Csak nem hagyott nyugodni az a jelenség, hogy évről-évre változik a madáretető látogatóközönsége, erről írtam is egy szösszenetet ide, az Érdlakóra (Gerlék az ablakpárkányon). Röviden annyit figyeltem meg, hogy alig járt énekesmadár az etetőn, főleg verebek csipegették a fekete napraforgómagot, meg a nagyétkű balkáni gerlék jártak rá naponta a téli csemegére. Ezek után úgy gondoltam, hogy egy hozzáértő szakembertől kérek magyarázatot, fel is hívtam Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjét, hogy a tapasztalatairól és a megfigyeléseiről kérdezzem.
– Országosan hasonló jelenségekről számoltak be a madárbarátok, 4-5 éve érzékeljük, hogy jelentősen csökkent az etetőt látogató madarak száma, ennek a biológiai háttere jól látható, illetve magyarázható, amit több folyamat együttes jelenléte okoz – kezdte magyarázatát Orbán Zoltán. – A legfőbb ok, hogy amikor elkezdődik a madáretetési szezon, addigra a hazai költőállomány nagyrészt délebbre vonul. A magyar lakosság által állandónak tekintett fajok, mint a vörösbegyek vagy a feketerigók nagy része már tovább állt erre az időre. A legfőbb gond az, hogy változik a klíma, melegszik az időjárás, Európában szétesik a jól megszokott négy évszakos rendszer. Európában, illetve egész Eurázsiában nagyon későn köszönt be az igazi tél, akár jóval több, mint egy hónap csúszással, így északról sokkal később indulnak meg a nagyobb énekes vonuló állományok, és azok is inkább a külterületeken jelennek meg. Nemcsak a tél késik, de a madarak életét megnehezítő hóterhelés is kisebb. Ősszel tehát elvonul a nálunk fészkelő madarak többsége, még mielőtt az északi vendégek megérkeznek. December végén, januárban ugyan megjelenik a klasszikus tél, hideggel, esetleg hóval, az ilyen tél közepén betörő hidegfrontokra érzékeny énekesmadarak viszont a markáns hideg elől délebbre húzódnak, és ez megint kiüresíti az etetőket. Ez vezet oda, hogy a tíz évvel ezelőttihez képest még a tíz százalékot sem éri el a téli madárállomány, ez a kirakott tápok fogyásán is látszik. Az én kertemben 6-8-10 éve még négy zsák mag fogyott, az elmúlt években alig egy.
– Ha jól értem, akkor a nálunk évek óta etetett madarak többsége északról érkezett?
– Igen. Ha azt látjuk, hogy egy-egy faj egyedszáma télen több mint az év többi részében, az majdnem biztos, hogy északi vendég. Idén sokszor volt üres az etető, a szakmám miatt is gyakran fényképezem a madarakat, de mostanában alig tudtam néhány képet készíteni.
– Más ismerőseimtől is hallottam, én is tapasztaltam, hogy viszont csapatostul jelentek meg a jóétvágyú balkáni gerlék.
– Ez helyi jelenség, inkább az a jellemző, hogy gyakorlatilag üres az etető. Korábban egy-egy inváziós faj példányai is láthatóak voltak a madárvendéglőknél, de most azok is elmaradtak, ilyen a fenyőrigó, amiből csak helyenként lehet egy-egy példányt látni. A hozzám eljutó megfigyelések 75%-a madárhiányról számol be. A gerlék viszont ilyenkor bandákba állnak össze ott, ahol több a táplálék, az állomány feldúsulást ez okozza.
– Március közepét elhagytuk már, hivatalosan is megérkezik a tavasz. Kell-e még etetni?
– A szakmai vélemény az, hogy a madarak életben maradásához nem szükséges az etetés, ez inkább a mi gyönyörködtetésünket és a madarak kényelmét szolgálja, de ez egyben a felelősségünket is növeli. Viszont költési időszakban tilos az etetés, ez gyakorlatilag megölheti a fiókákat. Most már sok madár készíti a fészkét, lerakja a tojásait, és fontos, hogy ne magokkal etessék a kikelt fiókákat.