erdlako kerekpar 02 vekopÉrdekes összevetni az elmúlt időszakban régiónkban kiírt és pályázott, javarészt már elbírált projekteket a fenntartható közlekedésfejlesztés témakörében. A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) pályázatok körében régiónkban 3 is került kiírásra: egy Budapest közigazgatási területére, egy Pest megyére, egy pedig külön Érdre (mint a megye közigazgatási területén kívüli megyei jogú városra).

A 2014-2020 közötti időszakra szánt uniós támogatási programok közül a "fenntartható városi közlekedés" hivatott a gyaloglást, a kerékpározást és a közösségi közlekedést, illetve annak fejlesztését támogatni. Sok milliárd forinttal. Érd mégis - a forrás céljával teljesen ellentétesen - az autós infrastruktúrára, (turbó)körforgalmakra fordítja a támogatást.

A témával szándékaink szerint még sokat fogunk foglalkozni, kezdetként a források szándékait, várható eredményeit hasonlítjuk össze. Első összeolvasás után ugyanis rögtön szemet szúró különbség van a főváros és a megye, illetve Érd között. Értsd úgy, hogy míg a fővárosi és a megyei kiírás között egyértelműen hatalmas összhang van, addig Érd alapvetően más szándékkal indul a fenntartható közlekedésfejlesztésre szánt uniós források elosztásában.

A cikkben az összevetést színek segítik: Budapest kék, Pest megye zöld, Érd pros színt kap.

Elsőként a

források nagyságát,

a pályázati forrásokat lássuk!

Budapest:     8,390 milliárd Ft    VEKOP 5.3.1-15
lásd: https://www.palyazat.gov.hu/vekop-531-15-fenntarthat-kzlekedsfejleszts-budapesten

Pest megye:    1,800 milliárd Ft     VEKOP 5.3.2-15
lásd: https://www.palyazat.gov.hu/vekop-532-15-fenntarthat-kzlekedsfejleszts-pest-megyben

Érd:    6,960 milliárd Ft     VEKOP 5.3.3-17
lásd: https://www.palyazat.gov.hu/vekop-533-17-fenntarthat-kzlekedsfejleszts-rden

Azzonnal szembeötlik, hogy Érd nagyságrendileg majdnem annyi forrást kap, mint Budapest, de többszörösét (majdnem négyszer annyit), mint Pest megye. Itt érdemes kitekinteni más megyei jogú városokra is: pl. Győr 2 mrdFt-ot, s 12 megyei jogú város összesen 23,681 mrdFt-ot kap a célra (azaz városonként átlag 1,97 mrdFt-ot, forrás: https://www.palyazat.gov.hu/top-641-15-fenntarthat-vrosi-kzlekedsfejleszts). Azaz meg kell állapítani, hogy hatalmas figyelmet kapott városunk a témában, melyet sem lakosságszáma, sem központi szerepe nem indokol. Talán csak az infrastrukturális elmaradottsága. Ahol ennyire nincsenek kiépített utak, oda nagyobb figyelem, nagyobb forrás jár. Talán ez lehet az ok.

Akárhogy is van, örülhetünk, örülnünk kell ennek a forráskoncentrációnak.

Ezután nézzük azt meg, hogy

mire költjük

ezt a pénzt!

De rögtön az elején, elemzés előtt egy magyarázattal tartozom. Vizsgálatom nem nélkülözi az elfogultságot. De nem azért hegyezem ki a vizsgálatot a kerékpárbarát beruházásokra, mert magam is kerékpáros vagyok (mert egyébként autós is vagyok, meg gyalogos, gyermekeim napi szinten volánbuszoznak, s nemrég még babakocsis is voltam, de manapság aktív módváltó utas vagyok kerékpár-autó-vonat-villamos tárgykörben), hanem mert a címadó forrás, azaz a "Fenntartható közlekedésfejlesztés" elsődleges célja definíció szerint is a kerékpáros infrastruktúra, a közösségi közlekedés, az intermodalitás (módváltó közlekedési kultúra) fejlesztésének forrása. Ez nem az útfelújítás, nem a motorizáció növelésének a forrása, hanem éppen ellenkezőleg: a 20. század kudarcaira és a 21. századi kihívásokra adható válaszok, az újragondolt közutak, az egyéni motorizált közlekedési módok finom visszaszorításának, az alternatívák felmutathatóságának eszközrendszerét hivatott támogatni.

