Közterületeink
Typography
  • Smaller Small Medium Big Bigger
  • Default Helvetica Segoe Georgia Times

Többhónapos előkészítés, tervezés után a szeptemberi közgyűlés elfogadta az "érdi kerékpárút-hálózat fejlesztésére készült hosszú távú hálózatfejlesztési koncepció"-t. Kerékpáros koncepciót már 2008-ban is elfogadott ugyanez a testület, s abból sem valósult meg semmi, de ezúttal Orbán Viktor a Modern Városok Programja (MVP) keretében feltételként kötötte ki, hogy városunk kerékpárút-hálózatát tovább kell fejleszteni. Azaz, talán most pénz is lesz rá. De mire?

Bár a közgyűlési előterjesztés úgy fogalmaz, hogy "külön terv is készült, mely a csatolt dokumentáció részeként ugyancsak bemutatásra kerül", ezt nem csatolták az elektronikus felületen, s jelen cikk írásáig semmilyen nyilvános felületen nincs nyoma annak, hogy mit is fogadtak el valójában. Egyedül egy látványterv a hídról (no meg a fültanúk beszámolója a bizottsági ülésről). Ami nem újdonság, hiszen a korábban már közzétett MVP prezentációban látható volt. A hírt mindezek ellenére felkapták a helyi közösségi oldalak és a több híroldal is. Érthető módon sokan kiakadtak a látványterven. Érthető, hiszen ha az embernek azt mondják, hogy kerékpáros hidat építenek hosszában a Dunára az ő pénzéből, akkor eszébe jutnak a járda, vagy éppen aszfalt burkolat nélküli utcák tucatjai. 

De valóban olyan nagy baj ez a tervezett beruházás?

Az alábbiakban kísérletet teszek a kérdés megválaszolására.

Először is le kell szögeznem, hogy aktív kerékpáros vagyok, családommal pont idén nyáron - az Érden most megépítendő - Eurovelo6 kerékpáros út Passautól Rajkáig tartó szakaszát tekertük végig családosan, s éppen az aktualitása miatt már foglalkoztam a kérdéskörrel itt az Érdlakón is. No meg volt szerencsém - mint bevont civil szervezeti meghívott - a készülő terveket alakulása közben is véleményezni. Tehát nem a döntés után írom le véleményemet, inkább csak rendszerezetten ismétlem az általam képviselteket.

Alapvetően két témáról beszélünk. (1): az Eurovelo6 fejlesztése országos (nemzetközi) jelentőségű fejlesztés, alapvetően a turizmust és a települések közt hivatásforgalmat szolgálja. Semmi köze a megyei jogú városi ranghoz, így a modern városok programjához sem. Azért épül, mert a Duna partján a Fekete-tengerig meg fog épülni, mi meg a Duna partján lakunk. (2): Orbán Viktor ígérete szerint a városi kerékpárút-hálózatot fejleszteni fogják, mely valóban a Modern Városok Program része, s a városi kerékpáros forgalmat fogja szolgálni. Gyermekeink biztonsága érdekében is helyi közérdek.

De azt látni kell, hogy az első pont a második nélkül értelmetlen. Az Eurovelo6 akkor ér valamit nekünk, ha arra mi rá tudunk hajtani, a turista pedig le tud hajtani, s a város nevezetességeit, szolgáltatásait eléri a helyi hálózaton. Ez nyilvánvaló, s nincs s vita benne, nagy egyetértésben bólogatnak az  érintettek.

Az első kivetni való a kommunikációval van.

