... és eddig miért nem volt? És miért tartózkodik Szűcs Gábor alpolgármester? Röviden: mert az ingatlanlobbi szabadon akart és akar fákat pusztítani, nem akar kivágott fákat pótolni és a város vezetése ezt teszi lehetővé. És ezzel a kérdéssel megkaparjuk a fakataszter szükségességének felszínét is. Kezdjük az elején!
Többször kérdeztük a polgármesteri hivatalt - még közérdekű adatigénylésben is -, hogy az adott évben mennyi fapótlást írt elő az érdi önkormányzati hatóság, ebből mennyit ültettek el, mennyi volt a túl nem élő egyed, illetve mennyi pénzbeli megváltás folyt be. A jegyző sosem tud erre a kérdésre válaszolni, mert hogy ilyen nyilvántartási kötelezettsége nincs.
Először is azt kell látni, hogy ilyen nyilvántartásokat alapvetően nem azért kell vezetni, mert jogszabály előírja, hanem azért, mert a hatósági ellenőrzésekhez és a tervszerű gazdálkodáshoz ezek elengedhetetlenek. Ha nem tudjuk, hogy mit kell számonkérnünk, mit kell betartatnunk, akkor azt hogyan fogjuk megtenni? Sehogy. És alapvetően ez a baj. Az érdi Önkormányzat nem akarja tudni, hogy milyen feladatokat nem lát el, ezért inkább nyilván sem tartja azt.
Való Viktor, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt képviselője 2025. márciusi előterjesztésében pontosan azt indítványozta (végre egy párt, amelyik nem viccel a zöld dolgokkal, hanem komolyan is gondolja), hogy a hivatal vezessen nyilvántartást
- a közterületi fakivágások hatósági döntéseiről,
- a közterületre és magánterületre kiadott fakivágási engedélyekről és a jogellenes fakivágással kapcsolatos döntésekről, a fapótlási kötelezések számáról, a kompenzáció (pénzbeli megváltás) mértékéről,
valamint a befolyt pénzösszegek kerüljenek a környezetvédelmi alapba azzal, hogy ez az összeg kizárólag a városi zöldítési terv megvalósítására fordítható.
A közgyűlési "vita" és szavazás itt megtekinthető. Az előterjesztést 15 szavazattal - 3 távollét mellett - egyhangúan szavazták meg. Pár napirendi ponttal később Csőzik László polgármester már azt mondja, hogy csupán a politikai látszat miatt szavazta meg, s Szűcs Gábor alpolgármester is azt állítja, hogy ő maga tartózkodott (a képernyő mást mutat). Két indokot említ a miértre:
- a pótlások helyett a pénzbeli megváltást kellene előírni, mert az bevételt jelent, amit másra is lehetne költeni,
- a politikának egyedi hatósági ügyekben nincs helye.
Mondja ezt 6 nappal a sóskúti akkufeldolgozó elleni fáklyás tüntetés után, ami egy hatósági ügyben hozott döntés ellen szólt, s az érdi városvezetés színe-java támogatólag ott volt. Mert bizony egyedi hatósági ügyekben is helye van a politikának, s ezt eddig csak a Fidesztől hallottuk cáfolni például akkor, mikor az ÉTDR nyilvános felületét megszüntette. Mert bizony az épített környezet alakítása közügy az egészséges környezethez való alapjogunk okán. Az építésügyben ezért van a szomszédoknak ügyféli joga, jogszabályban rögzített környezeti terhelés esetén pedig egy meghatározott területen élőknek is. A közterületi fák ráadásul önkormányzati tulajdonok, azaz a mi tulajdonunk, tehát még több közünk van ahhoz, hogy miért kótyavetyéli el ezt a vagyont az érdi városvezetés.
A favédelmi ügyekben úgy is lehet átláthatóságot biztosítani, hogy közben az anonimitás biztosított. Egyre több önkormányzatnál megjelenik itthon is az a gyakorlat, hogy a fakivágás vagy -csonkítás előtt a fánál információs táblácskát helyeznek el, hogy miért van szükség a beavatkozásra és hol lesz pótolva, vagy miként lesz rehabilitálva. Ez csak szemlélet és akarat kérdése. Vannak olyan városvezetők és politikusok, akik a gyakorlatban meg tudják mutatni, hogy mit értenek az alatt, hogy védenek valamit, más politikusok meg csak beszélnek róla, de tetteik ezt egyáltalán nem támasztják alá (nem védik meg a pusztulástól se a víztornyot, se a vályogházat, se a gazdatiszti házat, se a fákat, s még a fűreparkolást is helyesnek tartják).
Szűcs Gábor alpolgármester még azt is elárulja, hogy Harmat Ákos alpolgármesterrel közösen a következő közgyűlésre a jogszabályi környezet megváltoztatására előterjesztést készít (ez nyilván a fásszárű növények védelmének rendelettervezete lenne). Érthető, hogy nem tetszik nekik a már asztalon lévő javaslat. Sok ingatlanberuházónak fájna, ha kisebb haszonnal, körültekintőbben kellene építeni, s ők az ingatlanberuházók pártján állnak. Ezért játszható ki könnyedén a politikai kommunikációban csak "érdi társasházépítési stop"-nak hívott változtatási tilalom, és ezért halogatják ameddig csak lehet a favédelmi rendelet szigorítását, s ezért vizeznék fel még azt is. És ezért kerülik a nyílt vitát.
Valóban szükség lenne már végre társadalmi egyeztetésre - amit lassan két éve ígérget a városvezetés - arról, hogy mégis mi az elvárás kertvárosunkban a zöldfelületek pusztításával kapcsolatban: tétlen nézzük, pénzt kérünk érte, vagy legalább szinten akarjuk tartani a meglévő zöldfelületeket? Hát kezdjük el itt és most!
S túl ezeken a kérdéseken el kell indítani a fakatasztert is, aminek a tárgyi előterjesztése máris az alapja lenne. Mi is a fakataszter? Egy olyan nyilvántartás, ahol a városi fákat tartjuk nyilván, hogy a jogszerű cselekményekhez gazdálkodási tervet lehessen készíteni, a tiltott tevékenységeket pedig szankcionálni lehessen. És ezt évek óta követeljük a városvezetéstől. Hiába.