... egy rossz döntés az új Sportkomplexumnál. Ha nem figyel oda Érd, akkor belerokkanhat az ajándék beruházásba. Úgy tűnik, senki sem számol a működési költségekkel, melyek az új Sportkomplexum kapcsán a várost terhelik majd. Mi megnéztük, hogy mi történik, ha „csupán” egy rosszul kiválasztott csaptelep, vagy zuhanycsap kerül beszerelésre. A számok elég ijesztő jövőképet festenek az amúgy sem dúskáló városi büdzsét tekintve. Tízmilliók folyhatnak el az adóforintjainkból…

Mindannyian tudunk már az örömhírről, miszerint 2017-re/2018 tavaszára(?), Érd városa egy nagyszerű, új sportkomplexummal gazdagodik. Az Klub Rádióban a polgármester úgy nyilatkozott, hogy egyrészt ez a beruházás nagyban szolgálja majd az érdi sportolni vágyó polgárokat, másrészt egy ekkora városban nehogy már ne menjen ki háromezer ember egy meccsre. És, mint azt jól meg is szokhattuk ígéretekben nem volt hiány - ennek a beruházásnak a kapcsán sem. Ezek közül, talán az a legfontosabb, miszerint ezt a komplexumot majd ingyen használhatják a helyiek.

Rengeteg reakció és ellenreakció érkezett ezzel a hírrel kapcsolatban. Több aspektusból is támadták, védelmezték ezt a tervezett beruházást sokan, sokhelyütt. Nincs is ezzel semmi probléma, hiszen már megszokhattuk, hogy mindenkinek van véleménye. Így nekünk is…

Ugyan nem tudjuk, hogy pontosan mi és mikor és legfőképp milyen konstrukcióban fog megvalósulni, de nézzünk egy példát!

Vegyünk egy olyan létesítményt, ami már nagyjából akkora létszám kiszolgálására alkalmas, mint amilyen létesítmény lehet ez az új érdi Sportkomplexum!

Adatok: 

Épületrész

Helyiség

Mosdócsap

Zuhanycsap

Wellness

FFI. öltöző 1

2

5

Női öltöző 1

2

5

FFI. öltöző 2

2

5

Női öltöző 2

2

5

WC.

FFI.

2

0

Női

2

0

Mozg. Korl. Mosdő

FFI/Női

1

 0

Csarnok

FFI. öltöző 1

5

5

Női öltöző 1

5

5

FFI. öltöző 2

5

5

Női öltöző 2

5

5

FFI. öltöző 3

5

5

Női öltöző 3

5

5

FFI. öltöző 4

5

5

Női öltöző 4

5

5

WC.1.

FFI.

5

0

Női

5

0

Mozg. Korl. Mosdő

FFI/Női

1

0

WC. 2.

FFI.

5

0

Női

5

0

Mozg. Korl. Mosdő

FFI/Női

1

0

Étterem WC.

FFI.

2

0

Női

2

0

 

Azt láthatjuk, hogy egy ekkora épületbe 79 db. mosdócsap és 60 db. zuhanycsap beszerelése és működtetése szükséges. Nincs is ezzel semmi gond, hiszen kezet mosni, zuhanyozni kell. Ez így van rendjén, így tudja az épület a megálmodott létszámot kiszolgálni.

Példánkban most az egyszerűség és a közérthetőség okán nem számolunk semmilyen más vízvételi hellyel, tehát nem vesszük figyelembe a WC öblítések vízfelhasználását, a konyha és az orvosi szoba vízvételi helyeit, valamint a medence, ne adj Isten medencék feltöltését. Tehát csak és kizárólag a mosdó- és zuhanycsapok felől közelítünk.

Nézzük csak meg! Otthon, a saját lakásunkban/házunkban, mindannyian használunk mosdó- és zuhanycsapokat, és valljuk be őszintén, nem sokan gondolkodunk el azon, hogy ezek a csapok mennyi vizet fogyasztanak. Most nyugtatunk meg mindenkit, hogy egy családi ház, vagy egy lakás esetében ez nem is annyira fontos. De igaz ez egy középületre? Ott számíthat az, hogy mennyit fogyasztanak a beépített csapok? Most szólunk, nagyon is!