Az egészből a városháza egyelőre annyit tett nyilvánossá, hogy hát van ez a híd a látványterven és ez milyen fantasztikus. A látványterv középszerűen rossz, nem az érdi magaspartot ábrázolja, az ábrázolt műszaki tartalom rossz (erről később), semmi információ nincsen a városi hálózatról, az alternatívákról erősen csúsztat (erről később). Mindezt akkor, amikor sorra jönnek ki a balul elsült kerékpáros fejlesztések (nyár végén robbant a tiszafüredi centrum esete, rá pár hétre a hatvani cikcakkos hídé, pedig már előtte hírhedté vált a hatvani kerékpárút minősége is, szeptember közepén pedig maguk az útépítők tették tönkre a dunakeszi kerékpárutat, s az olimpiának köszönhetően a brazil katasztrófa is elég publicitást kapott). Szóval nagyon kéne figyelni a kommunikációra abban a városban, ahol normális út is alig akad. Azt ugyanis nagyon hihetően kell tudni elmagyarázni a több tízezer érdi állampolgárnak, hogy miért is jó neki ott fent, ha milliárdokból épül valami ott lent. Az kevés lesz, hogy "az EU fizeti". Ezzel ma már az unió ellen sem lehet hatékonyan hergelni, elég világosan megüzenték már ezt a magyarok Brüsszelnek. És minden bizonnyal az sem lehet cél, hogy Révész Máriusz kerékpáros fejlesztésekért felelős kormánybiztosnak kelljen majd magyarázkodni.

Ezt a ziccert nem is hagyta ki az érdi közvélemény, s a közösségi oldalakon megy is már a szájkarate.

Pedig utakat kell építeni, nem vitás.

Alapvetően olyan utakat kell építeni, ami az autósnak is jó, a gyalogosnak is jó, a kerekesszékesnek is jó, a babakocsiknak is jó, a kerékpárosnak is jó. Azaz olyan közterületeket kell építeni, ahol MINDENKI biztonságosan közlekedhet. Külterületen igény még a mezőgazdasági munkagépek forgalma, esetleg a lovas forgalom, turisztikai és sportolási célú utaknál a futók, gyaloglók és görkorcsolyások igényeit is figyelembe kell venni (lásd lentebb a képeknél). Nincs VAGY, csak ÉS van. Nem olyan nehéz ez, sok jó nemzetközi példa van rá, az EU külön remek tanulmányokkal és előírásokkal támogatja is ezt. Tán csak megértik ezt egyszer az érdi városházán is. Mert ez talán a legnagyobb hiba. A fejlesztés egyetlen eleme jelent meg a kommunikációban, s az is csak a kerékpárosoknak jó, azok közül is csak egy rétegnek az év egy részében.

Hogy milyen a jó kihasználtságú infrastruktúra?

Engedjék meg, hogy saját fotóimmal illusztráljam (a képekre kattintva nagyobb méretben szemlélhetőek). Az Eurovelo6 osztrák megoldásait mutatják. Passau és Pozsony között van Európa legnépszerűbb, legtöbb turistát vonzó kerékpérútja, a Donauradweg. 30 éves az út, úgyhogy az idő és az utazók száma alapján is tekintélyes tapasztalat áll rendelkezésükre.

Az Érd Tv beszámolójából kiderült, a korábbi koncepció előbb felvitte volna a két, már egyaránt bezárt téglagyárat összekötő magaspartra (...) az utat, majd hátul a szántóföldeken át vezette volna be Százhalombattára. Az itt gyakran előforduló munkagépek azonban gyorsan tönkretették volna az utat, ezért ezt a tervet elvetették, helyette a szakadó part alatt fut majd az új kerékpárút a két téglagyár között.

Hatalmas csúsztatás, hogy a magasparton futó kerékpárutat a mezőgazdasági munkagépek gyorsan tönkretennék. Ugyanis ez csak akkor fordulna elő, ha rossz minőségben építenék meg. A most tervezett híd és támfal árának töredékéből olyan utat lehetne építeni fent, amit a személygépkocsik és a mezőgazdasági munkagépek is vígan használhatnának.

Schlögen, az osztrák Duna-kanyar egy fennsíkba vájt völgy. Minden kis helyen megjelenik a mezőgazdaság (itt éppen balra). Márpedig a meredek hegyoldalon nem lehet lejönni a fent lévő faluból a földet művelni, így kerülővel és a kerékpárutat csinálták meg olyan minőségben, hogy azon a nehéz földmunkagépek is járhatnak. Ez az egyik titka a jó minőségű kerékpárutaknak. Széles, erős, vízelvezetéssel, alapozással.

Az úton akkor érzi jól magát a turista, ha rend van. Ebbe beletartozik az is, hogy a szemetesek ürítve vannak, a fű nyírva van. Ezt természetesen nem gyalogszerrel közmunkások végzik, hanem célgépekkel. A képen éppen egy ilyen traktort érünk utol Ottensheim határában. Azért állt éppen félre, mert éppen kukát ürít, s addig elengedi a kerékpárokat. Az út egyébként olyan széles, hogy a szembejövő kerékpáros elfér mellette, ha egy kicsit lehúzódik a traktor.

