T. Mészáros András zárszavában a KHT megismerését javasolta azoknak, akik még nem ismernék azt. Kezdheti is rögtön magával. Segítünk.

Az megvan, mikor Mekk Mester úgy épít házat, hogy a tetővel kezdi? Az önkormányzat elkezdi végrehajtani a Kerékpráforgalmi Hálózati Tervben megfogalmazott beruházásokat. Hurrá. Csak sajnos a végén kezdi, nem az elején.

Érdekes összevetni az elmúlt időszakban régiónkban kiírt és pályázott, javarészt már elbírált projekteket a fenntartható közlekedésfejlesztés témakörében. A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) pályázatok körében régiónkban 3 is került kiírásra: egy Budapest közigazgatási területére, egy Pest megyére, egy pedig külön Érdre (mint a megye közigazgatási területén kívüli megyei jogú városra).

Szóval van, hogy a jobb kéz belegabalyodik a balba, és már senki sem tudja, hogy mi van, de az ész megáll!

Az Érdlakó is támogatja az Érd Körbe Egyesület "30-nál 30!" kezdeményezését. Sőt, jelen poszttal túl is tolom azt a biciklit, s azt mondom: tulajdonképpen már most is 20 az a 30!

Még azon sem tettük túl magunkat, hogy megölik a Sulák-patakot, de a jelek szerint a közművek sem szeretik az új Sulák-csatornát.

Megölik a patakot, s azzal érvelnek, hogy a közlekedés miatt nincs más lehetőség. Keskeny az utca, de kell a járda. De nem vagyok abban biztos, hogy ezt el is kell hinni.

Mert a napnál világosabb, hogy gyilkosság történt. A vádlott még tagad, de a bizonyítékok egyértelműek.

Nem, nem szenzációhajhász cím. Ez az igazság. Élve temetik el az élő vizet a Fürdő utcában, ahogy tették korábban a Főtéren (Alsó utcában), s folytatódik a vízfolyások kínzása, vesztőhelyre vezetése Ófaluban, de hamarosan városszerte.

Megint liftet építenének a síneken való átkeléshez. Pedig az pár éve, az előző felújításnál sem jött be.

(A kétely határozott kifejezés, erős utalást tartalmaz arra, hogy valamiben nem bízunk. Vagy valamiben, amiben korábban bíztunk, megingott a hitünk. Nem csupán egyfajta merengés, töprengés, elbizonytalanodás - a kétely sokkal konkrétabb. Sokszor csalódást is tartalmaz.)

A minap egy új matricára lettem figyelmes a vonaton. Aztán másnap egy másikon is. Harmadnap meg már festést is láttam.

Hogyan lesz politika a csapadékvíz-elvezetés? Hogy jön a norvégcivilezés és sorosozás az özönvíz-szerű esőzések elleni védelemhez? Ha van egy kis ideje, üljön le és nézze meg! Sokkal okosabb lesz utána!

Többhónapos előkészítés, tervezés után a szeptemberi közgyűlés elfogadta az "érdi kerékpárút-hálózat fejlesztésére készült hosszú távú hálózatfejlesztési koncepció"-t. Kerékpáros koncepciót már 2008-ban is elfogadott ugyanez a testület, s abból sem valósult meg semmi, de ezúttal Orbán Viktor a Modern Városok Programja (MVP) keretében feltételként kötötte ki, hogy városunk kerékpárút-hálózatát tovább kell fejleszteni. Azaz, talán most pénz is lesz rá. De mire?

Erkel Ferenc utca: a VMG és a Kisfenyves ovi, no meg a sok autó. Parkolási káosz a köbön. De ki a hunyó?

"A no-go zónáknak nevezett területek olyan városrészek, amelyeket a hatóságok nem képesek ellenőrzésük alatt tartani." – mondja a kormányzati tájékoztató füzet. Most jöttem rá, hogy Érd no-go zóna.

Nagyon örülünk annak, hogy megpróbálkoznak valami aszfaltozással az önkormányzatnál, hogy évente ha nem is sok, de néhány kilométer utat megépítenek. A minősége egy dolog, ebbe most ne menjünk bele, mert nagyon hosszú tiráda lenne onnan kezdve, hogy mi történt a parcellázásnál egészen addig, hogy miért a látszat a lényeg (és nem csak utak tekintetében).

Most egy egészen más szempont szerint fogom megvizsgálni a dolgokat. Mégpedig a szerint, hogy az aszfaltozás melléktermékeként mi történik az utak forgalmi rendjével.

