"Hét feljelentés közül hatban elrendelte a nyomozást az ügyészség különféle érdi önkormányzati beruházások kapcsán. A beruházások felelőse a polgármester extra gázsiért foglalkoztatott tanácsadója, akinek kezei között „futnak, szaladnak a milliárdok”. Ráadásul a tervezés, a műszaki ellenőrzés és a kivitelezés szálai is „összeérnek”. A feljelentés szerint, amely hűtlen és hanyag kezelésről, hivatali visszaélésről szól, kijátszották a közbeszerzési törvényt is. A polgármester „politikai kreálmányról és hazugságról” beszél." - írja a Magyar Hírlap. A HVG és a Népszabadság után immár a harmadik országos lap foglalkozik az érdi nyomozással. S nekik már módjukban áll reagálni is a helyi hullámokra.

mh erdiceghalo

Mielőtt fejest ugranának az érdi közpénzek ügytengerébe, érdemes egy pillantást vetni grafikánkra. A figyelmes szemlélőben az a képzet támadhat, hogy a megyei jogú várost nem is T. Mészáros András (Fidesz) polgármester, hanem Harkai Zoltán irányítja. Ő tartja kezét a nagy ívű beruházásokon és a pénzügyeken is. Ki Harkai Zoltán? Mérnökember és a polgármester tanácsadója. Ebbéli minőségében havi másfél milliót számláz, többet keres tehát, mint maga a polgármester, akitől teljhatalmat kapott a beruházások irányítására. Ez még nem is lenne baj, csakhogy Harkai szabad keze alatt „szaladnak a milliárdok is”, a Gárdonyi Géza Általános Iskola és a tanuszodája 900 millióra tervezett beruházása például 1,6 milliárdot vitt el a közpénzekből, a tervezési munkákra pedig 2008 és 2010 között újabb 600 millió forintot állítottak be. Ezt az összeget a költségvetés már nem bírta el, ezért Érdnek hitelt kellett felvennie.

A tanácsadó azt tanácsolja a polgármesternek, hogy a terveket a Hinterland Kft.-től vásárolják meg, műszaki ellenőrnek a Hinterland műszaki igazgatóját válasszák, kivitelezőnek pedig többnyire egy olyan céget, amely ábránkból is jól láthatóan (lásd Buvaterv Kft.) nem független a Hinterland ügyvezetőjétől. Juhász Attila a Buvatervnek és a Hinterlandnak is ügyvezetője. A kivitelezőnél, a Progress B’90 Zrt.-nél Juhász nevével nem találkozhatunk ugyan, de a Buvaterv kisebbségi tulajdonosa maga a Progress, a többségi tulajdonosa pedig ugyanaz a személy, aki a Progress-ben is többségi befolyással bír.
Itt persze egy megjegyzést kell tenni, mielőtt a Magyar Hírlapot is azzal vádolnák meg, hogy „bedől a polgármestert lejáratni akaró” meséknek. A Buvaterv ugyanis nem kezdte meg a működését, a cég bejegyzését 2006-ban visszavonták. Ezért aki céghálóról, összefonódásokról merészel Érden vizionálni, az „lyukas hálóval megy a Dunára halászni” – olvasható az érdi újságban.

Jakab Béla, az önkormányzat pénzügyi bizottságának elnöke szerint viszont nagyon is beszédes, hogy a Buvaterv tulajdonosi köre, felügyelőbizottsága megegyezik a Progress B’90 Zrt. tulajdonosi körével és felügyelőbizottságával. Márpedig az is tény, hogy a Progress 3,4 milliárd forint értékű megbízást „nyert el” Érden.