Amikor a Duna nem szűk völgyekben kanyarog, hanem sík terepre ér, azonnal a mezőgazdaság lesz az uralkodó. Nem csoda hát, hogy rengeteg mezőgazdasági úton halad az út. Nem olyan gazdag az osztrák sem, hogy a kerékpárosoknak külön utat építsen. Jól megvan a helyi forgalom a kerékpáros forgalommal. Itt például Enns határában.

Még a majorságokba, gazdasági épületek közé is bevisz a kerékpáros útja.

Egy erdészeti út Krems és Traismauer hídja közötti szakaszon, ahol az erdészet gépjárművei és munkagépei járhatnak:

Wachauban a vallási turizmust (zarándokutakat) és a kerékpáros turizmust kell összeegyeztetni a szőlőtermeléssel és borkultúrával (no meg a borturizmussal). Senki se gondolhatja komolyan, hogy a meredek hegyoldalakban még a kerékpároknak is adnak egy önálló utat, ugye? Így is van 3 út egymás mellett: az országút, a mezőgazdasági/kerékpáros út és a vasút. Egyébként - nem váratlan módon - a falvak közti személygépjárműves forgalma is a mezőgazdasági utakon bonyolódik. Tehát a kerékpáros nem elszigetelt folyosóban halad. Mikor ezt az utat építik, karbantartják, javítják, fejlesztik, akkor nem egyszerűen a kerékpáros útra költenek, hanem minden közlekedőnek kedveznek.

Pöchlarn határában is átlagos a folyóparti út. Látni, hogy nem csak kerékpárok járnak rajta. És bírja.

Langenschönbichl és Kronau környékén lakóövezeti célforgalommal közösen halad a kerékpáros.

A mezőgazdasági és erdészeti munkagépeken túl más egyéb közlekedési módot is figyelembe vesznek. Az út nagyon nagy részén találkozni görkorcsolyás forgalommal. Útban Grein felé is.

És ez a kultúra átragadt már a szlovák szakaszra is. Ezt a Pozsony és Dunacsún között a gáton babakocsit toló görkorcsolyázó apukával ...

... és az egykori, de ma már az autóforgalom elől elzárt országúttal illusztrálom.

Azt hiszem, elég példával illusztráltam, hogy a "kerékpárút" az okosan gondolkodó nemzetek szerint nem monofunkciósak. Azaz ha építenek valamit, akkor azt minél többen tudják használni. Szeparálni csak ott kell, ahol a forgalom nagysága, a gépjárművek sebessége, vagy éppen a helyi épített / természeti környezet azt megkívánja.

Akkor mi van a kerékpáros hidakkal?

Mivel teljesen általános, hogy a kerékpáros infrastruktúrát mások is használják, teljesen természetes, hogy szinte minden műtárgy előtt tábla jelzi, hogy milyen eszközzel lehet azt igénybe venni. Jellemzően arról szólnak ezek a táblák, hogy motorral, lóval, görkorcsolyával lehet-e haladni. Ennek a hídnak olyan kialakítása van, hogy görkorcsolyával használható.

Pyburg és St. Pantaleon határában a lovassport és lovasturizmus is jelen van, egy szakaszon együtt mennek a kerékpárosokkal. Ám a hidat nem a lovasokra méretezték (nekik van másik), így teljesen érthető, hogy a híd előtt ott a tiltást jelző tábla nekik.

Tehát elmondható, hogy a kerékpáros hidakat jellemzően csak a kerékpárosok, kellő szélesség és kialakítás esetén esetleg a gyalogosok és görkorcsolyások használhatják. Azaz ezek a hidak nem mindenkinek épülnek. De ritkán látni kirekesztést, inkább arról van szó, hogy a közeli vasúti vagy közúti hídon nem fér el a kerékpáros is, ezért kapnak sajátot.

Na de az önkormányzati propaganda azt mondja, hogy Európában egyedülálló attrakció lenne az érdi megoldás.

