Megölik a patakot, s azzal érvelnek, hogy a közlekedés miatt nincs más lehetőség. Keskeny az utca, de kell a járda. De nem vagyok abban biztos, hogy ezt el is kell hinni.

A cikk előzménye: 1: Gyilkosság! Élve temették el!, 2: Gondatlanságból vagy előre megfontolt szándékkal?.

Először is tisztázzuk a forgalomszabályozás szempontjából releváns adatokat! A Fürdő utca nem gyűjtőút (azaz nem főút és nem a főutakra vezető, helyi forgalom gyűjtését és elosztását végző út). Vele párhuzamosan egy utcával arrébb fut a Kutyavári utca 2x1 sávval, kiépített járdával. Az gyűjtőút.

A Fürdő utcába az úthálózati szerepe és a közterület szélessége miatt csak az jön, aki itt lakik, vagy egyéb célból ide vezet a dolga. Az utca a Balatoni út és a Tárnoki út között cca. 445 m hosszan húzódik. Csak egy keresztutcája van, a Koronafürt utca, illetve az utcából nyílik a szintén Tárnoki utcáig tartó Keserűfű utca és a Ligetszépe utcáig tartó Komócsin utca. Az utcában egyetlen intézmény van, a kemping. Rögtön az utca elején, a közpark (egykori strand) mellett. Itt az utca szélesebb, közterületi parkolókkal is ellátott, a Balatoni (70-es) útról közvetlen forgalmi kapcsolattal. Azaz, az utca forgalmát nem terheli.

Az utca tényleges, mértékadó forgalmát az utcában található családi házak adják és a Kutyavári utca lámpás kereszteződését elkerülni vágyók átmenők. Az átmenőket könnyen ki lehet tiltani táblákkal (melynek időszakos és alkalmi rendőri szigorral érvényt lehet szerezni), a környék forgalmi rendjének megfelelő kialakításával (ez utóbbira visszatérünk még, tulajdonképpen erről szól e cikk).

Az utcában összesen 11 + 2 + 2 + 9 + 16 + 14 + 14 =  68 lakóépület (családi ház) található, melyhez a Keserűfű utca forgalmából érdemes még ide számolni kb. 15 házat. Legyünk nagyvonalúak, számoljunk 85 házzal, házanként átlag 2 db személygépkocsival, az 170 db jármű. Ha a reggeli csúcsban mind egyszerre akarna elindulni, akkor is ( 170 x 5,5 =) cca. 935 m hosszú útigény jelentkezne. Ez kísértetiesen az utca hosszával egyező hossz. Tehát azt lehet mondani, hogy az egysávos Fürdő utcában csak akkor alakulna ki dugó (sor), ha minden házból egyidőben 2 db autó elindulna. Ez ugye nem életszerű. Ha egy reggeli, félórás iskolakezdési rohamban egyszerre minden házból elindulna 1 db személygépkocsi, még az is 85 szgk-t jelentene, mely túl azon, hogy túlzó, életszerűtlenül magas szám, a probléma a főutak felvételi képességével adódna (percenként 3 autót a Kutyavári és a Balatoni valószínűleg nem engedne be).

Szóval a helyi igények nem indokolják a széles, többsávos utat. A helyi forgalom kifejezetten szerény. Nem véletlenül tervezte ide, az utcába is a város szerkezeti terve a kerékpárutat (az alábbi képen az kék karikákból álló vonallánc: Érdliget vaútállomástól tartana a kerékpárút az Alsóvölgyi út és Törökbálint irányába).

A 2012-ben elfogadott Útfejlesztési koncepció "Parkvárosi észak-dél irányú keleti tengely" néven tervezett ide kerékpáros infrastruktúrát.

A 2016-os Kerékpárforgalmi Hálózati Terv már finomabban fogalmaz, s "kisforgalmú közúti nyomvonal"-ként definiálja az útvonalat (azaz nem számol önálló kerékpárutat, csak a közútra festett nyomvonallal).  De erre még később visszatérünk.

Viszont érdemes megjegyezni, hogy a 2012-ben készült Útfejlesztési Koncepció a Fürdő utcát a város közúthálózatát 3 ütemben tervezett fejlesztésének egyik ütemében sem említi, azaz a szakértők által összeállított koncepció nem sorolta a fontos, fejlesztendő utak közé. A fenti számítások alapján talán nem is csodáljuk.

Persze a mostani állapotok sem tarthatóak sokáig, valamit tenni kell az utcával, ez vitán felül áll. Egy jellemző utcakép mutatja az állapotokat:

Erre a képre építve az alábbiakban bemutatom, hogy milyen lehetőségek állnak előttünk. Tervek hiányában a munkákból és tapasztalataimból kindulva fotoshopolva készítettem vázlatokat.

Mi várható a mostani munkák után?

Képviselői tájékoztatás alapján az árkot befedik, a tetejére kiemelt, szegéllyel elválasztott járdát építenek. Ez valahogy így nézne ki:

Forgalmi helyzetben:

Mi lehetne, ha az árkot nem fednék le?

Ahogyan most is elfér az út a patak mellett, úgy a jövőben is elférne.

Persze itt nincs járda, keskenyebb az út és csak a helyi, lakóövezeti ingatlanokat szolgálja ki. Ekkor indokolt a lakó-pihenő övezetbe sorolni, s ennek megfelelően kitáblázni az utcát. Az ilyen utcákban a KRESZ szerint a gyalogosoknak van elsőbbsége és csak az célforgalmú járművek hajthatnak be, legfeljebb 20 km/h sebességgel. (Erről hamarosan külön cikk várható az Érdlakón.)

A tervezett kerékpáros infrastruktúra is elfér a forgalmi sáv mellett.

Persze célszerű egyirányúsítani az utcát és felfestéssel, burkolati jelekkel egyértelművé, hangsúlyosabbá tenni: ez egy keskeny lakóutca, az átmenő forgalom nem kívánatos. Ilyen esetben a kifejezetten szűkre méretezett forgalmi sáv is lassításra készteti az autóst.

Forgalmi helyzetben valahogy így nézne ki az utca.

Én leginkább ezt tudnám elképzelni: a gépjárműveknek felfelé egyirányú, kerékpárosoknak kétirányban megnyitott, forgalomcsillapított utca, a lefelé tartó kerékpáros (és gyalogos) zóna felfestéssel kijelölve a patak partján. Ahol lehetőség van, ott a patakra csobogót, a patak partjára padot telepíteni.

Nincsenek illúzióim, hogy mi fog megvalósulni.

Jó lenne olyan városban élni, ahol nem csak lakunk, de birtokoljuk is a közterületeinket? Jó lenne, ha a város fejlődéséért ténykedő képviselők az itt élőket is bevonnák a tervek készítésébe, s a korszerű, 21. századi elveket valló és gyakorló tervezőkkel dolgoztatnának? Jó lenne, ha a fejlesztési és szabályozási terveket nem csak azért készíttetné a város vezetése, mert egy-egy uniós pályázathoz elvárás, hanem valóban hosszútávú és integrált stratégiák mentén fejlesztenének? Jó lenne, ha nem élnénk fel erőforrásainkat, nem tennénk tönkre környezetünket, ha felelős és gondolkodó emberek módjára viselkednénk? Jó lenne, ha kulturált, egymásra figyelő és egymást megbecsülő polgárok laknák és vezetnék ezt a várost?

Jó lenne?