Próbatestnek, segédanyagnak használta gyermekeinket T. Mészáros András. Ezt nem én állítom, hanem ő maga. Nyilván Arató Zsolt sajtómunkás segédletével. De kezdjük az elején!
A tárgyilagosságra törekszünk, tehát a tényekre szorítkozunk. T. Mészáros András - saját meghívója szóhasználata szerint - átadott egy játszóteret, majd néhány gyerek megsérült. A polgármester a "Miért adták át a még teljesen el nem készült játszóteret?" kérdésre úgy válaszolt: Nem adtuk át a játszóteret, felavattuk és néhány napos próbaüzemet tartottunk.
Nézzük, mit állított polgármester úr!
Felavat
A Magyar nyelv (1862) szótár szerint:
fel-avat ösz. áth. 1) Fölszentel; szent hivatalra bizonyos szertartások mellett feljogosít. Felavatni valakit papnak, apátnak. 2) Tisztségbe, hivatalba igtat, bevezet. 3) Valaminek használatát megkezdi. Felavatják a házat, midőn felépülése után bele mennek lakni. V. ö. AVAT.
A WikiSzótár az Értelmező szótár alapján:
felavat (ige) 1. Használni kezd. Rendeltetésének ünnepélyesen átad, hogy széleskörűen alkalmazni kezdjék. Az építők felavatják a házat, mikor a felépülése után beleköltöznek. Nagy rendezvény keretében felavatják az újonnan épült hidat. 2. Használatba vesz; első alkalommal használ, vagy használatra előkészít. Az új cipőmet felavattam a tegnap esti táncmulatságon. A gondos asszony előbb mosással felavatja az új ruháját, mielőtt felvenné. 3. Ünnepélyesen befogad egy közösségbe, testületbe. Állásába hivatalosan bevezet. Felavatták az új vezetőket a sportegyesületben. Az ünnepségen felavatták a tiszteket. 4. Vallási: Feladatára felszentel; egyházi szertartással meghatalmaz lelkészi szolgálatának végzésére. A végzős lelkészeket felavatták pappá. Az elismert lelkipásztort felavatták püspökké.
Az e-Nyelv az értelmező kéziszótárra hivatkozik:
(...) Az értelmező kéziszótár szerint mind az avat-nak, mind a felavat-nak van hasonló jelentése: közösségi rendeltetésének ünnepélyesen átad valamit (76), valamit rendeltetésének ünnepélyesen átad (357) (...)
Próbaüzem
Az alábbiakban a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának Építéstudományi tananyag BSc képzéshez című tankönyvét, annak is a Beruházási folyamat lezárása / Üzempróba, próbaüzem, teljesítés (Szerző: Szatay László) fejezetét fogom idézni. (Tehát egy olyan könyvet, amiből az építkezések felelős műszaki vezetői tanulnak, tanultak.)
Az üzempróba, illetve próbaüzem fogalmának tisztázása érdekében szükséges kiemelni azt, hogy az üzempróba általában az átadás-átvételt megelőzően (vagy az eljárás során) történik meg és az üzempróba során a teljes létesítmény nem az eredeti rendeltetésének megfelelő terméket állítja elő/illetve műveletet végzi.
Tehát az „üzempróba” során az építmény egyes részeinek üzemszerű működését (megfelelőségét) vizsgálják. Például a füstelvezető ablakok adott impulzusra kinyílnak, az esőztető rendszer működni kezd. Bizonyos esetekben ezt „sötétüzemi próbáknak”, vagy „szárazüzemnek” is szokták nevezni.
A sikeres próbaüzem a teljes építmény részeinek, alrendszereinek összehangolt, rendeltetésszerű működését bizonyítja. A próbaüzemre a szerződés, illetve az építmény jellegétől függően sor kerülhet az átadás-átvételt megelőzően, vagy azt követően.
Például a megépített építmény használatbavételi engedélyének kiadásához szükséges lehet a hatóság által előírt próbaüzem sikeres teljesítése. Ennek során az építménynek a rendeltetése szerinti módon kell működnie (tehát gyártania, illetve műveleteket elvégeznie – például utasokat szállítania). A próbaüzem előírásakor a szerződésben szükséges rögzíteni az üzempróbák és a próbaüzem: időtartamát, tartalmát, a megfelelőségi követelményeket.
A Ptk. 407/A. § (1) * bekezdése szerint a szerelési szerződések körében az átadás-átvétel próbaüzemmel történik.
A próbaüzem előtt meg kell győződni arról, hogy a berendezés a próbaüzemre alkalmas-e (ehhez hasonlóak a FIDIC szerinti átvételt megelőző üzempróbák). Az erre vonatkozó nyilatkozatokat, továbbá a hibákat, hiányokat és a kijavításukra, pótlásukra megállapított határidőket jegyzőkönyvbe kell foglalni.
A próbaüzemhez szükséges energiát, alap-, nyers- és segédanyagokat, valamint különleges műszereket alapesetben a megrendelőnek kell biztosítania.