Szóval ezzel a szemmel érdemes megnézni, hogy hol mit kezdenek a forrásokkal:

Budapest 21 százalékát érinti a bringás megaberuházás
http://index.hu/kerekagy/2017/05/22/kerekparos_gigafejlesztes_budapesten 

9 településen összesen 30 km hosszú kerékpárutat építenek
http://www.portfolio.hu/unios_forrasok/uzletfejlesztes/kozel_2_milliardbol_fejlesztik_pest_megye_kerekparutjait.251625.html 

10 csomópont, 3 útvonalfelújítás, új buszmegállók
http://www.erd.hu/dokumentumok/eloterjesztesek/kgyet_17/kgyet0427/vekop0427.html

A főbb számokat infografikán ábrázoltuk (kattintásra nagyítható):

infografika vekop 2

Jogosan vetődik fel a kérdés: miért ez a hatalmas különbség?

Miért jelent mást a fenntartható közlekedés Érden, mint máshol?

Ha megnézzük a három kiírást, akkor azt tapasztaljuk, hogy már a pályázat kiírói is úgy gondolták, hogy Érden a fogalomnak más jelentéstartalma van.

Az alábbiakban azokat a célokat gyűjtöttem egy-egy csokorba, mely műszakilag azonos vagy hasonló tartalmat takarnak. Azaz a kiírás szerint Budapesten, Pest megyében és Érden az alábbi tevékenységekkel lehetett pályázni (az X jelentése: az adott közigazgatási területre nincs ilyen tartalom):

Kerékpárosbarát fejlesztés, közbringa-rendszer bővítése, fejlesztése, üzemeltetése
Kerékpárosbarát fejlesztés, közbringa-rendszer bővítése, fejlesztése, üzemeltetése
Kerékpárosbarát fejlesztés keretében: közbringa-rendszer kiépítése

Intelligens fenntartható városi közlekedést elősegítő informatikai, forgalomirányítási fejlesztések
Intelligens fenntartható városi közlekedést elősegítő informatikai, forgalomirányítási fejlesztések
X

Települési parkolási rendszer infrastrukturális és vagy informatikai korszerűsítése, fejlesztése, kialakítása, (parkolóházak, mélygarázsok, parkolóhelyek, B+R-ek létesítése, kialakítása), amennyiben a szolgáltatásokat fizetős rendszerben nyújtják
Települési parkolási rendszer infrastrukturális és vagy informatikai korszerűsítése, fejlesztése, kialakítása, (parkolóházak, mélygarázsok, parkolóhelyek, B+R-ek létesítése, kialakítása), amennyiben a szolgáltatásokat fizetős rendszerben nyújtják
X

A kapcsolódó tevékenységcsoport a támogatható tevékenységek megvalósításához szükséges infrastrukturális munkák (utak alatt, felett és mellett található infrastrukturális elemek (pl.: közművek, stb.) korszerűsítése.
A kapcsolódó tevékenységcsoport a támogatható tevékenységek megvalósításához szükséges infrastrukturális munkák (utak alatt, felett és mellett található infrastrukturális elemek (pl.: közművek, stb.) korszerűsítése.
A kapcsolódó tevékenységcsoport: keretében a támogatható tevékenységek megvalósításához szükséges infrastrukturális munkák (utak alatt, felett és mellett található infrastrukturális elemek (pl.: közművek, stb.) korszerűsítése.

Kerékpáros barát kiegészítő infrastrukturális elemek fejlesztése (pl.: B+R kerékpártárolók, gépjárműparkolók) amennyiben a szolgáltatásokat fizetős rendszerben nyújtják
Kerékpáros barát kiegészítő infrastrukturális elemek fejlesztése (pl.: B+R kerékpártárolók, gépjárműparkolók) amennyiben a szolgáltatásokat fizetős rendszerben nyújtják
Kapcsolódó tevékenységcsoport keretében B+R, parkolók

A kapcsolódó tevékenységcsoport innovatív kerékpárosbarát műszaki megoldások alkalmazása
A kapcsolódó tevékenységcsoport innovatív kerékpárosbarát műszaki megoldások alkalmazása
A kapcsolódó tevékenységcsoport keretében innovatív kerékpárosbarát műszaki megoldások

