Nem, nem szenzációhajhász cím. Ez az igazság. Élve temetik el az élő vizet a Fürdő utcában, ahogy tették korábban a Főtéren (Alsó utcában), s folytatódik a vízfolyások kínzása, vesztőhelyre vezetése Ófaluban, de hamarosan városszerte.

Borzasztó.

Évtizedek teltek el a rendszerváltás óta, s mi azt tanultuk az oskolába', hogy azok a fránya komenyisták kibetonoztak, lebetonoztak, tönkretettek mindent, meg minden élő vizet, mert azoknak semmi sem volt szent. A víz tiszteletére tanított sok organikus, nép-nemzeti építész, de a nemzetközi irodalom is. Nem újdonság ez, mi már ezen nőttünk fel, ezt tanultuk: a víz élet, a víz éltet, a víz párásít, mikroklímát javít, a vizet meg kell becsülni. Keresztelésre való, öntözésre, nem eltüntetésre, nem beszennyezésre. Nem igaz az, hogy a technika mindent megold! A természettel (vagy ha így jobban érthető: Isten csodálatos teremtett világának törvényeivel) összhangot kell teremtenünk, összhangban kell élnünk.

 

Mutatok pár képet. Mit gondolnak, melyik az érdi példa?

 



 

Bizony, ahogyan a Boldogulj Érden is megírta (majd közölte Demjén Attila képviselő magyarázatát), az önkormányzat betonalagútba terelte az érdligeti patakot. Igen, azt, amelyiknek pár éve az önkormányzat még a Kutyavári-patak nevet adta a Sulák-patakot, amelyik a Fürdő utcai park dísztavát is táplálja, s a Papi földekre vezet. Ez egy élő patak, állandó vízfolyással. A hosszú, Érd és Törökbálint között húzódó völgy feletti és menti dombokból kapja vizét, forrása valahol a törökbálinti Auchantól nyugatra, a biai erdőben lehet (ha valaki tudja, hogy hol, az lent kommentbe írja meg!). Érd egykor a rengeteg patakjáról, vízfolyásáról volt híres, de elbarmoltuk őket. De a jelek szerint nem eléggé, lehet még fokozni.

És fokozzák is. Másik képviselőnk, Antunovits Antal is benne van a vízelvezetési munkákban. Ahogy FB oldalán lelkesen közvetít róla, az ÉKFI emberei szorgosan betonozzák ki a vízfolyásokat, árkokat.

 

Mit gondolnak, melyik lehet az ófalusi fotó?

 






 

Hogy egyértelműbb legyen, egy előtte/utána kép:

Eddig ugye elég jó volt, csak karban kellett volna tartani. Most ki lesz betonozva.

De időben menjünk egy kicsit vissza, s nézzünk egy másik példát!

 

Melyik lehet az érdi megoldás?

 

 

Tudta-e egyáltalán, hogy az érdi főtéren van egy vízfolyás? El van burkolva, be van temetve, s helyette egy művi szökőkút van. Mert azért érezték, hogy kell a víz a főtérre, de nem gondoltak rá, hogy a természetes víz tán jobb lenne.

 

Érzi a kedves olvasó a kontrasztot?

 

 

 

 

 

 

 

 

Évek óta foglalkozom azzal, hogy az érdi felszíni vizek kezelésének problematikája a közgondolkodás tárgya legyen, s megértsük az özönvizek műszaki hátterét is. Nemrégiben itt, az Érdlakón is ajánlottam egy videót (Csúnyát mondok: klímaadaptív vízgazdálkodás). Sajnos, a jelek szerint a város mindenkori vezetésében nincsen hajlandóság megérteni a józan ész és a kor szavát, s nem figyel oda a Parlament által jóváhagyott Nemzeti Éghajlatváltozási Startégiára sem. Helyette...

A következő években milliárdokat fog a város "csapadékvíz-elvezetés"-re költeni.