Zavarnak az üres utcanévtáblák? Nem találnak oda hozzád ismerőseid? Úgy érzed, nem hagyhatod az UV sugárzást és a költséghiányt győzedelmeskedni a tájékozódási igények felett? Itt az idő, cselekdj! Az utolsó órákban vagyunk! A Városnak Rád van szüksége!

Az  Érdi Újság arról számol be, hogy 2016 a kerékpárosok és a gyalogosok éve. Ezért egész Pest megyében fokozott ellenőrzésekre számíthatnak a biciklivel és motorkerékpárral közlekedők. De jó. Nyilván minden jó érzésű ember a fák napján áll neki fát vágni. 

Amióta lecsapoltuk a korábban javarészt mocsaras Kárpát-medencét és kultúrtájjá alakítottuk természeti környezetünket, a vízgazdálkodás egy olyan alapfeladattá nőtte ki magát, mely feladat elhanyagolása kétszeres károkat okozhat: először elönt minket az ár zápor idején, majd kiszárad a veteményes aszály idején.

Ne várja tőlem senki, hogy felzárkózzak ahhoz a kórushoz, aki azon hergeli magát, hogy azt a kevés kis havat, amit minap kaptunk, mi a búbánatért nem voltak képesek az illetékesek szépen, csendben és szolgalelkűen eltakarítani! Eddig sem ment! Kádár alatt sem igazán, meg az eeemthuszonötévben sem! Ez már csak ilyen…

Bizonyára minden érdlakó örömmel fogadta a hírt, hogy elkezdődtek a csatornázási munkálatok. Az is nagyon szép dolog, hogy hétvégén is dolgoznak. De! Vajon hogy eshet meg az, ami ma történt eközben? Valahol (talán a Somogyvári utcában, ha jól értettem) úgy tépték el az ivóvízhálózat nyomócsövét, hogy hiába mentek oda a vízmű szakemberei, a munkagéppel meg sem tudták közelíteni a helyszínt! Vajon, ha tűz ütne ki...? Egyszerűen nem hiszem el, hogy nem lehet úgy megszervezni egy ilyen munkát, hogy a veszélyesebb szakaszokon (amíg a markológépek dolgoznak) legalább egyik irányból géppel-autóval is be lehessen jutni! Feltételezem (vagy ez túlzott jóindulat?), hogy amikor már kézzel bontanak, akkor nem verik szét a főnyomócsövet. Tehát úgy gondolom, hogy markolóval sikerült elérni ezt a csodálatos "eredményt", aminek következtében egy jókora területen nem lesz víz, még azt sem tudni, menyi ideig.

Van pár biztos dolog az életben, az egyik ilyen a halál. Nem ennyire biztos, de jó esetben az öregséget is sokan megérik. Viszonylagos egészségben. De az idővel az erő is elfogy. Úgy tűnik, Érd MJV jegyzője ezzel nincs tisztában. Meg azzal sem, hogy az idős emberekben is megvan a vágy, hogy szeretteik sírjához odamehessenek. Legalább Halottak napja körül. Amikor persze korlátozzák a temetőbe való behajtást. Na, ez az utóbbi, amit lehet jól és emberségesen is csinálni, de Érden ez valahogy nem akart összejönni az idén.

Épült valami a Lőcsei-Szovátai és egyéb utcák találkozásánál. Egyelőre csak egy sebtiben hevenyészett panorámát mutatnék róla. A részletek majd később. (?)

A folyamatban lévő településközponti szabályozási folyamat egy olyan javaslatot tett le az asztalra, mely összesen 9 db, magasságát tekintve 20 és 60 méter közötti (azaz mintegy 20 emeletes) épület építését teszi lehetővé (javasolja). Ezeket a tornyokat – megépülésük esetén – gyakorlatilag egész Érdről látni fogja mindenki.

Örömmel olvastuk az Érdiek Fórumán, hogy készül "Érd Megyei Jogú Város közúthálózatának és közforgalmú közlekedési rendszerének vizsgálata", s ehhez az elkészült munkarészek tekintetében véleményeket kér a hivatal. Felmerültek ugyan kérdések (A közzétett anyag a teljes anyag? Hol van az 1. és 2. munkarész? Netán a többi?), melyekre nem kaptunk választ, de örömmel veszünk részt a munkaanyag közzétett 3. és a 4. munkarészének társadalmi egyeztetésében. A vizsgálati anyag és a felhívás elérhető az Érd.hu portálon.

