infografika ingazok 01Néha az az érzése az embernek, hogy illik kétségbeesni az ingázók számától. Kétségtelenül szerencsés, ha az ember lakhelye és munkahelye ugyanazon városrészben, kerületben, településen van, vagy legalább is pár kilométernél többet nem kell utazni a kettő között. Ennek sajnos ellent mond a kertvárosi lét igénye és az ipari területek és belvárosok élhetetlensége: nem lehet egy terület egyszerre zöld, ligetes, családi házas, de sok munkahelyet adó, termelő, szolgáltató hely is. Nincs új a nap alatt, az urbanisztikai folyamatok már évszázados tapasztalatokat adnak. De mit mondanak a statisztikák? Érd helyzete valóban kirívó, egyedi? Különleges, helyi intézkedési tervet igényel, vagy regionális, országos jelenséggel állunk szemben, aminek megoldása is országois szinten ven?

Az alábbi grafikonok a 2011-es népszámlálási foglalkoztatottak napi ingázása és közlekedése adattábláinak feldolgozásával készültek. Az adatokat jelentős mértékben szűkítettem, részletesebb kutakodáshoz érdemes a KSH tábláit tanulmányozni.

infografika ingazok 01

 Az első ábrából az világlik ki nagyon egyértelműen, hogy sokan ingáznak, s többségük nem az iparban, hanem szolgáltatási jellegű ágazatokban dolgoznak (négyszer annyian!). Bár arányait tekintve elenyészőnek tűnik, de számszakilag jelentős a több, azaz változó településre ingázók száma. Ők az iparban többen vannak, mint a szolgáltatások terén (pl. az építőipar és társágazatai tipikus ilyen foglalkozási kör).

infografika ingazok 02

A fenti két grafikon ugyanazt az adatsort dolgozza fel, s az első ábrát bontja alább foglalkozási főcsoportokra. Ebből látványosan kiderül, hogy a közép- és felsőfokú képzettséget önálló és/vagy nem önálló alkalmazását igénylő foglalkozások dominálnak, melyhez nagyon hasonló adatsort kapunk az irodai és ügyviteli foglalkozásokra. A második grafikonból kiolvasható, hogy mindhárom körben átlagon felüli, 69%-os az ingázás. Jelentős még az ipari és kereskedelmi foglalkozások köre, de itt jóval kisebb az ingázás, 57 és 59%.

A következő grafikon nem foglalkozás szerint bontja tovább ezt a témát, hanem nemzetgazdasági ágazatok szerint.

infografika ingazok 03

 Itt már az irodai, szellemi foglalkozások jobban szétterülnek. Érdekes megállapítások tehetők. Például: az oktatás és egészségügyi/szociális ellátás területén jóvalkevésbé jelentős az ingázási hajlam, míg az információ és kommunikáció terén ez sokkal magasabb. S egyedül a kommunális helyi szolgáltatások területén kisebb az ingázók száma a helyben dolgozóéknál.

infografika ingazok 04

Az iskolai végzettség tekintetében a legegyértelműbb összefüggés vonható le: minél magasabb végzettségű valaki, annál inkább valószínű, hogy nem Érden fog dolgozni. De ebben sincs semmi meglepő, hiszen a végzettség, a kínálati verseny, a bérek színvonala és a mobilitás között is közismert összefüggések vannak.

A következő grafikonon a közigazgatási egységben értelmezett környező, azaz a Pest megyei és Fejér megyei járások adatait hasonlítjuk össze: a munkaképes korú lakosság hány százaléka ingázik. Itt az egyes adatokat azért színeztem párba, hogy az összevethető adatok kiemelkedjenek.

Azt látjuk, hogy Érd ezen statisztikai adat szempontjából egy teljesen átlagos agglomerácós település: a térségben nem különösebben szokatlan, hogy a munkavállalók 2/3-a ingázik. Sőt, még csak nem is vagyunk az ingázósabb települések között.

infografika ingazok 05

Az ingázási adatok után nézzünk egyéb demográfiai adatokat!