Nézzük ezt a kérdést tényszerűen, az adatok és a tények tükrében:

Egy átlagos – a hazai építőiparban szokásos módon kivitelezett – középület esetében, az első és legfontosabb szempont a beruházás során, hogy a beépített szerelvények olcsók legyenek, hiszen így jut elég keret a márványburkolatokra, a pompára és a csillogásra. Nagyon kevésszer és nagyon ritka esetben figyel oda bárki is arra, hogy egy ilyen beruházás során, az épületgépészeti szerelvények milyen minőségűek, milyen garanciaidővel fognak működni, pláne, hogy mennyi a vízfogyasztásuk. Ez nem gond egy kivitelezésnél, hiszen az üzemeltetés az már más tészta. Az üzemeltetés az legyen a majdani üzemeltető problémája! De – kérdezzük mi – ki is lesz a majdani üzemeltető? Igen! Az önkormányzat. Az az önkormányzat, aki ingyenes használatot ígér, és aki majd a mi adóForintjainkból fogja fedezni a működés költségeit – hiszen ha ingyenes a használat, akkor belépővel ugye nem számolunk. És a kör itt be is zárult.

Fejtsük ki ezt egy kicsit bővebben. A hazai kivitelezéseknél, nagy általánosságban elmondható, hogy van jó pár közkedvelt csaptípus, melyet előszeretettel építenek be az ilyen és hasonló közösségi terekbe. És itt van az első különbség, melyet nevesítenünk kell. Jelesül az, hogy ez egy közösségi tér. Tehát használati gyakoriságát, intenzitását és a használat módját tekintve jelentősen eltér egy lakás/családi ház paramétereitől. Vagyis az ilyen épületekbe, közösségi szanitereket, közösségi csapokat kell beépíteni. Illetve kellene.

Mi a különbség egy átlagos, otthoni használatra alkalmas csaptelep, vagy zuhanycsap között? Persze, hogy az ára. De van itt más is. Egy nem közösségi térbe szánt termék garanciaideje átlagosan egy év. Jó, jó... a gyártók vállalnak akár öt év „garanciát” is, de ennek vannak feltételei. Amik alól általában pont a közösségi használatból eredő meghibásodások a kivételek. Ezen felül egy ilyen termék, általában teljesen olyan, mint amit otthon használunk. Tehát nem időzáras, vagyis olyan, mint a színpadra kerülő fegyver, ami ha előkerül, általában el is sül. Tehát ezek a csapok kinyithatók, vagyis általában nyitva is maradnak. A zuhanyoknál pedig a helyzet az, hogy az ilyen épületekben, jóval hosszabb ideig használjuk a zuhanyokat, mint otthon… Szóval el is jutottunk oda, hogy előállt a vízpocsékolás alapesete.

A közösségi csapok esetében, kicsit más a helyzet. Ezek olyanok, mint a földmunkagépek. Tehát extrém felhasználási környezetre, kifejezetten nagyfokú használatra vannak tervezve. Mint ilyenek, a garanciaidejük is ehhez mért, - nem ritkán 10 év - és kifejezetten közösségi terekre szól a garancia. Ezen túl, ezek a berendezések időzárasak (konyhanyelven, nyomógombos termékek), tehát megnyomásuk után egy bizonyos idő elteltével automatikusan „bontják a vonalat”, tehát fizikai képtelenség őket nyitva felejteni. Sőt, ami ennél is fontosabb, még a zuhanyok esetében jelentkezik egy olyan előnyük is, miszerint nem folyathatók orrba-szájba, hiszen a legeltökéltebb használó is elunja, hogy fél percenként elzárnak, tehát nincs meg a Niagara-élmény. Vagyis leszűrhetjük a konklúziót, ezek víztakarékos megoldást kínálnak.

