Még azon sem tettük túl magunkat, hogy megölik a Sulák-patakot, de a jelek szerint a közművek sem szeretik az új Sulák-csatornát.

Amióta a Sulák-patak megölésének történetét megírtuk, sokan keresnek meg minket azzal, hogy segítségünket kérjék. Legutóbb a közműbekötések kiváltásának elmulasztását bemutató fotókat kaptunk. Először el sem akartuk hinni, amit a fotókon látunk. De végigjártuk ismét az egész utcát, s meg kellett állapítanunk, hogy a dilettantizmus tetőfokával van dolgunk. A felvételeket megmutattuk nagy, közterületépítési projektek projektvezetőinek is, közműépítésben jártas felelős műszak vezetőnek is, s ők állították, hogy ilyet egyszerűen nem lehet csinálni. Még akkor sem, ha idegelenes állapotokat látunk a felvételeken.

Az első ugyanis a közművek feltárása lett volna. Mivel tudható, hogy a közműtérkép nem valós adatokat tartalamaz, így kizárólag arra támaszkodni nem lehet. Ezért van szükség közműfeltárásra. Mivel a patak pont merőlegesen keresztezi mintegy 40 ingatlan közműbekötéseit (hiszen a patak az ingatlan és a közmű gerincvezetéke között csörgedezik), többszáz közműbekötést kell a csatornásítás során keresztezni. A földbe süllyesztett csatornaelemek 140 cm magasak, s ezeket az elemeket nem is lehet közvetlenül a közművekre fektetni (azaz védőtávolságot kell tartani). Azt minden tervezőnek és minden műszaki vezetőnek tudnia kell, hogy a közműveket ilyen területen, ilyen ingatlanoknál nem fektetik 2 méter mélyen. Ebből egyenesen következik, hogy a csatornaépítés törvényszerűen keresztezni fogja a közműveket.

Egy ilyen munkát pedig azzal kell kezdeni, hogy kiváltják a közműveket. Ezzel szemben úgy álltak neki a munkának, hogy még csak hozzájárulásuk sem volt a közműszolgáltató cégektől. Már ha hinni lehet Kopor Tihamér képviselő nyilatkozatának, akkor a csatornaelemek elhelyezésekor "még vannak különböző vitáik a gázszolgáltatóval". A közműszolgáltatóval pedig nem szokás vitatkozni, legfőképpen nem akkor, ha az olyan veszélyes üzemet biztosít, mint a gázvezetékhálózat. A közműszolgáltató feltételeket szab, melyeket be kell tartani. Máskülönban az építtetőé a felelősség. Éppen ezért érthető az utcában lakók félelme: az önkormányzat veszélyezteti az ő biztonságukat.

A Facebook oldalunkon a projektvezető a fényképek közzététele után a következőket mondta: "Ezek a keresztező csövek mind kiváltásra kerülnek. Azt hogy ott vannak ahol, azt mutatja hogy a korábbi árok helyére került új árkot keresztezi - korábban is szabálytalan helyen volt. Feltátás után kiderült a helye és most ki fogjuk öket váltani azaz új vezetéket építünk helyette." Erre az a logikus kérdés merül fel, hogy ez lenne a helyes technológiai sorrend? Kivágni a betonelemet, és utána ásni át alatta a kiváltó csöveket? Ennek a technológiája úgy néz ki, hogy a csatona két oldalán ásni kell 1-1 gödröt a közműbekötésen, s a már megépített csatorna alatt átfúrni, azon áthajtani a közművezetéket. Ennek van egy szépséghibája: az árok egyik oldala magánterület. Azaz minden egyes közműbehajtást a magánkertekben ásott hatalmas gödörben kellene végezni. Ezt tudják az ottlakók? Nem lett volna egyszerűbb ezt csupán közterület igénybevételével elvégezni a csatonaelemek elhelyezése előtt?