A 4. részfeladat

írásos részének első bő felével

kapcsolatban érdemi észrevételezést tenni nem igazán tudunk laikusként. A szakirodalom általános összefoglalásával foglalkozó első 11 oldalt a döntéshozók figyelmébe kell ajánlani azzal, hogy ha már fizet a város egy ilyen összefoglalóért, akkor legalább alkalmazni szíveskedjenek. A helyi specifikumok a 12. oldaltól találhatók, társadalmi egyeztetésre igazán innen tarthat számot az anyag.

Ilyen rész a 12. oldal., 6.ábra., mely

A jelenlegi közúthálózat

címet viseli. Ha hihetünk a szöveges megfogalmazásnak, akkor nem tett mást a térkép készítője, mint a HÉSZ 3. sz. tervmellékletét, a "Közgyűlés 2007. V. 17-i döntése szerint"-i (hogy mi az: rendelet, vagy határozat, illetve mi a száma, az relytély marad) listát összegyúrta. Ez tulajdonképpen városi feladat lenne, de ha nincsen ilyen, hát most legalább valaki csinált egyet. Ám állapotfelmérésnek legkevésbé sem nevezhető. Ez a térkép egyes tárgyi tévedéseiből ki is tűnik.

• A jelenleg burkolt utcák listája nem teljes. Pl. Felsővölgyi út (lásd később), Tátra utca.

• A gyűjtőutak ábrázolása sem a jelenlegi állapotokat, inkább a vágyálmokat tükrözi. A Kalotaszegi és Bibic utcák közötti átkötés egyszerűen nem is létezik. Több útvonaltervező és GPS navigációs rendszer is úgy tudja, hogy ez az út létezik, s ebből számtalan kellemetlensége származik az itt élőknek (eltévedő üzeletfelek és rokonok, mérges kézbesítők és futárszolgák, stb.). De legalább a város és annak közlekdési helyzetét elemzők legyenek tisztában a tényekkel: http://maps.google.com Műholdas nézetben gyönyörűen látszik, hogy ez nem gyűjti, legfeljebb csak az eltévedt utazókat. A szóban forgó útvonal (vagy azzal párhuzamosan, a Bagoly utcába érkezően) kiépítése javasolt lehet (lásd még 24. csomópont). Igaz, hogy a változtatási tilalom fenntartásáig ez inkább elkerülő út lenne Tárnok felé, s talán ezért lenne különb, mint a Felsővölgyi út aszfaltozása.
  • A tanulmányban, illetve más forrásokban sem találtunk forgalomszámlálási adatokat, így nehezen lehet vitatkozni a gyűjtőutak megállapításának helyességével. Amit egy társadalmi egyeztetésben ilyenkor egy városlakó tehet, az csupán a saját tapasztalataival való összevetés, ami szintén lehet tévedés. Mindezek tudatában fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a Hargitai és a Késmárki utcák sokkal nagyobb forgalmat bonyolítanak le, mint a Kalotaszegi. Ez természetesen annak kiépítésével (amivel a tanulmány nem számol) változhat.
  • Kérdésként merül fel, hogy a Fuvaros-Aknász utcai M7-aluljáró miért nem része a gyűjtőút-hálózatnak.

A városi közlekedésszervezés és -fejlesztés helyzetét jól mutatja a

Felsővölgyi út esete

is. A 33. oldalon az A pont jelzi, hogy a Felsővölgyi út aszfaltozása "elkezdődött" (azóta befejeződött, jól járható utca lett). A jelenlegi közúthálózat térképi tanúsága szerint azonban ez az út még nem "zöld", azaz az önkormányzat aszfaltozásra nem javasolta. A tanulmányban nem találtam olyan részt, ami bírálná a koncepciótlan útépítéseket, pedig ha hihetünk a tanulmányban foglaltaknak, úgy ez esetben is ez történt: van egy 2007. V. 17-i közgyűlési döntés, amit nélkülözve később más utak épülnek. Ezek után persze kérdés, hogy a koncepció (illetve a burkolásra javasolt utak listája) mi alapján készült, illetve hogy attól milyen indokok alapján tértek el. Ez persze nem a tanulmány hiányossága. De szakemberektől elvárható lenne, hogy a politikai döntéshozók figyelmét felhívják a koncepciótlan döntések és a következetlenség helytelenségére.

Az átfogó ismeretekkel nem rendelkező laikus lakóban ezek után felmerül a kérdés, hogy a 13. oldalon található "Polgármesteri

Hivatal illetékeseinek

tájékoztatása" alatt pontosan mit kell érteni. Legjobb tudomásunk szerint ugyanis a város vezetése a mai napig adós az Érdi Kerekasztal (ÉKA) "közlekedési szakember alkalmazása" kötelezvény végrehajtásával.

