Van egy helyi rendelet, mely engedélyhez köti városunk nevének használatát. Jogkövető magatartást tanúsítva az érdi Közéleti Kerekasztal kérte ezt. A Polgármester a kérelmet elutasította és egyúttal figyelmeztette annak képviselőjét, hogy a városnév jogosulatlan használatával a határozat közlésétől számított 15 napon belül a szervezet hagyjon fel és akár 300.000 forint bírság kiszabását helyezte kilátásba.

Túl sok, magát keresztyénnek valló ember van a környezetemben, akinek nem elég erős a hite, nem mer Krisztus tanítása szerint élni, nem mer a szeretet útján kiállni a keresztyén értékekért, nem bízik abban, hogy ha igaza van egy vitában, akkor az Úr elég erőt és elég bölcsességet ad neki ahhoz, hogy ezt az igazságot szóban és tettben meg is élje.

Elhatároztuk, hogy a polgárok közötti párbeszéd eszközeit bővítjük azzal is, hogy jelen közéleti újságot útjára indítjuk, s hátterét megalapozandó egyesületet is alapítunk.

Azt gondolod, hogy a mutyi a jelenlegi politikai környezet sajátja? Nagyon rosszul gondolod. Érd gyakorlatilag alapjaiban erre épült és már az 1920-30-as évek felparcellázásnál látni lehetett volna azokat a problémákat, amikből néhány a mai napig kísérti a várost.

Kik azok az érdiek? Mennyire számít az, hogy kik voltak? Vagy inkább az, hogy kik lesznek?

Mondd, te érdi vagy? Falusi? Városi? Elővárosi? Kiköltöző? Ideköltöző? Visszaköltöző?

Hány évig kell itt élni, hogy Óérdinek tartsanak? Gyüttment maradsz, ha nem itt születtél? Vagy akkor is?

Szeptember első két napján leszakadt az ég. Egy hónapon belül már harmadszor.

Előre is köszönöm, hogy rászánod az időt az olvasásra. 10 pontban foglaltam össze a gondolataimat, és bár régóta megvannak a fejemben, írássá az érdi kézilabda szakosztály körül felcsapott hullámok tették őket.

A Modern Városok program keretében még a választások előtt a kormány 60 milliárd forintot ígért az érdi úthálózat fejlesztésére és a víz elvezetésre. Az ígéretek megvalósítása egyelőre nem látszik.

Az érdi Közéleti Kerekasztal Egyesület szerény lehetőségei ellenére kiadott egy újságot. Az első szám esetében a cikkek írása, a szerkesztés, a tördelés és a terjesztés önkéntes munkán alapult, a nyomtatás költségei miatt a saját zsebünkbe nyúltunk és ez így történik a továbbiak esetében is. De miért kell saját lapot kiadni és eljuttatni az érdi lakosok többségéhez, amikor a városnak van saját sajtóterméke, az Érdi Újság, hivatalosan Érd megyei jogú város hetilapja, ami közpénzből, vagyis a mi adóforintjainkból készül?

 Rövidítve megjelent a Kerekasztal újságban 2019 márciusában.
Mangel Gyöngyi írása

Érden - a felsőoktatás kivételével - minden iskolatípus megtalálható a bölcsődétől a gimnáziumon át a szakképzésig. Az érdi polgár elégedett lehetne, hogy gyermeke, gyermekei a nekik megfelelő oktatási rendszerben készülhetnek fel az életre. De nem így van, nem vagyok elégedett a közoktatási rendszerrel, a KLIK, a NAT és a NER világával, problémám van, mint öt gyermekes szülőnek, mint 43 éve tanító pedagógusnak, mint baloldali politikusnak. Legfiatalabb gyermekem még óvodás, a legidősebb, aki még tanul, egyetemre jár.