Nézzünk egy - két konkrét adatot!

Ha egy hagyományos csappal mos valaki kezet, akkor egy 12 liter/perc átfolyású csap esetében, egy kézmosásnál 7 liter vizet használ el. Ezzel szemben egy 2 liter/perc fogyasztású önelzáró csap ugyanennél a kézmosásnál már csupán 1 litert fogyaszt. Nagy különbség? Háááát, mindenki döntse el maga!

És most nézzük meg ezt a helyzetet, a példánkban szereplő sportkomplexumra vetítve!

A kis tervezőnkben azt látjuk, hogy egy 12 liter/perces csap és egy 2 liter/perces csap esetén, a 79 db. vízvételi helyünknél, évi 350 napos nyitva tartás esetén, mikor is naponta a csapjainkat mindössze 20-20 alkalommal használták a vendégek, éves szinten - az érdi víz és csatornadíjjal számolva - a megtakarítás 5.723.550.- Ft. Jujjjj! És azt is láthatjuk, hogy ha ezeket a csapokat jó drágán - példánkban 50.000.- Ft / db. áron - vesszük, akkor is nyolc és fél hónap alatt megtérül a beruházás. Tehát azt most jól kiszámoltuk, hogy a drága olcsóbb, mert hát a számok makacs dolgok.

Nézzük most a zuhanyokat, amik ugye szintén szép számmal vannak az épületünkben. Jelesül ebben a példaként ide citált sportkomplexumban, 60 db. zuhanycsappal kell számolnunk. A hagyományos zuhanyok, általában 22 liter/perc vízfelhasználás mellett működnek. Ám szerencsére kaphatóak olyan korszerű és víztakarékos zuhanyok is, melyek ennek csupán töredékét, 8 liter/percet használnak. Meg kell jegyezni, hogy a zuhanyozás élménye ezeknél a takarékos csapoknál sem csökken, mivel kialakításuknál a gyártók a zuhanyfejeket úgy alakítják ki, hogy ugyanazt a bő vízsugárélményt kínálják, mint a nem takarékos rokonaik. De lássuk csak, a tervezőnk mit mutat!

Jól látható, hogy egy átlagos használat esetén, itt a megtakarítás már évi több, mint 18 millió Forint is lehet!

És mint említettük, ezek a takarékos és közösségi használatra tervezett és kialakított termékek10 év garanciával kerülnek be az épületünkbe, tehát további előnyöket is magukban hordoznak. Nem kell plusz költségekkel számolni, hiszen nincs ára a javításoknak, az alkatrészeknek, és a többi és a többi.

Azt hisszük, nem sokat kell ehhez a pár adathoz hozzátennünk. Jól látható, hogy egy ilyen beruházásnál az, hogy ingyenes, meg, hogy milyen jó, meg mennyire kell, igazából csak a jéghegy csúcsa. Persze, hogy jó lenne! Persze, hogy sok helyi problémára – tömegsport, iskolai kihelyezett testnevelés órák, helyi tömegsport rendezvények, koncertek, stb. – megoldást kínálna. De! Számolt valaki azzal, hogy ez mibe fog kerülni? Számolt azzal valaki az illetékesek közül, hogy az ingyen megkapott csodaszép épület mekkora üzemeltetési költséget jelent majd a városnak? Számolt valaki azzal, hogy ezek a majdani működési költségek fedezhetőek-e bármilyen forrásból?

Hiszen itt csak a jéghegy csúcsát kapirgáljuk, de – és csupán az elméleti fejtegetések szintjén – kimutatható, hogy akár évi közel 24 millió Forint felesleges pénzkidobás is előfordulhat, pusztán ezt a két működési összetevőt vizsgálva! És akkor még nem beszéltünk az épület egyéb energetikai költségeiről, a munkabérekről, az állagmegóvásról, és a többi és a többi.

Szóval örülünk, de azért egy kicsit be is vagyunk rezelve attól, hogy egy ingyenes lehetőség mekkora forrást von majd el a várostól!