Mindezek mellett a tanulmány közzétett részei

kedves olvasmánynak

bizonyultak. Rögzültek azok az általános és helyi ismeretek, melyeket eddig is tudhattunk. Hiányérzetünk abban támadhat csupán, amit eddig sem tudtunk: forgalmi adatok, közeli és távlati lehetőségek, hol és milyen beavatkozásokra van szükség, illetve magának a forgalmi rendnek - a jogszabály által kötelezően elvégzendő - a felülvizsgálata. Lehet, hogy ezek a közzé nem tett munkarészekben találhatóak? Legyünk jóhiszeműek és várjuk meg azok közzétételét is. Záróvéleményt csak az után adjunk. Bizalmunk tehát töretlen: "jó úton haladunk".

Tekintettel arra, hogy a 4. részfeladat címében intézkedéseket és javaslatokat ígér (ami egy közlekedési rendszer felülvizsgálatánk a tulajdonképpeni célja lenne), igazi várakozásokkal

a 2.2 fejezettől

kezdődően vagyunk. Az összkép ugyanakkor lesújtó. Hogy miért éppen ezeket a kereszteződéseket és útvonalakat választották (pontosabban: másokat miért nem), azt csak kérdésként tudjuk feltenni. Tisztában vagyunk vele, hogy a tárgyalt csomópontok a meglévők közt a legfontosabbak, de egy átfogó vizsgálatnak véleményünk szerint illene a főútvonalakról legalább időnként letérnie más irányokba is. Az első 12 oldal sok helyes megállapításai közül (pl. lakó-pihenő övezet kijelölése, egyirányú forgalmi utakból álló hálózat kialakítása, parkolás-szabályozás) a "módosítási javaslatok" munkarészben megvalósításra már nem javasolnak semmit.

A csomópontok felsorolás-jellegű problémagyűjteménye egyébként megfelelőnek tűnik, s amint átlagos közlekedőként észlelünk és értünk belőle, az nagyjából helyes is.

A 2. csomópont

a város egyik (ha nem a) legneuralgikusabb pontját, a Bem tér és környékét veszi. A szerzők szerint a térre és az M7-es autópálya csatlakozásra részletes terv készült, ezért a 2, 3, 4 és 6 jelű csomópontokra a szerzők nem térnek ki. Adófizető állampolgárokként és jogértelmezőként ezt a megoldást nem tartjuk elfogadhatónak. A minimum az lenne, hogy megnevezi azt a helyet, ahol ennek a nagyon fontos közlekedési fejlesztésnek a terveit megtekintheti az érdeklődő, de jelen sorok írói azt is elvárnák, hogy (hasonlóan az önkormányzati döntések tanulmányba történő beemeléséhez), azokat a terveket beillesztik ide, s kritikát csatolnak mellé. Az adófizetők pénzéből készülő jelen munka ugyanis nem egy szerzői kollektíva által készített esszé, hanem Érd MJV közlekedési rendszerének vizsgálata. Ezt a feladatot a Bem tér kihagyásával nem lehet elvégezni, következésképpen enélkül ez a munka csonka.

Olyan apró részletekbe nem érdemes belemenni, hogy a vizsgálatot készítők mit neveznek

"megfelelő minőségű"

burkolatnak. De ha ez valóban így van, akkor a város vezetése miért szándékozik a 8. csomópont leírásának ezen megállapítása ellenére ezt az útvonalat felújítani? Minden bizonnyal azért, mert a helybéliek tudják: ezt bizony rendbe kell tenni.

A 24. csomópont

tárgyalásában is visszaköszön a gyűjtőutaknál korábban tárgyalt probléma. Ahogyan a tanulmány készítői fogalmaznak, "a Bagoly utca folytatása (...) gyűjtőútnak jelenlegi állapotában nem megfelelő". De ha be is mentek volna az utcába, maguk is rájöhettek volna, hogy a gyűjtő úti létnek más akadályai is vannak (lásd korábban).

