(A kétely határozott kifejezés, erős utalást tartalmaz arra, hogy valamiben nem bízunk. Vagy valamiben, amiben korábban bíztunk, megingott a hitünk. Nem csupán egyfajta merengés, töprengés, elbizonytalanodás - a kétely sokkal konkrétabb. Sokszor csalódást is tartalmaz.)

 

A kétely az érdi, jelen esetben a parkolást ellenőrző közterületesek és/vagy polgárőrség működési minőségével kapcsolatos. Nem ezen szervek létét, vagy működésének fontosságát kérdőjelezi meg, hanem eljáró alkalmazottaik szakértelmét és a kapcsolódó működési folyamatokat illeti.

Emlékeztetőül: az óvodát szegélyező járda melletti parkolás többféle gondot okozott az utca felújítása óta, ami abból adódott, hogy az úttest szélessége nem ér el sem szabályos, sem ideális méretet. Egy, a tábla hatályát szabályozó jellel ellátott megállni tilos tábla bonyolította tovább a helyzetet.

Ha valakihez esetleg nem jutott volna el a hír: az Erkel utcai óvoda előtti parkolás azzal a hivatalos megoldással zárult, hogy a megállni tilos tábla alatti, a tábla hatályát szabályozó nyilat egy sokkal nagyobb táblára cserélték. Taps!

Ez immár bárki számára könnyen észrevehető, üzenetét csak szándékkal lehet figyelmen kívül hagyni.

A kétely maga

A kétely a parkolást ellenőrző hatósági személyek ténykedése okán jelentkezik. Az utca átadásától kezdve a múlt hétig nyúló időszakban legalább három ciklusban szálltak ki ide ellenőrzésre, és kezdték büntetni, vagy büntetéssel fenyegetni az egyébként szabályosan parkoló szülőket. Minden alkalommal a megállni tilos tábla hatályára vonatkoztak, figyelmen kívül hagyva az érvényességet szabályozó nyilat. Megdöbbentő módon több esetben kifejezetten hangsúlyozták eljárásuk közben, hogy a KRESZ nem ismer ilyesféle, a tábla hatályát módosító jeleket, úgy az „nem számít”.

Az ellenőrök kapcsolódó megjelenése:

  • Közvetlenül a felújítást követő időszakban.
  • A facebookon (is) fellángolt vita időszakában, pár hónapja
  • Utoljára kb. két hete, a tábla alatti nyíl nagyobbra cserélése előtt.

A következő a probléma ezzel:

  • Milyen alapon büntettek vagy próbáltak büntetni? Kiszállásuk előtt nem tájékozódtak az utcát felújító hatóságtól az utca forgalmi rendjével kapcsolatos kérdésekben?
  • Hogy lehet az, hogy ezek a hatóság által alkalmazott személyek nem ismerik a táblák és hatálymódosító jelek jelentését? Milyen alapon kapnak ténykedésükhöz jogosultságot? Itt nem szükséges semmiféle szakmai tudás, vizsga, nincsenek munkaalkalmassági, szakmai feltételek? Fontos: nem újonnan bevezetett szabályokról van szó!
  • Mi magyarázza azt, hogy az utca felújtását követő ellenőrzési időszakban felmerült kérdéseket nem tisztázták, nem kerestek megoldást, sőt, ugyanazt a hibás, jogszerűtlen eljárást még többször megismételték? Hogy lehet, hogy a hatóság, ahová nyilvánvalóan eljutott a sok szálon és fórumon futó eseménysor, nem kérte számon alkalmazottainak ámokfutását?
  • Mi magyarázza, hogy a csaknem egy év alatt zajló problémakör nem keltette fel a polgárőr szolgálat figyelmét, és ennek megfelelően nem értesítették az intézkedésre jogosult szerveket sem? Pedig feladatkörük többek közt a közlekedés biztonságára veszélyt jelentő cselekmények, helyzetek (pl. nehezen áttekinthető vagy célszerűtlen forgalmi rend, nem észlelhető burkolati jelek, sorozatosan súlyos szabálysértést elkövető járművek) felfedése. Ismétlem: nem egyszeri esetről, hanem hosszó hónapokon át húzódó, heves vitákat kiváltó, folyamatos közösségi problémáról van szó. Ha netán megtették az értesítést, természetesen elnézést kérek. De sajnos a folyamatban sehol sem látszik nyoma egy ilyen lépésnek.

Szomorúság

Társadalmunk szabálykövetésre épül. A szabályok működtetéséért arra hivatott szervek felelnek. Mi van azonban akkor, ha ők maguk nem ismerik e szabályokat? Ilyen esetben ki felel az okozott károkért?

A korábban feltett kérdések különösen kritikus fénybe kerülnek a felelősség tekintetében: esetünkben hatósági alkalmazottakról van szó, akiknek az átlagnál alaposabban tisztába kellene lenniük a tevékenységükhöz kapcsolódó jogszabályokkal, határozatokkal.

Ismételt jogszerűtlen fellépésük, mulasztásuk nem csupán saját vagy az őket megbízó hatóság szakmaiságát teszi kétségessé, de a felújítás óta húzódó problémalavinát is tovább erősítette - miközben éppen az ilyenek megszüntetése lenne a hatóság feladata.

Magánemberként, állampolgárként azt gondolom, közös érdekünk elejét venni a hatalmukkal szándékosan vagy tudatlanságból visszaélő, pasáskodó közalkalmazottak háborítatlan ügyködésének. Amíg ezzel kapcsolatban nem tapasztalható valamiféle nyilvános, pozitív fejlemény, addig marad a határozott elbizonytalanodás, nevén nevezve: jogos kétely.

Kép forrása: recrealtor.com / The Sydney Parking Sign