A személyi összefüggések láttán azt mondhatnánk, hogy ügyes. Az már nem is ügyes, hanem leleményes, ahogyan a közbeszerzési törvényt alkalmazták. Illetve hát kijátszották. Az önkormányzat ki is írt pályázatot a tervezésre, meg nem is. A Mátyás-királyi trükk lényege az volt, hogy a beruházások tervezésére pályázatot hirdettek, amelyet a Hinterland, az Uvaterv és a Geohidroterv nyert meg. Ezt követően az egyik nyertestől, a Hinterlandtól 95 millió forintért adásvételi szerződéssel megvásárolták a terveket. További 308 millió forintért pedig szintén a Hinterlandtól – a közbeszerzést kikerülve – a keretszerződésre hivatkozva terveket és tanulmányokat rendeltek meg. Csakhogy a közbeszerzési törvény minden egyes beruházás esetében pályáztatási, versenyeztetési kötelezettséget ír elő, de ezt a kötelezettséget a keretmegállapodással ki lehetett cselezni. Az érdi építészek rajtvonalra sem állhattak, mert a keretmegállapodásra olyan feltételekkel írták ki a pályázatot, hogy csak az indulhat, akinek éves árbevétele eléri a 135 millió forintot.

Nem kettős látás miatt kell szemorvoshoz fordulnia az olvasónak akkor sem, amikor azt találja, hogy az érdi tervek fő letéteményese (Juhász Attila) és a beruházások műszaki ellenőre (Völgyi Gábor) egy Future Field nevű cégben is páratlan párost alkot, ügyvezetőként, illetve tulajdonosként. Ez még akkor is árulkodó, ha a cégnek nincs köze az érdi beruházásokhoz, annak pedig nincs jelentősége, hogy a Future Fieldet időközben eladták egy ingatlanfejlesztőnek.

Jelentősége a tényeknek van. Például annak, hogy egy érdi polgár ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt feljelentést tett hét ügyben az önkormányzat beruházásai kapcsán, s ebből hatban a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság (PMRF) májusban meg is kezdte a nyomozást.

A projektek felelőse, Harkai Zoltán tanácsadó volt, akinek antréja sem volt akármilyen 2006-ban. T. Mészáros András megválasztott polgármester rábízta az átadás-átvételt. Harkai az ötnapos munkáért ötmilliós számlát hagyott ott a titkárságon. Harkai egyik érdekeltsége, az Égszi-Senior mérhette fel az önkormányzati vagyont is, szerény 25 millió forintért, bár a feljelentés szerint a cégnek ehhez a tevékenységhez nem volt szakképzettsége. Egyéb szeplőcskék is akadnak megbízatásán. Az Égszi Senior Kft. a műszaki ellenőrzésekre és szakértésekre is nyert el megbízásokat. Később azonban Harkai, felismerve az összeférhetetlenséget, megvált az Égsziben tulajdonrészétől, amely – mint lapunknak elmondta – csupán 4,2 százalék volt. A kivitelezésben viszont nem sietett felszámolnia az összeférhetetlenséget.

„Ugyancsak rögeszméje Jakabnak (a pénzügyi bizottság elnökének – a szerk!) Harkai Zoltán cége, a Har & Mar. A cég Jakab szerint volt már ügyvédi iroda, kivitelező, értékbecslő és ablakgyártó. Félek, hogy egy hét múlva ki fog derülni, a Har & Mar már harckocsikat is gyárt, sőt a NASA-tól is kap megrendeléseket, mert a Harkai keze Obamáig ér” – próbál ironizálni az önkormányzat által támogatott Érdi Lap.

A rögeszme azonban nem is annyira rögeszme. Mindezt az egyik alvállalkozótól, Jordáki Zoltántól tudjuk, akinek cége ablakcseréket hajtott végre azon a beruházáson, amelynek projektfelelőse Harkai volt. Harkai fia, ragadványnevén „Kacsa” pedig az alvállalkozó alvállalkozójaként dolgozott a beruházáson. Ezt fényképek bizonyítják, és Jordáki is elismerte. A feljelentés szerint összesen 40 millió forint értékben fizettek ki Harkai cégének különböző önkormányzati beruházásokon alvállalkozói számlákat. A Gárdonyi iskola felújítására kiírt közbeszerzés bírálóbizottságában az a Harkai elnökölt, akinek nevelt fia munkája után a tanácsadó cége számlázott az alvállalkozónak. A közbeszerzési törvény ezt tűzzel-vassal üldözi.