Eltüntetik a vizet onnan, ahol minden nap járunk, ahol felüdülést jelentene a mindennapokban, ahol használni, hasznosítani tudnánk. S összegyűjtik a város szélén egy belvizes-árvizes területre, ahol nem járunk. (Szemléltető videó itt.) A városvezetés reményei szerint, ha vizet, kulturált zöldfelületet akarunk látni, akkor majd kimegyünk az épített tó partjára. (Nyilván autóval, mivel mással.)

Nem lehetne ezt a saját környezetünkben? Nem lehetne az élhető környezetet a lakókörnyezetünkben megteremteni? Miért kell kiírtani az életet utcáinkról? Miért csináljátok ugyanazt a butaságot, amiről már húsz éve is azt tanították, hogy a kommunisták bűne?

Újból és újból el kell mondani, hogy

a földi élet alapja a víz

s a víz a 21. században ismét hatalmas kinccsé válik. Jól kell vele gazdálkodni. Nem elásni, nem beszennyezni, nem gyorsan elvezetni minél messzebb. Egy csodálatosnak teremtett bolygón élünk. Ha van is még ehhez fogható bolygó valahol, akkor is nagyon messze lehet. Ez itten a mi gondjainkra lett bízva. Szolgálatunkra, és nem megsemmisítésre kaptuk. Újból és újból el kell mondani: körültekintő tervezés, komplex gondolkodás, üzemeltetés.

A hirtelen jövő, nagy hozamú esőzéseket a gyors levezetés helyett minél nagyobb részt fel kell tudni fogni, hogy (1) a lentebb fekvő területek ne kapják azonnal nyakukba azt a rengeteg vizet, (2) a következő, szárazabb periódusra legyen víztartalékunk.

A felszíni vizeket lehetőség szerint ne izoláljuk el a környezettől! A környezetnek szüksége van a vízre. A növényzet számunkra állít elő oxigént, de csak akkor, ha nem szárad ki. A természet, sőt, környezetünk részei (lakótársaink, szomszédaink) a madarak, a rovarok, az egyéb, vizet igénylő állatok is. Honnan szerzik be az éltető vizet, ha elzárjuk előlük?

Az árkokat szivárgó, gyűjtő, vezető rendszerekkel kell ellátni, nem kibetonozni. Az elszivárgó víz nem csupán a növényzetet táplálja, de a talajon keresztül lassabban is jut az alsóbb városrészekbe, mint a gyors esésű betonpályán.

És millió s millió oka van, hogy miért kellene tudni együtt élnünk a vízzel, s miért nem megoldás a mindent elborító beton. Ebben a cikkben is adtam elegendő linket ahhoz, hogy elinduljon az ember a megértés felé, de most - direkt a felelős városvezetővé válást segítendő - ide teszek egy direkt linket a II. Orbán-kormány támogatásával készült Klímabarát városok kézikönyvhöz, s egyéb, könnyen emészthető információs anyaghoz is.

 

 

 

A felhasznált képek forrása a Pinterest,
ahol külön táblán gyűjtve tartogatok még sok pozitív példát.
Lessen oda!

 

(A képviselők nevét nem személyeskedésből írom le. Nincs velük semmi bajom, ők testesítik meg bölcs népünket, mely őket megválasztotta. Csak teszik legjobb tudásuk szerint a dolgukat. Képviselik azt a társadalmi elvárást, azt a társadalmi állapotot, műszaki és környezeti igényt, melyet 2017-ben hazánkban, Érden közösségeink létrehoztak, megjelenítenek. Ahogy egykor a templomépítő főurak neveit is márványba vésték a bejárat mellett - noha nem ők tervezték és nem ők építették azt -, úgy most is fontosnak tartom az "építők" nevét megjegyezni. Jegyezzük csak meg, hogy kik voltak akkor az urak, mikor e művek épültek. Jó lesz rájuk emlékezni, mikor el kell majd bontanunk.)

 

Kapcsolódó írások: http://erdlako.hu/component/tags/tag/35-vizgazdalkodas