elvira elotte utana 1Nem. Hiába állítja a városvezetés, ez lehetetlen. Nem véletlenül előírás a védőtávolság minden hasonló esetben.

Van egy nagyon jó film. A méhek világa. Oscar-díjra jelölték, a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon több díjjal kitüntették, számos nemzetközi fesztiválon nyert. És 1,99 USD-ért (510 forintért) magyar szinkronnal a Vimeo-n meg is nézhető. Tényleg ajánlom T. Mészáros Andrásnak és Bács Istvánnak a megtekintését. Persze mindenki másnak is, de ennek a két városvezetőnek azért különösen, mert szerintem tényleg olyan információhiányban szenvednek, hogy valóban nem tudják, mekkora butaságot mondanak hétről hétre. Talán egy szép napon tényleg rádöbbennek, hogy milyen alapvető információktól zárták el magukat. Ebben egy pici segítség lehet ez a film.

„Ha kipusztulnak a méhek, négy évre rá az emberek is követik majd őket” – mondta állítólag Albert Einstein. A látványos dokumentumfilm ennek a triviális állításnak megy utána egyszerre gyönyörű és elgondolkodtató módon. Az elmúlt években méhek milliói tűntek el a Föld színéről. Hogy miért, annak megy utána a film. A válasz azért fontos, mert az általunk elfogyasztott élelmiszerek több mint harmada a méhek beporzásától függ.

A hatalmas, egybefüggő, azonos növényekkel beültetett földfelületek ökológiai sivatagok: nincsen bennük fajtagazdaság, nem alakulnak ki táplálékláncok. Képzeljünk el (a filmben nem is kell elképzelni, mert bemutatják) egy hatalmas faültetvényt, amiben egyszerre virágoznak a fák. Rengeteg méhre van szükség a fák beporzásához. De mivel minden évben csak egyetlen héten, a fák virágzásakor van elegendő élelmük, az év többi 51 hetét nem képesek túlélni. Logikusan hangzik, hogy nem lehet egy hatalmas faültetvényt beporoztatni a méhekkel úgy, hogy az év további részében nem találnak élelmet maguknak. Ezért (is) van az, hogy az Elvira majorban kölönböző időben virágzó telepek vannak, köztük pedig biztosítanak helyet olyan növénytársulásoknak is, melyek nem csak a tavaszi cseresznye-meggy-barack-kajszi virágzás idején biztosítanak helyet virágoknak.

Egy rét, egy szántó, egy legelő megfelelő hely arra, hogy a méhek táplálékot találjanak a következő tavaszig. Egy ipartelep nem.

És ez csak egyetlen egy magyarázat arra, hogy miért badarság az, amit Bács István hajtogat hosszú hónapok óta. Hogy az ültetvények közötti, kihasználatlan, a majorság által bérbeadott területekre épülne az ipari park. Nyilván a petíciót is azért írták alá, mert meg vannak győződve róla (vagy csak el akarják hitetni a polgárokkal azt), hogy az ipari park megépülhet az ültetvények közötti területeken úgy, hogy a génbank nem sérül.

Ha az ember végiggondolja azt, hogy két élőhely közé tett ipartelep mennyi port és zajt hoz az élőhelyekre, mennyivel emeli meg a hőmérsékletet (az árnyat adó, párologtatni képes növények helyett elterülő beton- és aszfaltfelületek bizonyítottan sok fokkal melegebb és nedvességben szegényebb nyarakat eredményeznek), akkor valami ilyesmi képet lát maga előtt.

(Katt a képre!)

Az iparterület forgalmat is generál. Tömegközlekedés hiányában a munkások autóval járnak munkába (ha a polgármester 30 ezres sugalmazásával szemben csak 1000-2000 munkással számolunk, akkor is napi többezres autóforgalmat jelent ez), az alapanyagok és a termékek is közúton érkeznek és távoznak. A területre nehezedő káros és zavaró hatások miatt a területről elmenekülnek az állatok, a felborult egyensúly után megjelennek az invaziv fajok, túlszaporodnak az ellenség nélkül maradó kártevők.

Az ipari területek közé beékelt gyümölcsös terméshozama csökken. A növények betegebbek lesznek, vegyszeres kezelési igényük ezzel növekszik, a növényállomány satnyul. Hosszútávon az Elvira major oly mértékben károsodik, hogy jelentőségét veszti, idővel bezárható.

Hogy káros hatásról beszélhetünk, az vitán felül áll. Nyilván ezzel indokolják, hogy miért nem akarják lakóterületek mellé telepíteni. Persze nem pontosan így fogalmaznak.

Az érdi közgyűlés 2017.09.27. napi ülésén tárgyalta azt az előterjesztést, mely a vonatkozó kormányhatározat értelmében a telepítendő ipari park számára alternatív helyszínek felkutatását határozza el. Ennek kapcsán Bács István többször is kiemelte (pl. Érdi újság, 2017. október 4., 6. oldal), hogy senki nem akar ipari parkot létesíteni belterületen. Pedig ott kéne. Nem a természeti környezetben, nem a mezőgazdasági területeken. Alpolgármesterünk valószínűleg erősen kever valamit.

Tegyük rendbe a fogalmakat!

Telekingatlan alapvetően kétféle lehet (a harmadik, a zártkert jogilag megszűnt, így azzal most nem számolunk):

  • Belterület: a település közigazgatási területének – jellemzően a település történetileg kialakult, összefüggő, beépített, vagy beépítésre szánt területeket tartalmazó – a helyi építési szabályzatban kijelölt része [321/2012. (XI. 16.) Korm. rend. 1. § 1. pont].
  • Külterület: a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, vízgazdálkodási, vagy különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló, vagy művelés alatt nem álló természetközeli része [321/2012. (XI. 16.) Korm. rend. 1. § 6. pont].

Beépítésre szánt terület: a település közigazgatási területének a beépített, illetve a további beépítés céljára szolgáló területrésze (bár lehet a település külterületén is) [1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 2-3. pont]. Beépítésre nem szánt terület: a település közigazgatási területének a zöldterületi, a közlekedési, a mezőgazdasági, az erdőművelési, illetőleg az egyéb célra szolgáló része.

A beépítésre szánt terület több övezetre tagozódik, így az lehet lakó, üdülő, intézményi, kereskedelmi, gazdasági, stb..

Kérdés, hogy miért nem akar az érdi városvezetés belterültre építeni belterületre való építményeket? Miért akar külterületen építeni? Ahogyan azt korábbi posztunkban bemutattuk, számos helyet jelölt már ki korábban az érdi városvezetés gazdasági, szolgáltató övezeteknek. Ezek jellemzően belterületi földek, vagy belterületekhez csatlakozó és belterületbe vonásra kijelölt területek. A dolgok természetes folyása ugyanis az, hogy belterületen építünk. Miért zárkózik el a város vezetése attól, hogy belterületi ingatlanon építsen ipari parkot?

Azaz az ipari parknak olyan belterületi, vagy belterülethez csatlakozó területeket kell találni, mely lehetőség szerint nem lakóövezet és nem védendő természeti/mezőgazdasági terület mellett fekszik, nem azon keresztül érhető el. Szerencsére városunk településszerkezeti terve sok ilyet tartalmaz (a Lőtér, a Levendulás, a Papi-földek nem ilyen területek, ezeket mi sem javasoljuk, hiába terjesztik ezt a helyi közmédiában).