Az érdi kerékpáros fejlesztéseket illető pesszimista hangulatomat némileg igazolandó megosztom a nyájas olvasóval az alábbi történetet.

Ahogy annak lennie kell, a városfejlesztési bizottság a közgyűlési döntés előtt véleményezte az anyagot. Nem nagyon kérdeztek a derék városatyák olyanokat, hogy mennyibe kerülne az I. ütem, miért van benne ez vagy az a szakasz, vagy éppenséggel miért hiányzik egy másik. Olyan kérdés viszont megfogalmazódott, hogy vizsgálta-e a tervező, hogy hol kellene tiltani a kerékpározást. Értik? A döntéshozók a fejlesztés alatt a tiltást értik. Na, az ilyen történések miatt mondom azt, hogy nagy bajok vannak a döntéshozatali mechanizmusban.

Szentül meg vannak győződve az illetékes városfejlesztők, hogy a Diósdi úti aluljáróban tiltani kellene a kerékpáros forgalmat, mert  büdös, sötét, veszélyes, meg a Budai úton is, mert az is veszélyes, meg a Bajcsyn is, mert az is veszélyes ... nem értik, hogy a kerékpáros is azokba a célokba tart, ahová az autós, s ha az iskola, a bolt a főútvonalon van, akkor a kerékpáros is ott kell menjen, s éppen azért kell fejleszteni a közúthálózatot, hogy a veszélyforrásokat megszüntessük. De ő ebből csak annyit lát, hogy a múltkor is szaltózott egy bringás a Központi Kávézó előtt, mert rongyolt el az álló autók mellett jobbról, és kitolatott elé valaki a parkolóból, mert nem látta... nem értik, hogy ha kerékpársáv lenne ott, akkor számítanának az érkező bringásra, meg ilyenkor szokták megfordítani a 45°-os parkolást, hogy orral jöjjön ki az autós, meg hasonló trükköket lehet alkalmazni, s akkor nem, vagy sokkal ritkábban fordul elő ilyesmi.

(És különben is, ha büdös van az alagútban, akkor miért nem azt tiltják ki, aki miatt büdös van?)

Szeretne friss cikkeinkről értesülni? Iratkozzon fel  oldalunkra!

 

Írd meg ide!