A kivitelezés meghatározott előrehaladásával szükség lehet az üzemeltető szakemberek bevonására is. Az üzemeltetéshez, karbantartáshoz elengedhetetlenül fontos ismerni a különböző gépek, technológiai berendezések szerelésének módját, kapcsolódásait. Ezért a majdani üzemeltetőnek részt kell vennie az üzempróbákban, az üzembe helyezésben.
Különleges, bonyolult technológiák üzemeltetése során nemegyszer jótállási feltétel is a megfelelően kiképzett kezelő személyzet biztosítása.
Ha a felek a szerződésben másként nem állapodnak meg, a próbaüzem időtartama harminc nap. Gazdálkodó szervezetek közötti szerződésben, illetve szerződő hatóság által megrendelőként gazdálkodó szervezettel kötött szerződésben a próbaüzem időtartamára vonatkozó rendelkezéstől a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a vállalkozó hátrányára eltérő szerződési feltételt a vállalkozó megtámadhatja.
A próbaüzem előtt meg kell győződni arról, hogy a berendezés a próbaüzemre alkalmas-e. Az erre vonatkozó nyilatkozatokat, továbbá a hibákat, hiányokat és a kijavításukra, pótlásukra megállapított határidőket jegyzőkönyvbe kell foglalni.
Ezek után nézzük, mit írnak a hatályos munkavédelmi szabályok! Próbaüzemet jogszabályok általában akkor szabályoznak, ha valamilyen veszélyes, zaj- vagy légszennyező, környezeti hatásait előre nehezen kalkulálható tevékenységet, állapotot tervez megvalósítani a kérelmező, illetve a tűzvédelmi és gépészeti rendszereket szokás még próbaüzemmel tesztelni. Ilyen szó lehet a záportározó esetében (vízügyi eljárás vagy környezeti hatásvizsgálat keretében), de a játszótér nem engedélyköteles tevékenység keretében épült (polgármester úr tájékoztatását legalább ebben a pontban ellenőrzés nélkül fogadjuk el). De lássunk egy példát, hogy ha a jogszabályalkotó szabályozza a próbaüzemet, akkor azt miként teszi!
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
21. §
(3) A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeket. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.
(7) Ha a veszélyes munkaeszközt, technológiát próba- vagy kísérleti jelleggel üzemeltetik, úgy az üzembe helyezési eljárás során figyelemmel kell lenni a próba- vagy kísérleti üzemeltetés kockázataira is. A veszélyes munkaeszköz, technológia próba- vagy kísérleti jelleggel történő üzemeltetésére kizárólag a (3) bekezdés szerinti próba- vagy kísérleti jelleggel történő üzemeltetéstől független előzetes vizsgálatok lefolytatását követően kerülhet sor. Az ilyen jellegű üzemeltetés a 180 napot nem haladhatja meg.
Konklúzió
A fenti értelmezések szerint polgármester úr egyetlen mondaton belül önellentmondásba keveredett. Felavatták, azaz rendeltetésszerű használatra átadták a játszóteret próbaüzemre. Más megközelítésben megtévesztő meghívóval eleve a próbaüzemet hirdették meg, s mivel a próbaüzem nyersanyagait (gyerekek) és az energiát (bográcsozás) a megrendelőnek kell állnia, így a városi gyerekeket tekintették a tesztalanyoknak.
Nincs más dolgunk, mint most várni a próbaüzem jegyzőkönyvét.
Azért ha én képviselő, hatósági ellenőr vagy polgárjogi aktivista lennék, elkérném a Városházáról a próbaüzem tervét és a játszótér próbaüzemre való alkalmasságáról szóló jegyzőkönyvet.
* szerkesztői megjegyzés: Az új Ptk.-ban a próbaüzem már nincs megemlítve, a feleknek a szerződésben kell szabályozniuk ezt a kérdést. Éppen ezért amennyiben a vállalkozó építési-szerelési munkát végez, fontos a szerződésben a próbaüzem feltételeit tisztázni, hiszen az új Ptk. ezt a területet már nem szabályozza.
(Megjegyzés: Persze a sajtó másik része sincsen a helyzet magaslatán, mikor munkagödörről beszél. Szinte kizártnak tartom, hogy munkagödör lett volna a területen a "próbaüzem" során. A képeken látható "mélyedések"-re én sem találok jó kifejezést, ezek valószínűleg további játékok, utcabútorok alapozásához, bekötéséhez szolgáló fogadórészek. Persze más a megítélése egy helyhatóság vezetőjének (akinek mindig hatósági és jogi szempontból is precíznek kell lennie, s erre egy egész hivatali apparátus áll rendelkezésére, éppen ezért mindig csodálkozom, hogy miért sajtómunkásokra támaszkodik és miért nem szakértőkre), s más a megítélése egy véleménnyilvánításra szakosodott újságnak, tévének. Ha normális társadalomban élnénk, és működne a kérdés-felelek, a megküldöm-korrektúrázom, akkor ez nem lenne. Az újság sem írna hülyeségeket, ha az önkormányzatok, minisztériumok nem zárkóznának el a válaszadások elől, s ha az önkormányzatok és minisztériumok sem eleve hülyeségeket nyilatkoznának. Na de hát nem normális társadalomban élünk.)