Az  Érdi Újság arról számol be, hogy 2016 a kerékpárosok és a gyalogosok éve. Ezért egész Pest megyében fokozott ellenőrzésekre számíthatnak a biciklivel és motorkerékpárral közlekedők. De jó. Nyilván minden jó érzésű ember a fák napján áll neki fát vágni. 

Ezt írta az újság a "2016 a kerékpárosok és a gyalogosok éve" cím alatt:

Ezt a Pest Megyei Baleset-megelőzési Bizottság hirdette ki, miután értékelte a tavalyi balesetek számát és súlyosságát. Ennek megfelelően, a megyei rendőrség az idén kiemelt figyelmet fordít a két keréken és a gyalogosan közlekedők biztonságára. A kerékpárosok és a gyalogosok évében egész Pest megyében fokozott ellenőrzésekre számíthatnak a biciklivel és motorkerékpárral közlekedők. (...)

(...) Kérdésünkre, hogy nem érzik-e túlzónak vagy feleslegesnek a bringások ellenőrzését, Csengeri Attila kiemelte: a közlekedési szabályok mindenkire egyformán vonatkoznak, így azok betartásának ellenőrzése a biztonságos közlekedés érdekében történik. (...)

Értem én, hogy értünk, s nem ellenünk van az akció. Értem én, hogy egyeseknek a fák napja azt jelenti, hogy aznap kell egy jó öles fát kivágniuk, s sokan a valentin napot tartják legalkalmasabbnak a szakításra. Még azt is megértem, ha a helyi kerékpáros közösség vezetője ezt helyesli is. Ebben a hangzavaros időben ki figyel oda a hangsúlyokra?

De mégis, miért a mi évünk, ha minket büntetnek? És miért kell ilyen sületlenséggel zárni a cikket:

(...) Ahogyan a kerékpárosok is akkor járnak el helyesen, illetve a KRESZ-szabályoknak megfelelően, ha átkeléskor leszállnak a bicikliről és áttolják azt a kijelölt gyalogátkelőn, majd utána bicikliznek tovább.

Megmondom őszintén - s remélem, hogy az újságíró kollegina nem veszi ezt tőlem rossz néven -, az ilyen álszakújságírói blődségekre harapok. Jogában áll egy újságírónak nem érteni ahhoz, amiről ír. Ezt megszoktuk. De hogy egy szakértő civil nevével eladni egy csacskaságot, az azért már túlmegy a hétköznapi félretájékoztatáson.

Miről is van szó?

Közismert tény - vagy legalábbis a téma iránt fogékony polgárok előtt ismert -, hogy a zebrán tekerés kapcsán hosszú évek óta parázs jogértelmezési vita folyik. Ha roppant mód tárgyilagosak akarunk lenni, akkor azt kell mondanunk, hogy nem egyértelmű a szabályozás, s a kialakult gyakorlat is veszélyes. Ha ettől eltérően megrögzött és elvakult hívők vagyunk egyik vagy másik oldalon, akkor foglalhatunk állást így vagy úgy. Ha pedig mindenáron bírságot akarunk beszedni a kincstár számára, akkor kijelentjük, hogy tilos a zebrán biciklizni. Ezekkel a szélsőséges jogértelmezésekkel csak az a baj, hogy jogilag nem lehet levezetni. Tehát azt írni, hogy "KRESZ-szabályoknak megfelelő", ha átkeléskor leszállunk a bicikliről, az egyszerűen csacskaság. Az olvasó félretájékoztatása, a helytelen rendőri gyakorlat megerősítése.

Hatalmas irodalma van már a problémának, itt most csupán a Kerékpárosklub véleményét és Minimalmass értékelését hivatkoznám meg (tessenek figyelmesen, jó rendőrhöz méltó jogértő módon olvasni!), s röviden az alábbiakat tenném hozzá. A zebrán kerékpározókat megbüntető rendőrök rendre a KRESZ 54. § (4) bekezdésére hivatkoznak, de ez a hely csupán a kerékpárosok balra kanyarodását szabályozza, s egyáltalán nem szerepel benne zebra (kijelölt gyalogosátkelőhely).

De itt és most nem ezt a vitát szeretném feleleveníteni, folytatni. Ez teljesen reménytelen is lenne: a jogalkotó dolga egyértelmű szabályokat alkotni, e nélkül teljesen értelmeten azt találgatni, hogy "mire gondolhatott a költő". Egy felelősségi kört azonban felvetnék. Ezt a kerékpáros mozgalom helyi képviselőinek is és az újságírást művelőknek is szeretettel ajánlom figyelmébe.

László János, a Magyar Kerékpárosklub nemrégiben elhunyt örökös elnöke (és akit mértéktartása és higgadtsága miatt sokan tisztelnek) a témában korábban a következőket írta:

Talán sokaknak furcsa és először érthetetlen, de minden módon csökkenteni kell a járművezetők biztonságérzetét, bizonyosságát a maga igazáról, magyarul – elsősorban a kereszteződésekben – növelni kell a bizonytalanságot. Ha úgy közelítünk a kereszteződéshez, hogy nem vagyunk biztosak az ottani elsőbbségi viszonyokban, akkor lassítani fogunk, alaposan körülnézünk, és magunk hozunk a látottak alapján döntést (és nem értelmezhetetlen szabályokra hagyatkozunk). Ezt a célt csak megfelelő kommunikációval, tanítással érhetjük el. Minden olyan lépés, ami ezzel ellentétes irányba visz (egyoldalú rendőri intézkedések, egyik vagy másik jogi értelmezésnek mint igazságnak a nyilvános hangsúlyozása, stb) káros és veszélyes.

Érti ezt, kedves Érdi Újság?

Tárgyilagos tájékoztatás okés, félretájékoztatás nem okés.