Európában egyedülálló?

Miben egyedülálló? Abban, hogy a folyóra hosszában építünk hidat? Vagy abban monofunkcionalitásában?

Az osztrák szakaszon találni példát arra is, hogy hely hiányában a folyó felett halad az út. Weins és Hofamt Priel között az országút fut a folyó partján, s ennek támfalára rögzítették konzolosan az acélrácsokból álló utat. Két, egyenként párszázméteres szakaszról van szó.

Säusenstein vára alatt egy partra épített bástyát kell kikerülni. Ez csak egy nagyon rövid, pár méteres szakasz.

Ez a Duna bécsi szakaszán egy vízen úszó kerékpáros híd. Persze ezen az ágon nincsen nagy hajóforgalom, így ők keresztben is tudtak ilyet építeni. (De hosszában nálunk is működne, nem?)

Persze hozzá kell tenni, hogy sógoréknak könnyű dolguk van, mivel végig építették vízlépcsővel az egész folyót, így a vízszintet elég jól szabályozzák, alig van vízszintingadozás. Meg sziklás felületük is elég van, amire jól lehet rögzíteni, alapozni.

Ha az Eurovelo6-on túl is nézelődünk, akkor mást is látunk. Persze, a legegyszerűbb megoldás minden folyópart és ártér esetében előkerül.

Az igazán tájba illesztett, kreatív megoldás már ritkább, de akad rá példa.

És ha már híd, akkor miért ne lehetne valóban egy korszerű, szép híd? Nagyobb fesztávval, hogy ne kelljen az egész partot végigcölöpözni (az nagyon nagy károkozással jár, mert a cölöpöző gép szétbarmol maga körül mindent).

Vagy akár visszafogottam, XXI. századi falusi stílusban.

Megállapítható, hogy a látványterven látható híddal az egyik

legnagyobb baj a fantáziátlanság.

Ebben a hídban nincs fantázia. Egy szimpla, oszlopsoron (cölöpsoron) nyugvó híd. Indoklásul meg csak annyi, hogy egyedülálló (értsd: Európában ekkora böszmeséget még nem csináltak).

De ezért nem a látványterv készítője a ludas, nem is a műtárgy tervezője. Felkérték őket egy munkára, s ők elvégezték azt. A probléma ott van, hogy nincs tervpályázat, nincs nyertes pályamű, nincs tervező se. Nem láttunk megvalósíthatósági tanulmányt, költséghaszon-elemzést. Helyette egy hazug ellenérvet, hogy a traktorok tönkretennék a másik útvonalat. Ez így komolytalan, s erősen gyanús, hogy ezzel Érd felzárkózna a elmúlt hónapokban napvilágot látott értelmetlen kerékpáros beruházások sorába. Az az érzésem, hogy valaki itt a kerékpárosok ellen dolgozik: a társadalom nem fogadja el az ilyen értelmetlen pénztemetőket, s a kerékpárosokra lesznek mérgesek.

Honnan hova vezet majd?

Többen kifogásolják, hogy a híd magában nem ér semmit, ha nem vezetik oda az utat mindkét irányból. A tárgyilagossághoz hozzátartozik: a híd nem magában állna,  hanem a rávezető utakkal együtt épülne meg. Azaz ha a híd megépül, akkor Budapest közigazgatási határától a battai kompig lehet majd kerékpározni. A terveket és az építést az állam fizeti és intézi. Az önkormányzat ehhez csupán útvonal-jóváhagyással asszisztál.

Az persze jó kérdés, hogy Batta nem szeretné-e inkább a régészeti parkot bekötni a hálózatba, mert annak turisztikai és hivatásforgalmi szempontból is több haszna lenne. Azaz jó lenne tudni, hogy mit akar a szomszéd.

Másrészt az Eurovelo6 jelenleg csak Budapesten kívül tervezett, azaz a továbblépés kulcsa még mindig az, hogy Budapestről miként jut ki az ember. Ez ugyanis még mindig nincs eldöntve, pedig ez sokkal fontosabb kérdés.

Milyen alternatívák vannak?

