A párját ritkító érdi génbank kormányzatoktól függetlenül veszélyeztetett helyzetben van. Hogy miért fontos az Elvira-majorban működő génbank, arról korábban itt írtunk, s hogy már a baloldali kormányzatok is szemet vetettek a területre, azt még korábban itt írtuk meg.

A spekulációs nyomásokra érthető módon újból és újból felmerülnek újabb és újabb ipari és logisztikai épületeknek helyet adó fejlesztéseknek helyet adó területek átminősítési lehetőségei. Ahol barackos vagy szántó van, ott legyen inkább ipari park - mondják -, mert kell az iparűzési adó, kell a bevétel! Miközben Érd szerepe egyértelműen kertváros, míg a fővárosban, s szűkebb környezetünkben is, de még a tágabb agglomerációban is hatalmas rozsdaövezetek vannak. Egykori iparterületek, vasúti területek, alulhasznosított, ám jellemzően belterületbe vont és közművesített területek. Olyan területek, melyeket az elmúlt századokban már elvettünk a természet elől, de nem hasznosítjuk megfelelően. Ipart inkább oda kéne telepíteni, s nem mezőgazdasági területekre. Nem véletlen, hogy az agglomerációs törvény gátat is szab a főváros környéki területeken a beépítéseknek. Igaz, olyan szabályozás viszont nem ismert, mely az ebből fakadó egyensúlytalanságokra kompenzációt hirdetne: az iparosodottabb területeken keletkező adóbevételekből a kertvárosiasabb területek feladatellátásaira is kellene áldozni. Gondos, előrelátó és fenntartható adópolitika hiányában marad a spekuláció.


(kép: szabályozási terv korábban)

A Modern Városok Programjában ismét felmerült az iparosítás. Egymásnak ellentmondó félinformációk kaptak szárnyra, ami nem csoda. A közvélemény kizárásával, a színfalak mögött tervezik az új ipari parkot. Nem csoda hát, hogy a 2016-os közmeghallgatáson felmerült a kérdés, s az sem csoda, hogy a személyes választ Bács István alpolgármester mondvacsinált ürüggyel megtagadta.


(kép: szabályozási terv korábban légi felvétellel)

Aztán a választ firtató további képviselői és lakossági hozzászólásokra mégiscsak elhangzottak az alábbi információk.

"(olvasva:) Érd MJV déli külterületi részén rendkívül jó megközelítési lehetőségekkel rendelkező M6 - 7-es főút - vasúti fővonal Elvira-major területén kíván az önkormányzatunk közel 500 ha (egyes becslések szerint 300 ha, más igények szerint 200 ha) tehát bizonytalan mennyiségű, értékű, jelenleg mezőgazdasági hasznosítású területen gazdaságfejlesztésre alkalmas ipari parkot kialakítani. Miniszterelnök úr 2015. július harmadikai érdi látogatása után kezdtük el feltérképezni az érdi gazdasági övezet lehetőségeit, amelyet a Modern Városok Program keretében kívánunk megvalósítani. Miniszterelnök úr indítványára az 1835/2015 (XI.20.) számú kormányhatározattal létrejött a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. (NIPÜF Zrt.) és ekkor ismét eljuttattuk javaslatainkat mely már tartalmazza azt a szóban elhangzott egyeztetési eredményt, miszerint az érdi Elvira-major állami tulajdonú területeiből kerülne átadásra az érdi gazdaságfejlesztési övezet tervezett területe.

Az egyeztetések eredményeképpen Érd MJV közgyűlése elfogadta az új helyi építési szabályzatot (HÉSZ-t), amely alapján a hivatkozott területből önkormányzatunk 70 ha-t (a 0153 és a 0160 hrsz-ú) már gazdasági övezetté nyilvánított. Az egyeztetések előrehaladtával megkezdtük a fennmaradó területek gazdasági fejlesztési övezetté való nyilvánítását. Azóta is folyamatosak az egyeztetések a NIPÜF Zrt-vel, a projekt halad előre. Szükséges és nagy segítség lenne, hogy a kormány nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánítsa a projektet. A területen út- és vasútfejlesztést is szeretnénk megvalósítani.

A NIPÜF Zrt. 2016 október 24-én elküldte javaslatait és terveit, amely előterjesztésként már előkészített a miniszterelnökség számára. Javaslatainkat megküldtük válaszként. Megvalósítás tervezett költsége - hú de nagy szám -  8 milliárd 160 millió 490 ezer 252 forint. A NIPÜF Zrt. szerint két ütemben végrehajtható: 1. ütem hozzávetőleg 3 milliárd forint, 2. ütem hozzávetőleg 5 milliárd forint. Érd MJV önkormányzat korábbi terve megvalósítás tervezett ideje 2016 - 2017 2. félév, megvalósítás tervezett költsége 2 milliárd forint. (:eddig olvasva)

Ezt tudom most jelenleg elmondani. Tehát a miniszterelnöki előterjesztés alapján készült összefoglaló (...) előző hónapban minden egyes képviselőtársunk megkapott. És minden egyes képviselőtársunk gondolom tisztában van azzal, hogy ami ebben van, ehhez képest új információt mondani jelenleg nem tudok.