Erre a projektvezető válasza: "Bizonyára lehetett volna abbahagyni a csap.csat munkát. Akkor a kivitelező benyújtja a költségeire az állásidőre a követelését. Várunk amig a Tigáz felméri, megtervezi a kiváltást, addig biztosítjuk a gödröt és közben is tovább átemeljük erre az időre a patakvizet. Aztán felkérjük a csapadékcsat. kivitelezőt jöjjön folytassa. Mindezt türelmesen szemlélődő lakosok terhére akik élvezik hogy mindezt kivárhatják. Itt azonban nem így történt. Előre kótöttünk egy keretszerződést a Tigazzal ilyen váratlan meglepetésekre. Már tervezik a kiváltást. Védőcsőben van addig is a vezeték. És nem ált le a csat.építés sem." Csakhogy ez az okfejtés egy alapvető tévedésen alapul: mint fentebb kifejtettük, előre tudnia kellett volna, hogy közművek kiváltására lesz szükség. És mintha ugyanez a társulat végezte volna nemrégiben a szennyvízcsatornát is, akkor pedig találkozniuk kellett már ugyanezekkel a közművekkel, azaz jól dokumentáltan ismerniük kell a helyzetet. De minden közműépítésnél ott kellene legyen a közútkezelő, azaz az önkormányzat képviselője (munkatársa) és dokumentálnia kellene. Hogy hivatkozhat az önkormányzat arra, hogy nem tudják, hol van a közmű? Figyelem, itt nem csak gáz-, de víz- (ami önkormányzati üzem) és csatorna- (ami nemrég épült önkormányzati üzem) bekötések is vannak szép számmal!

De vegyük komolyan egy pillanatra a projektvezetőt, s tegyük fel azt a kérdést, hogy mennyivel olcsóbb a sok utólagos közműbekötés, mint a munkák leállítása? És a közbenső állapot mennyire biztonságos?

Ahogy egy polgártársunk fogalmazott: "Szóval a teljes lefedés után jönnek majd sorban a gázművek, a csatornások és a vizesek, és szépen sorban elkezdik megcsinálni a kiváltásokat. Ami ugye két módon történhet: vagy a betonelemeket emelik ki, vagy mellettük ásnak jó nagy munkagödröket, mindkét oldalon. Ott is, ahol a kerítés egészen közel van a beton meder-elemekhez. A legtöbb kerítésnek annyi. helyenként a kert szélének is. Lehet majd közpénzből tatarozni őket, vagy úgy hagyni, szétverve. Ha abból indulok ki, hogy nálunk hogy állították helyre a csatornázás után a miáltalunk kialakított parkolóhelyet, akkor nem csodálkoznék, ha páran kapát-kaszát ragadnának. Nem vagyok szakember, de azt se szeretem, ha hülyének néznek. Egészen biztos vagyok benne, hogy ez egy durván helytelen technológiai sorrend. Ehhez nem kell építőipari képzettség, csak egy kis józan paraszti ész. Hogy mindig úgy végezzem a munkámat, hogy amit egyszer jól megcsináltam, azt ne kelljen utána gyorsan szétverni."

Egyelőre nagyon úgy látszik, hogy ez a beruházás nem csak a környezetet károsítja, de az épített környezet elemeit sem veszi figyelembe. Minél több információ derül ki, annál inkább erősödik az a gyanú, hogy előkészítetlen, megtervezetlen, felelőtlen beruházást látunk a Fürdő utcában.

De legalább egy dolgot már sikerült tisztázni: egy birtokunkba került levélben Érd MJV jegyzője maga ismeri el, hogy a munkák a Sulák-patak 4+560 - 4+747 km szelvények közötti mederrendezése (a KTVF 47886-4/2009 számú 6.3/20/113 vízkönyvi számú többszörösen módosított vízjog létesítési engedélyt követően a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatóhelyettesi Szervezet Katasztrtófavédelmi Hatósági Osztálya által kiadott 35100-1444-1/2017. ált iktatószámú vízjogi létesítési engedély alapjá) . Azaz Kopor Tihamér tévés ámokfutásának egyik legfontosabb elemét cáfolja a jegyző: ez az állítással szemben nem egyszerű vizesárok, nem egy közmű, ez bizony egy nyilvántartott patak. Képviselő úr ennyire nincs tisztában az általa képviselt Érdliget földrajzával sem? És védi azokat a munkákat, amiknek az enegdélyes okiratait sem látta? Akkor kit képvisel a képviselő úr?

 

Jelen poszt a Facebook-on, illetve levelezésekben foglalt vélemények, megállapítások szerkesztett összefoglalása.

A Sulák-patak további posztjai: http://www.erdlako.hu/component/tags/tag/109-sulak