addig nyjtozkodj 20110412 1879297534Állampolgári bemutatkozóest adóemelés után. Ugye abban egyetértünk, hogy a talicska kan majmot és a szegedi nagyharangot nem lehet összevetni? Akkor hogyan vethető ki ugyanannyi adó egy 85 milliót érő úszómedencés villára és egy belvizes területen, erősen kifogásolható környezetben álló szoba-konyhás ingatlanra? Márpedig Érden ez a helyzet - állítja Fehér Zsolt, a hétfői pártsemleges állampolgári "bemutatkozóest" szervezője.

 

 

 Bekiabálások: „Kulturáltan nyúlja le a pénzünket”, „Munkát adj, ne a zsebemben kotorássz!”, „Volt pofád idejönni?”

- A város vezetése több olyan döntést is hozott az elmúlt időszakban, amely arra utal, hogy nem ismeri az érdieket. A tervezett intézkedésekről ugyan különböző fórumokon értesítik a helyieket, de ez egy meglehetősen egyirányú folyamat, hiszen nincs beleszólásunk a döntési folyamatba. Kész tényként szembesültünk a csatornázás menetével és az új adórendelettel is. A közteherviselés nem egyenlő a kifosztással.

A város fideszes többségű önkormányzata januárban vezette be az egységes négyzetméter alapú ingatlanadózást a korábbi értékalapú helyett. Lakóépület esetén négyzetméterenként 400 forint, míg gazdasági társaság által birtokolt ingatlannál 800 forint az adó mértéke. Ez egy 100 négyzetméteres családi ház tulajdonosának évi 40 ezer forint kiadást jelent, akár egyedül él a házban, akár nyolc gyereket nevelve, akár kisnyugdíjas, akár topfizetést húzó felső vezető. Az érdieket sokkolta a hír. Előbb aláírásgyűjtésbe kezdtek, majd a polgármesteri hivatal előtt tiltakoztak. Válaszul az alpolgármester adócsalónak titulálta őket, a tiltakozóívet aláírók pedig levelet kaptak: a változás legfeljebb minimális tehernövekedést okoz.

Ezek után jutottak arra a következtetésre a szervezők, hogy be kellene mutatkozniuk, talán nem ismerik őket elég jól a városvezetők. Mintegy kétszázan jöttek el a művelődési ház elé. A gyülekezet helyeslő morajjal hallgatta korábbi polgármesterét, Harmat Bélát, aki zászlóval a hátán ismerte el, hogy a nép néha olyan elvárásokat támaszt a polgármestere ellen, amit legfeljebb az úristen tudna teljesíteni. Ennél már csak az a rosszabb, ha a polgármester hiszi magáról ugyanezt. Talán ezért nem válaszol a testület a feltett kérdésekre sem. Például arra, hogy mire költik majd az adóból származó bevételt? Milyen lehetőségek közül választotta ki a testület ezt megoldást? Harmat Béla egyúttal a Pest Megyei Kormányhivatalnak küldött levelére érkezett választ is ismertette hallgatóságával: a testület nem sértett törvényt az adórendelettel.

A pfujolást morajlás követte Pulai Edina adórendelethez benyújtott, de elutasított módosító javaslatának felolvasásakor, illetve Aradszki András országgyűlési képviselő levelét hallgatva. A fideszes (érdlakó megjegyzése: nem fideszes, hanem kádéenpés) honatya az egybegyűltekhez hasonlóan eltúlzottnak találta az adó mértékét. Az adót megszavazó Csőzik László viszont hiába per formance-szolt két csővel a város adósságát illusztrálva. Ennél már csak T. Mészáros András fi deszes polgármester felszólalásakor kellett többször közbeavatkoznia Fehér Zsoltnak, kulturált viselkedést kérve a „Kulturáltan nyúlja le a pénzünket”, „Munkát adj, ne a zsebemben kotorássz!”, „Volt pofád idejönni?” és mást bekiabálóktól. A leszálló szürkületben T. Mészáros András elismerte, hogy nem jól kommunikálták az új adót, de továbbra is úgy véli, hogy az nem nagy teher, és lehet kedvezményt kérni. Sikerként értékelte, hogy már 88-szor több kedvezménykérelem érkezett, mint korábban. S végezetül mindenkit megnyugtatott, hogy a nyár végén újra napirendre veszik a kérdést. Bár a közvilágítást valamiből fizetni kell! – mutatott fel a lámpákra. Azt viszont nem árulta el, hogy a rendelet módosítása esetén miből teremtik elő a betervezett 650 millió kieső részét.

A cikk megjelent:
http://nol.hu/belfold/20110412-az_atyauristen__a_kan_majom_es_a_cso_talalkozasa