát, akkor külön járda sem kellene. (A lakó-pihenő utcák kiépítéséről, szabályiról, forgalomcsillapításáról itt olvashatnak.) A városvezetés azonban nem gondolkodott más, szakmailag megalapozott megoldásokban, nem gyakorolta a komplex tervezést: ő csak utat látott kétirányú autóforgalommal, meg a "vízelvezető csatornát", ami csak útban van.

Kopor Tihamér még azzal is megtoldotta, hogy a Sulák-patak menti utcákban legyen kint a várakozni tilos tábla, mert ha nincsenek az utcán várakozó/parkoló autók, akkor gördülékenyebb lehet a forgalom. Ezen persze a lakók eléggé felháborodtak. S hiába a képviselő úr érvelése, miszerint a családi házas övezetben igazán betartható az a szabály, hogy a család gépkocsiját saját telken kell tárolni, ezért az érvelésért inkább csak kinevették. Ahogy egy apuka fogalmazott: akkor ne rendezzünk a gyereknek születésnapi zsúrt, mert a vendégek az utcában úgy sem tudnak megállni (a keresztutcákban még rosszabb a helyzet, tömegközlekedés meg nincs a környéken)?

T. Mészáros András hozzáállása is hasonló volt. Nagyon bizonygatta, hogy az Alsóvölgyi és a Felsővölgyi utcák nem gyűjtőutak, ott átmenő forgalom nincs, itt csak azok száguldoznak, akik ott laknak. Nem tudom, hogy készült-e kikérdezéses forgalomszámlálás, mert anélkül ez az állítás puszta vélemény. Elég ránézni a térképre, s látható, hogy a Sulák menti útvonal bizony fontos hálózati elem a Törökbálinti és a Tárnoki út közötti átkötéssel. Városi tervek is (pl. maga a szerkezeti terv is) így kezeli.

utfejlesztesi koncepcio 2014 1 1

(Forrás: Útfejlesztési koncepció, 2012, ProUrbe)

Polgármester úr mindenesetre tett egy ígéretet. Fontos, átgondolt ígéret lehet a részéről, mert többször is elismételte. Mivel az utca csak célforgalmat bonyolít, így is lesz kitáblázva, a rendőrség meg fogja büntetni azt, aki nem célforgalmi szándékkal hajt be. (És a gyorshajtókat is.) Előttem ugyan nem világos, hogy ezt mekkora készenléttel, mekkora megfigyelő hálózattal lehet elérni, de úgy sejtem, hogy ha erre az érdi rendőrkapitány felelősséggel ígéretet tesz és annak végrehajtása valóban megtörténik, akkor a legmagasabb társadalmi elismerés jár majd neki érte. Igaz, én nagy bajban leszek: viszonylag ritkán járok arra, de akkor kifejezetten csak átmenő forgalomként, semmiféle célforgalmi szándékkal. Hiszen - ahogyan az több városi tervben is szerepel (pl. legutóbb az EuroVelo városi ráhordásának kialakítására vonatkozó 2017-es tanulmányban is) - a Parkváros és Érdliget közötti kerékpáros útvonal részeként szerepel a Felsővölgyi utca - Alsóvölgyi utca - Fürdő utca útvonal. A szabadidős kerékpározásnak kifejezetten kedves terepe ez (bár a patak elföldelésével csökken a vonzereje). Bár nem elképzelhetetlen, hogy a "behajtani tilos" táblát nem csak a "kivéve célforgalom", de a "kivéve kerékpárral" kiegészítő táblákkal is ellátják. Ja, meg a "kivéve Volánbusz", mert hogy korábban még buszjáratot is ígértek a völgybe. Meglátjuk. Figyelünk.