A kapcsolódó tevékenységcsoport kerékpárszállítási lehetőség kialakítása a közösségi közlekedés járművein
A kapcsolódó tevékenységcsoport kerékpárszállítási lehetőség kialakítása a közösségi közlekedés járművein
A kapcsolódó tevékenységcsoport keretében Kerékpárszállítási lehetőség kialakítása a közösségi közlekedés járművein

A kapcsolódó tevékenységcsoport energiahatékonysági intézkedések
A kapcsolódó tevékenységcsoport energiahatékonysági intézkedések
Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek keretében energiahatékonysági intézkedések – amennyiben releváns;
A kapcsolódó tevékenységcsoport keretében Beruházáshoz kapcsolódóan megújuló energiaforrások telepítése, bevonása

Parkolóhely építés, felújítás esetén az elektromos járművek használatához szükséges alapvető töltő-infrastruktúra kiépítése
Parkolóhely építés, felújítás esetén az elektromos járművek használatához szükséges alapvető töltő-infrastruktúra kiépítése
Elektromos járművek használatához szükséges alapvető töltő-infrastruktúra kiépítése

X
X
Forgalomcsillapítás, közlekedésbiztonság, akadálymentesítés keretében intelligens fenntartható városi, települési közlekedést elősegítő informatikai, forgalomirányítási rendszerek fejlesztése, kialakítása

X
X
Forgalomcsillapítás, közlekedésbiztonság, akadálymentesítés keretében parkolási rendszer infrastrukturális, és/vagy informatikai fejlesztése, parkolóházak, mélygarázsok, parkolóhelyek, B+R

X
X
Közúti közösségi közlekedés keretében autóbusz-állomások, közúti közösségi közlekedési decentrumok és kapcsolódó kiszolgáló létesítmények építése, bővítése, fejlesztése, felújítása

X
X
Közúti közösségi közlekedési fejlesztés keretében autóbusz közlekedéshez kapcsolódóan valós idejű adatokon alapuló utastájékoztató rendszer kialakítása, fejlesztése

X
X
Közúti közösségi közlekedési fejlesztés keretében  helyi közösségi közlekedés interoperábilis elektronikus jegyrendszerének a kialakítása, fejlesztése, és országos rendszerbe történő illesztése.

X
X
Közúti közösségi közlekedési fejlesztés keretében Igényvezérelt személyszállítási szolgáltatás kialakítása és energiahatékony (Hibrid, CNG, elektromos meghajtású, Euro 6) szállítójárművek beszerzése a szolgáltatás működtetéséhez. Az elektromos meghajtású szállítójárművek részére kizárólagos használatú töltőállomás-hálózat is kiépíthető

Ha csak átfutjuk a tételeket, akkor is világossá válik a fő vonal. Míg Budapesten és Pest megyében önálló tevékenységként lehetett pályázni kerékpárosbarát fejlesztésre, közbringa-rendszer bővítésre, fejlesztésére, üzemeltetésére, addig Érden önálló kerékpárosbarát fejlesztés nincs nevesítve, csak a közbringa-rendszer kiépítése (ami valljuk be, ma Érden a Holdba' van). Igaz, mindezek mellett a kapcsolódó tevékenységcsoport keretében innovatív kerékpárosbarát műszaki megoldásokra azért lehetett volna még pályázni.

Hogy nem csak nekem szúrt szemet az érdi lóláb, idézem a Magyar Kerékpárosklub cikkét (Fenntarthatónak hívott közlekedésfejlesztés - Hogyan folynak el milliárdok az autózás támogatására?)

A legabszurdabb példa helyszíne a „legnagyobb magyar falu”, Érd. Érd olyan szerencsés, hogy külön pályázati kiírást kapott „Fenntartható közlekedésfejlesztés Érden” címmel. A város 7 milliárd forintos kerete magasan felülmúlja az összes magyar megyeszékhely hasonló célokra költhető forrásait, sőt majdnem eléri az egész Budapestre szánt 8.39 milliárd forintot. Ehhez az elképesztően bőséges ajándékhoz képest a városi önkormányzat friss döntései alapján nulla forintot költene Érd kerékpározásának fejlesztésére, és a közösségi közlekedés is néhány buszmegálló felújításában merül ki. A pénz nagy részét a kereszteződések kapacitásbővítésére, többek között – a szemléletet szimbolikusan is kifejezve – a város központi helyén (Budai út-Diósdi út találkozása) főleg külterületekre való turbókörforgalom kiépítésére költenék.

Feltehetjük a kérdést:

vekop 7mrd ok k