 Rövidítve megjelent a Kerekasztal újságban 2019 márciusában.
Gregus László írása

Tettem egy rövid körutat Érden, és ezalatt fogalmazódott meg bennem ez a három kérdés a városban folyó építkezésekről. Lendületben van a város, gőzerővel folynak az építkezések, építenek utakat, járdákat és vízelvezető árkokat, azonban a vízelvezetés munkálatai számos kérdést vetnek fel.

 Rövidítve megjelent a Kerekasztal újságban 2019 márciusában.
Segesdi János írása

Sokáig emlékezetes marad az a tavalyi közgyűlés, amikor kizárólag zöld aktivisták fellépésének köszönhetően menekült meg az Elvira major attól, hogy T. Mészáros András és cinkosai átminősítsék a területet és tönkre tegyék hetven év kimagasló szakmai munkáját. Hiszen az Elvira major nem csak az érdiek kedvenc gyümölcsöse, hanem egy európai jelentőségű génbank, egy világviszonylatban is kivételes érték. Egy olyan nemzeti kincs, amire joggal lehet büszke városunk valamennyi lakója.

 Rövidítve megjelent a Kerekasztal újságban 2019 márciusában.
Tetlák Örs írása

Az 1848 márciusi forradalom után, a szabadságharc az egész országot lángba borította, így a fegyveres konfliktusok az akkori Érdet és környékét sem kerülték el. A magyar csapatok szeptember 29-én Pákozdnál, majd október 7-én Ozoránál győzelmet arattak az országra támadó Jellasics horvát bán hadseregével szemben. A kezdeti hadi sikerek után a magyar csapatok október 30-án vereséget szenvedtek Schwechatnál a császári seregektől. Később változás történt az osztrák trónon, V. Ferdinánd lemondása után a fiatal és ambiciózus Ferenc József került az uralkodói székbe, aki azonnal támadást indított hazánk ellen.

 Rövidítve megjelent a Kerekasztal újságban 2019 márciusában.
Stencinger Norbert írása

Az elmúlt hetekben megszaporodtak azok a hírek, amelyek a városi, kertvárosi madarak megfogyatkozásáról szóltak, több érdlakó a feketerigók eltűnését tette szóvá. Csörgő Tibor neves ornitológus, az ELTE oktatója az alábbi írásban ad magyarázatot a jelenségre.

 Rövidítve megjelent a Kerekasztal újságban 2019 márciusában.

Van-e okunk a hurráoptimizmusra?

 Rövidítve megjelent a Kerekasztal újságban 2019 márciusában.
Szabó István írása

Elhatároztuk, hogy a polgárok közötti párbeszéd eszközeit bővítjük azzal is, hogy jelen közéleti újságot útjára indítjuk, s hátterét megalapozandó egyesületet is alapítunk. Az újság harmadik száma májusban, az Európa parlament választások kerül a postaládákba.

Avagy hogyan boldogulj Érden, ha fiatal családos vagy?
A városvezetés mellet döngetve áll ki a „családvédelmi akcióterv” mellett. De miről beszélnek tetteik?

l

Nyílt titok, hogy városunk igencsak terhelt, pontosabban súlyosan szennyezett levegőjét elsősorban három tényezőnek „köszönhetjük”, a közlekedésből származó szálló pornak, a háztartások kazánjaiban, kályháiban elégedett különféle anyagoknak, ami jó esetben tűzifa, rosszabb esetben hulladék, műanyag, ócska ruhanemű, gumiabroncs, valamint az avarégetés. Márpedig közlekedni és a téli időszakban fűteni kell, itt a légszennyezés csökkentésére kevesebb a helyi lehetőség. A gyakran rossz minőségű utakon a legtöbben öreg és szennyező autókkal közlekedünk, a legtöbb házban korszerűtlen a tüzelőberendezés, és az elégetett anyagok gyakran szoros összefüggésben állnak a családok pénzügyi helyzetével. Marad tehát az avarégetés ügye, ahol mi magunk is tehetünk a jobb minőségű levegőért.