A 28. csomópont

tárgyalásakor olyan irányú javaslatot tesz a kollektíva, hogy pl. a helyi TV-ben érdemes tájékoztatást adni a kétsávos korforgalomban alkalmazandó vezetési technikáról. Mindezzel egyetértve meg kell jegyeznünk, hogy a szóban forgó csomópont két országos főút találkozási csomópontja, s mint ilyen nem városi hatáskör, s noha a város közlekedési rendjében fontos szerepet tölt be, megoldásért a megyei/regionális közútkezelőt kell keresni, illetve a használók tekintetében sem a helyi TV nézői között kell kutakodni (ha csak nem sikerülne a százhalombattai, ercsi, adonyi, dunaújvárosi, dombóvári, pécsi, ráckeresztúri, stb. helyi médiával egyeztetni egy ilyen kampányban). Hogy ténylegesen kik használják a körforgalmat, azt egy forgalomszámlás lenne hivatott eldönteni, de már csak az igen nagyszámú tehergépjármű forgalomból is arra lehet következtetni, hogy helyi szinten ezt a problémát nem lehet megoldani.

A 31. csomópont

tárgyalásánál a "forgalmi rend módosítása nem indokolt" sommás eredményt olvashatjuk. Talán ki kellett volna próbálni a csomópontot a Fehérvári úton nyugatról megközelíteni úgy, hogy a Bagoly utcába balra kanyarodott volna a vizsgálatot készítő, netán a központból úgy érkezni, hogy jobbra 180 fokos kanyarral a virágoshoz, a rendőri irodához vagy a nevelési tanácsadó hátsó épületéhez érkezik (hasonló élmény a Bagoly utcából ugyanide bekanyarodni). Az sem egy nagy élmény, amikor a már említett nyugati érkezésnél áll egy nagyobb jármű a lámpa zöldjénél, s szeretne balra kanyarodni, de 2-3 lámpaváltáson keresztül nem engedik át (egy időben van a balra kanyarodás és az egyenesen haladás zöldje), közben a nagyon keskeny, egyenesen haladni kívánó sávban a busz már nem fér el. Véleményünk szerint tehát a megállapítás nem helyes, a forgalmi rend módosítása indokolt, minimálisan a lámpa átprogramozását kell megejteni.

A 33. csomópont

-nál hasonlóan felületes a megállapítás, amikor is a Soós Pékség felől érkező jelentős forgalmat egyszerűen szimpla szervízúti forgalomként kezeli. De itt legalább megoldási javaslat szerepel, mellyel egyet is érthetünk.

A B. jelű útvonal

egy nem létező kapcsolatot taglal: a Dália és Vincellér utcáktól egy új utat az M0 Anna-hegyi pihenőbe. Látszik, hogy ez a nem létező út megrendelői kívánságra került bele a tanulmányba, s megállapításával egyet tudunk érteni: "Kérdés azonban, hogy Érd város szempontjából milyen hálózati
illetve helyi jelentőséggel bír majd az útvonal". Csak nem egy új M0 lehajtót kíván a város vezetése Érdre ereszteni? Vagy csupán a már bezárt gyorséttermet lehetne így megközelíteni?

A 3. részfeladat

a helyi tömegközlekedési rendszer felülvizsgálatával foglalkozik. A temérdek menetrendi és viszonylati hivatkozás közt a laikus városlakó is észreveszi, hogy a vizsgált rendszer nem a mai Érd közlekedési rendszere, hanem a vasúti aluljáró építése ideje alatti, de a járatritkítási- és megszüntetési intézkedések előtti állapot. Annak is a menetrendből kinézett elvi vázlata. Jobb helyeken ehhez hasonló tanulmányokat nem a fióknak gyártanak, hanem a következő időszakban meghozandó intézkedések alátámasztására (illetve fordítva: a vizsgálat alapján hozzák meg a következő évek intézkedéseit). Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a tanulmány (felülvizsgálat) valós állapotokat tükrözzön, állandósult problémákra hívja fel a figyelmet. Jelen munkában van olyan terület, mely a vizsgálat alapján tömegközlekedéssel ellátott, a valóságban pedig nem jár a környéken semmilyen menetrendszeri személyszállító eszköz.

S végül egy

személyes, állampolgári észrevételt

engedtessék meg. A tanulmány kétségtelenül egyik leginformatívabb munkarésze a 3.3 melléklet, melyben adófizető városi polgárként megtudhatom, hogy a helyi közlekedés által kiszolgálatlan jeletősebb területi egységek egyikében élek. Ezért már érdemes volt venni a fáradtságot a tanulmány elolvasására. Mindezek mellett dicséretes tény már az is, hogy egy ilyen tanulmány közgyűlési tárgyalása előtt érdemi vitára bocsátanak egy fejlesztési anyagot. Remélhetően nem csak azért, mert EU-s előírás .

A további munkához mind a hivatal illetékeseinek mind a tanulmány készítőinek jó egészséget és figyelmet kíván a:

Többet ÉRDemelsz Közéleti Műhely