(UPDATE1) Hivatalos tájékoztatás híján az Érdlakó készített egy térképvázlatot. Azért, hogy érthető legyen, egyáltalán miről is beszélünk. Hiszen a helyszínt egy átlag érdi nem is ismeri. Ezen a térképen ábrázoltuk azokat a lehetőségeket, melyek szóba kerülhetnek Érd Ófalu és Százhalombatta Óváros kerékpáros összekötésére. (A térkép kattintásra nagyítható)


OpenStreetMap közreműködői, CC BY-SA)

Az (1)-es már meglévő kerékpáros infrastruktúra szakaszok. A (2)-es szakaszok olyan utakat jelölnek, ahol egyszerűen elképzelhetetlen, hogy a fejlesztések során ne épüljön kerékpárút, ugyanis ezek "kötelező" pontokhoz vezetnek. Az igazán különböző, választási lehetőséget adó verziókat (A), (B) és (C) jelöléssel láttuk el. A fekete/sárga pöttyök a kihagyhatatlan látnivalókat jelölik.

Az (A) útvonal egy jelenleg poros út. Fontos út, hiszen Érd és Százhalombatta között jelenleg az egyetlen járható (és legrövidebb) utat jelenti a 6-os országúton kívül, továbbá a magaspart ingatlanjai és a környék mezőgazdasági területei erről az útról érhetőek el. Ennek az útnak a tisztességes megépítése egyszerűen kötelező. Nem a kerékpáros infrastruktúra szempontjából, hanem mert két ekkora város között tarthatatlan állapot egy ilyen poros út. Egyébként nem véletlen, hogy tíz éve, az előző Eurovel6 nekibuzduláskor, az előző városvezetés a kampány hevében ide helyezte és tervezte a kerékpárutat, melyet aztán murvás minőségben a jelenlegi vezetés "át is adott". Az út azért is fontos, mert végében (Százhalombatta határában) található a régészeti park. És tulajdonképpen ez az a multifunkciionális út, melyről fentebb értekeztem. Ez az út egészen biztosan minden évszakban szolgálná a két település közti forgalmat. Nem elhanyagolható ez a szempont: nagyon sok gyermek tanul, sportol Százhalombattán, s nem kevesen dolgoznak is mind két településen a szomszéd településről. A jelenlegi mosthoha körülmények között is vannak átkerékpározó munkavállalók.

A (B) útvonal egy elég meredek kaptatóval indul. A meglévő gyalogösvényt biztosan földművel, támfallal kellene megerősíteni, a vízvezetéséről gondoskodni, s meredeksége miatt itt inkább csak tolnák a turisták a bicót. Azonban a páratlan panorámát adó pontokra az ezen útvonalhoz csatolható barangolós úton lehet csak kijutni. Azaz, szinte kötelező kör annak, aki ezt látni akarja. Vagy ezt:


Fotó: Szirtey Annamária  (Forrás: erdcenter.hu)

És hát a (C) változat lenne a híd.

Itt a helyszín a StreetWiev-ban.

Mindhárom verzió célja a battai komp, mely Tökölre vinné át a turistákat, de nem tudom nem szóvá tenni, hogy a mostani fejlesztés után rögtön indíthatják is a következő fejlesztést Ercsibe. Mert a most felújított Eötvös-kápolna, a Zsolnai-kápolna, a zarándoktemplom, az iskolamúzeum van olyan látnivaló, hogy érdemes tovább menni. És ott is van komp.

 

Összességében

azt kell mondjam, hogy nem elvetélt ötlet ez a híd. Szükség van egy olyan útvonalra, mely a folyóhoz minél közelebb, a parton vezet. De szükség van egy olyan útvonalra is, amit a januári jeges szélben, sötétedés után is használnak az érdiek és battaiak munkába járáshoz. Meg aztán ne feledjük el, hogy nincsenek normális utak az autóknak sem. Azaz előbb olyat kéne építeni, amit minél többen tudnak használni, minél nagyobb biztonsággal. Azaz a költségoptimalizálás és a megtérülési mutatók alapján kellene dönteni. S ha látványelemet építünk, akkor nyílt építészeti tervpályázat alapján válasszuk ki a megépítendő műtárgyat.

Egyelőre ez a terv csak az indulatok felkorbácsolására volt jó. Reméljük, hogy következő lépésben valami használhatóbbal, építőbbel találkozunk.