Ezért hozzávetőleg 600 hektáros terület amelyből 300 hektár kerül átsorolásra ipari gazdasági övezetté,

hiszen a HÉSZ-ünk jelenleg annyit engedélyez, illetve a HÉSZ készítése során az OrTT és az Aglo törvény által figyelembe vehető 307 hektárt lehet ebbe beleépíteni. Ez a 307 ha nem növekmény, a korábbi 70 ha-hoz képest, tehát a 70 hektárból van olyan, amit majd vissza kell minősíteni mezőgazdasági területté, hogy ezt az egybefüggő 307 hektárt át tudjuk minősíteni.

Polgármester úr azóta beszélt Fazekas miniszter úrral (...) és a NIPÜF Zrt.-vel is, megpróbáltuk az általuk felkínált lehetőségeket és a miáltalunk mondott igényeket egymáshoz közelíteni. Én azt mondom, hogy az 500 ha, ami ebben szerepel, attól jelentős elmozdulás van efele, viszont a nagy részéről, (...) a miniszter úr és a NAIK (itt valószínűleg az üzemeltető állami tulajdonú NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetre gondolt) Zrt. részéről jelentős elmozdulás van a 0-ról, ők maguk is elismerték, hogy 200 hektáron folytatják ezt a tevékenységet, a maradék 400 hektárt azt különböző nagyvállalatoknak, pénzért bérbe adják. Amin bizony vetőmagot termelnek. Ezek a nagyvállalatok ... tehát ... az, hogy itt 600 hektáron génbank működik, azt maga a NAIK mondta, hogy ez nem így van, mert ők ezt kiadják a francia cégektől kezdve mindenkinek,  és ott vetőmagtermesztés folyik 400 hektáron. 200 hektáron természetesen magyarországi csonthéjasokat őriznek meg génállományügyileg , ami egy nagyon fontos, természetesen ezt nem is kívánjuk úgymond beszántani. De másik oldalon

nem vagyunk sem biobolsevikok, sem biofasiszták, bizony valahol a kettő között kell megtalálni az egészséges középutat.

És úgy látszik, hogy mind a miniszterelnök úr részéről, mind a NIPÜF Zrt. részéről erre megvan a hajlandóság. A NIPÜF Zrt. is engedett az 500 hektárból - mondom, már 306 hektárnál tartunk - a miniszter úr már a múlt héten több mint 200 hektárról beszélt. Ami átadható. No most, a 300 és a 200 hektár között össze fogjuk hozni az ideális területet. És akkor mondjuk, ha 300 hektár lesz erre a célra, akkor 300 hektáron megmaradhat az a funkció, amit  jelenleg egyébként 200 hektáron végeznek, 100 hektárt még így is ki tudnak adni."

A felvétel még több részlettel:

Annyit tehát tudunk, hogy hatalmas, mintegy 600 hektárnyi ipari parkot szerettek volna létrehozni, de a génbank üzemeltetői jogait gyakorló cég ellenállt (ez a cikk még 2016 szeptemberi). A cég időközben új vezetőt kapott, s a városháza kemény figyelmeztetést küldött az aggodalmaskodóknak Arató Zsolt sajtófőnökön keresztül:

Minden olyan szándékot, amely az érdi családok jövőjét akarja ellehetetleníteni, a közösségünk elleni durva támadásként tudjuk csak értékelni

- fogalmaz közleményben arra hivatkozva, hogy az érintett földterületet a mezőgazdaság szocialista átalakításakor az utolsó négyzetméterig érdi gazdáktól vették el, s ezért az itt kialakítandó ipari park a lassan 90 ezres (na jó, ez hatalmas túlzás, mert 70 sincs és az utóbbi években erősen csökkent a betelepülés üteme) város javát fogja szolgálni (hogy ez mekkora demagógia, azt most hagyjuk...). A csekély ellenállást tehát 2016 év végére megtörték, azóta csend van. (Legutóbb Aradszki András az ÉRD TV-ben szólt arról, hogy a Modern Városok programban szereplő többi beruházás megvalósítása is folyamatban van, de az ipari park kiépítése további kormánydöntést igényel. Azonban ha elkészül, munkahelyeket teremt és adóbevételt hoz a városnak. Ennyi. Nem sok konkrétum.)


(kép: korábbi szabályozási terv és a tervezett ipari park területének tulajdonvizsgálata)

Azonban van egy csendes kisebbség, mely figyel és nem hagyja magát megfélemlíteni. Ők tudják, hogy az elhangzottak ferdítések. Egy génbanki tevékenységnél ugyanis védőtávolságokra, az egyes telepek között technológiai távolságokra van szükség. Mely távolságokat nem ipari létesítményekkel, gépjárműforgalommal, porral, hanem mezőgazdasági tevékenységgel kell kitölteni. Érthetően: az egyes fasorok között inkább vetőmagot kell termelni, mint autóalkatrészt.

Az pedig egyenesen arcátlanság, hogy az államot multi érdekek kiszolgálásával vádolják azzal, ahogy az állami területet bérbe adja, ezzel szemben a leendő privát termelőüzemeket az érdi családok jövőjének minősítik.

 

(Kezdő kép forrása: wikimedia)