Nem nagyon szoktunk arra gondolni, hogy a jó élelmiszer kincs.

Csak nem hagyott nyugodni az a jelenség, hogy évről-évre változik a madáretető látogatóközönsége, erről írtam is egy szösszenetet ide, az Érdlakóra (Gerlék az ablakpárkányon). Röviden annyit figyeltem meg, hogy alig járt énekesmadár az etetőn, főleg verebek csipegették a fekete napraforgómagot, meg a nagyétkű balkáni gerlék jártak rá naponta a téli csemegére. Ezek után úgy gondoltam, hogy egy hozzáértő szakembertől kérek magyarázatot, fel is hívtam Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjét, hogy a tapasztalatairól és a megfigyeléseiről kérdezzem.

Ilyenkor a nem igazán tél végén, a nem igazán tavasz elején még tart a madáretetési szezon. Még egyetlen évben sem fogyott olyan sok fekete napraforgó mag és vegyes apró mag, mint idén és soha ilyen kevés madár nem látogatta a kerti és az ablakrácsra lógatott etetőket.

Február 9-én, amikor ezt a néhány sort írom, reggel óta esik az aprószemű eső. Dehogy reggel óta, hiszen tegnap délután és este, és valószínűleg éjszaka is hullott a talaj számára folyékony Bár barátságtalan szürke idő van, ez mégis nagyon jó hír, hiszen az elmúlt hónapokban ritkán, és csak kis mennyiségben hullott csapadék, a talaj mindenütt száraz, és a korábbi esőcskék is csak arra voltak jók, hogy a cipőnk sáros legyen, arra nem, hogy a talaj mélyebb rétegeit is megnedvesítsék.

Már délután ötkor elkezdődött. A durrogtatás. Ezen a szilveszter éjszakán sokan úgy gondoltuk, hogy ha már a koronavírus járvány miatt kijárási tilalom volt este nyolc óra után, és ezzel együtt elvileg a tűzijáték használata is, akkor csendes, nyugodt éjszakára számíthatunk. Nem így történt. De kezdjük a korábbi történésekkel.