 

Az alábbi térképek forrása a Geoindex oldala (az ott található licensz szerint a térképek a forrás pontos megjelölésével – az adattartalom bármilyen megváltoztatása nélkül – szabadon felhasználhatók). A térképek értelmezésénél mindig érdemes az évszámot is figyelni. Nem azonos évről szólnak, de vizsgálódásunk tárgya tekintetében ennk most kisebb jelentősége van, így mégis egymás mellé tesszük őket.

Ha településünk népsűrűségét nézzük, akkor láthatjuk, hogy tipikus, átlagos agglomerációs kertváros képét mutatjuk. Csak nagyobb területet építettünk be ugyanazzal az alacsony intenzitással, mint más agglomerációs települések.

Ahogyan a népesség számának változásából látszik, abban sincsen semmi különleges, hogy Érd lakossága növekszik. Hazánkban a csökkenő népesség mellett folytatódik az urbanizáció, mely több vidéki munkahelyteremtő nagyváros agglomerácójában is tettenérhetően, de leginkább Budapest vonzáskörzetében jelentős betelepüléssel jár. Érd ugyanabba a nővekvő lakosságszámú dél-nyugati agglomerációs trendbe illeszkedik, amibe a Budakeszi - Sóskút - Martonvásár - Százhalombatta karéjában minden település megél.

Magyar telepulesek nepesseg valtozasa 2016

Annak a kérdésnek a vizsgálatához, hogy kik lakják Érdet, ahhoz egy jó adalék a vásárlóerő elemzése. Az Érdi járás országosan egy átlagba simuló képet mutat, de az agglomerációban erősen átlag feletti.

Ha az egy főre jutó jövedelmet tekintjük át az agglomerácós járások és a fővárosi kerületek összehasonlításában, akkor azt játjuk, hogy az Érdi járás megelőzi a Pest környék járásokat és a dél-pesti kerületeket. (Figyelem, összevont jövedelem 2013-ban!)

NAV KMo jovedelem1

Ha településrészi szintet nézünk, akkor jobban kirajzolódik egy nagyobb tagoltság. (Figyelem, nettó jövedelem 2015-ben!)

Varosresz budapest jovedelem 2015

Ahogy a népesség vándorlási adataiból és a jövedelmi adatokból sejteni lehet, a munkanélküliség is elég alacsony Érden, s ezzel szintén az agglomerációs trendbe illeszkedik.

Magyar Munkanelkuliseg 2017 marcius

A munkahelyekkel való jó ellátottságot a munkahelyteremtő települések közelségén túl az ipari parkok helye és a közlekedési infrastruktúra is segíti. Ebben sem állunk rosszul.

POIX Iparipark uthalozat 201606

UPDATE 170801

A mai napon jelent meg a Lechner Tudásközpont Tér-Figyelőjében a népszámlálás adatainak térképes prezentációja. Érdemes böngészni az interaktív térképet, illetve elovasni hozzá a bevezető cikket. Ez utóbbi nem sikerült túl jól, mert a térképes feldolgozással szemben nem népességarányos számokkal dolgozik, hanem abszolút értékekkel, így torz következtetéseket von le.

ingazok lechner

 

 

Összegezve

A statisztikai adatok alapján nem látni azt a kiugró érdi specialitást, amiért nekünk jobban kellene, vagy jobban célszerű lenne ipart telepíteni. Sőt, éppen az olvasható ki a számokból, hogy Érd tipikus világvárosi előváros, kertváros, ahová évtizedek óta jellemzően azért költöznek az emberek, hogy Budapesti munkahelyükhöz, átlagos, vagy annál némileg jobb jövedelmi viszonyaikhoz elérhető árú (és utazási idejű) ingatlant válasszanak.

A településen és a térségben nincs érdemi munkanélküliség, azaz minden teremtett munkahely másik munkahely megszűnéséhez vezetne, vagy munkaerőhiányt generálna - jellemzően - a fővárosban.