A gyorshajtások visszaszorításáról élénk vita bontakozott ki. Kopor Tihamér egy korábbi városi esetet hozott fel a megoldhatatlanság illusztrálására. Történt, hogy egy utcában aláírásokat gyűjtöttek azért, hogy az önkormányzat telepítsen fekvőrendőrt. Ezt megtették. Aztán meg jött az újabb aláírásgyűjtés, hogy szedjék fel, mert veszélyes, nagyot kell fékezni, stb.. Aztán felszedték. Hamarosan újból aláírásgyűjtést kezdeményeztek, hogy építsenek fekvőrendőrt, de ezt az önkormányzat már csak úgy volt hajlandó teljesíteni, ha valaki vállalja, hogy az ő háza elé épüljön. Senki sem vállalta. E történettel azt kívánta Kopor úr alátámasztani, hogy a fekvőrendőr nem megoldás. Itt közbevetettem, hogy talán a telepített "fekvőrendőr" (hivatalosan szintemelés) volt rossz. Ha szabálytalan, a feladat ellátására alkalmatlan eszközt telepítünk, azzal nem az elvi módszer alkalmatlanságát bizonyítjuk, hanem az alkalmazott elemét. Ahogy itt már leírtuk korábban, a szintemelés (fekvőrendőr) enyhe kiemelés csupán, s annyi feladata van, hogy az adott útszakaszra vonatkozó sebességhatárt betartassa. Kopor úr azt állította, hogy így ez akkor saját farkába harapó kígyó, hiszen ha az utcában csak 30-cal lehet egyébként is menni, akkor az olyan elem építése felesleges, amin 30-cal lehet átmenni (ha már egyszer ott a tábla a 30-ról, akkor az elég). A hallgatóság kacagott. Képviselő úr tényleg azt hiszi, hogy egy tábla elég a forgalom lassítására? A kiemelést és a többi épített forgalomlassító elemet éppen azért építik, hogy fizikai eszközökkel kikényszerítse az előírások batratását. Azaz: bár nem lehet olyan durva kialakítású, hogy meg is állítsa az autót, a folyamatos haladást biztosítania kell. Sőt, a kerékpárosok, babakocsisok, kerekesszékesek zavartalan áthaladását külön nyomvonalon célszerű biztosítani  is (azaz a szélén vagy közepén egy nyomvonalon át tudnak haladni bukkanó nélkül, a gépkocsik azonban nem).

A tájékoztatásból azt is megtudhattuk, hogy a Fürdő utcában igazából csak vízelvezetés épül, az út csak ezt az építési tevékenységet egészíti ki. Ez a kijelentés is azt a meglátást támasztja alá, hogy a komplex tervezés ezúttal is elmaradt. Egy-egy problémára keresnek időszakos megoldást, az éppen aktuális uniós és/vagy állami forrásokra lehívási ürügyet. De komplex, valamennyi (de legalábbis több) szakágra kiterjedő tervezés nem történik. Most sem.

A beszámoló legnagyobb dobása a vízügyi tervező volt. Mint elmondta, készítettek a település egészére egy tanulmánytervet, melyben megvizsgáltak minden utcát, minden vízelvezető és szikkasztó árkot, ezekre pedig készítettek egy modellt. Ez alapján a későbbiekben meg lehet majd határozni a szükséges vízelvezetési lépéseket, modellezni lehet a várható hatásokat, mérlegelni lehet a szükséges és elgondolt beavatkozások között. A bemutatott tervlap ennek a felmérésnek egy kapacitástérképe volt. Ahogy a tervező előadásában megadta az értelmezési kulcsot: a zöld szín azt jelzi, hogy rendben van, a piros azt, hogy gondok vannak, a vonal vastagsága pedig azt mutatja, hogy mekkora az adott keresztmetszet átbocsátó képessége/igénye. És a Sulák zöld színt kapott. Azaz sikerült a tervezőnek beismernie azt, amit eddig is tudtunk: nincs is olyan nagy baj a Sulák-patak vízelvezetésével. Nem nagy felismerés: az évszázadok során kialakult természetes vízfolyás teszi a dolgát. A problémák ott vannak, ahol az ember építeni kezdett. Ott kellene megoldani a vízkezelést. Nem itt.

A tájékoztató komolysága mégsem a tervező önkéntelen beismerésében öltött testet. Inkább a személyében. Mikor a Sulák átépítésével kapcsolatos vízügyi kérdést intéztek a tervezőhöz, akkor ő nem tudott rá válaszolni. Mentségül azt hozták fel, hogy nem ő tervezete a Sulák-patak betemetését. De hogy miért nem azt a tervezőt hozták el a tájékoztatásra, aki illetékes, aki tervezte az utca vízügyi rendszerét? Hát, ez a többi megválaszolatlan kérdés mellé került.

 

Szeretne friss cikkeinkről értesülni? Iratkozzon fel  oldalunkra!

 

Írd meg ide!