T. Mészáros András polgármester erre úgy reagált: „Honnan tudná az önkormányzat, hogy a fővállalkozó kit vesz igénybe alvállalkozóként.” S egyébként is – tette hozzá – az egész ügy „politikai kreálmány és hazugság”, s aki Jakab úr hazugságainak helyt ad, számíthat rá, hogy beperelik. Ezt tették két laptársunkkal szemben is – jegyezte meg miheztartás végett. Nekünk nem kell ettől tartanunk, mert „nem Jakab úr hazugságaira”, hanem a cégbíróság adataira, a beruházások dokumentumaira és a törvények paragrafusaira támaszkodtunk. A polgármester arra a felvetésünkre, ha minden hazugság, miért rendelte el a nyomozást az ügyészség, azt felelte, egy névtelen feljelentés miatt. (A feljelentő nem névtelen, csupán a törvény szerint adatai zárt kezelését kérte – a szerk.) „Bencze József volt országos rendőrfőkapitánnyal szemben is elrendelték”, tette hozzá, utalva kiszolgáltatottságukra, „de egy-két hét, s a rendőrség le fogja zárni a névtelen feljelentést” – vélekedett.

Hazugságnak minősítette a polgármester azt is, hogy a Gárdonyi iskola és a tanuszoda építésének költségei 32, illetve 52 százalékkal haladták meg a tevezettet. T. Mészáros szerint csupán 8,2 százalékkal lépték túl a kiadásokat. „Hazudnak – ismételte újra - , ez nekik nem kerül semmibe, nekem meg a hitelemet rontják. Az Euró­pai Unió is ellenőrizte a projektet, s mindent rendben talált. Megrendeltünk egy szakvéleményt is, hogy bebizonyítsuk, minden a törvényeknek megfelelően történt. Ez tízmillió forintjába került a városnak. Ezeknek az embereknek, akik minket támadnak, semmi sem drága…”

T. Mészáros nem tette hozzá az iskola kapcsán – amelynél a 900 millió­ról 1,6 milliárdra emelkedő költség szerinte csupán 8,2 százalékos növekedés – , hogy a több mint 600 millióért megépített tanuszoda nem is volt uniós projekt. Uniós ellenőr tehát nem vizsgálhatta. Az önkormányzat arról sem tehet, hogy a csődbe jutott fővállalkozó az alvállalkozóit is elfelejtette kifizetni, s százmillióval adósa maradt az adóhivatalnak is. De amikor szerződését felbontották, jött a „megmentő”. Azonnal. És egyedüliként.
A meghívásos versenytárgyalásra.

Nem volt mese, a „jóságos” Prog­ress B’90 Zrt.-re esett a választásuk.
(Folytatjuk)


A főépítész panasza: nyolcszoros díj

Érd főépítésze, Mártonffy Gábor leveléből idézünk, amelyet T. Mészáros András polgármesterhez címzett egy interpellációval kapcsolatosan. Íme: „A szakorvosi rendelőintézet parkolójával kapcsolatosan megnéztük, hogy a Magyar Mérnöki Kamara díjszabása szerint egy átlagos parkolónak mennyi lenne a tervezési díja. Az engedélyezési terv díja a becsült beruházási költség 1,2 százalékának adódott. A megkötött szerződésben ennek nyolcszorosa szerepel. (Kell-e mondani, hogy ezt a nyolcszoros díjat is a cikkünkben említett Hinterland Kft.-nek fizették ki! – a szerk.) Természetesen lehetnek egyedi tévedések, de akkor itt tévedések láncolatáról lenne szó, ami felveti a szándékosság vagy a hozzá nem értés gyanúját. A tervezési beszerzések során az önkormányzat által megbízott külső pénzügyi tanácsadó (a Hinterland – a szerk.) nyomására köztisztviselők újra és újra kénytelenek vitatható ügyekhez asszisztálni. Ezt a magam részéről elfogadhatatlannak tartom, és azt sem tartom tisztességesnek, hogy egy kevéssé felelős státusban lévő személy (Harkai Zoltán, a polgármester tanácsadója – a szerk.) köztisztviselőket gyanús ügyletekbe vonhasson bele.”

Bán Károly

A cikk olvasható: http://www.magyarhirlap.hu/belfold/szalado_erdi_milliardok.html

Hozzászólás, fórum: http://erdlako.hu/forum/viewtopic.php?f=6&t=149