Szemléletformálás: kell a francnak?

Simó Károly fideszes képviselő a sürgőséggel beterjesztett (ezért a Fenntarthatósági Bizottság által nem is tárgyalt) és Top Plusz (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz) forrásra vonatkozó napirendnél felszólalásában kifogásolta, hogy az előterjesztésből félmilliárd forintos kampánybüdzsé kerekedik ki. A polgármesteri válasz erre úgy szólt, hogy (a támogató felé) "... ez volt a másik kritikám: kell a francnak. Bocsánat. Nekünk beruházásra kell a pénz, nem szemléletformálásra. Azt meg tudjuk oldani külön is saját forrásból. De ilyen a rezsim, nem voltak hajlandók változtatni rajta." A párbeszédből tehát az világlik ki, hogy Érd MJV költségvetése a következő években képes lenne félmilliárd forintnyi szemléletformálást elvégezni, de ezt polgármester úr tiltakozása ellenére uniós pénzből kell megtegye.

Azon most lendüljünk túl, hogy ha egy olyan tevékenységre kap a város pénzt, amit egyébként saját pénzből is elvégezne, akkor az a saját forrás így felszabadul és szabadon másra is elkölthetővé válik (tehát kár nem ér senkit, sőt, a felszabaduló forrást nyugodtan bármilyen más beruházásra is fordíthatja az Önkormányzat), mert ez a cikk nem pénzügyekkel foglalkozik.

Maradjunk a - talán méltatlanul - kiragadott mondat üzeneténél: tényleg sokadrangú kérdés a személetformálás? Egyáltalán: milyen szemléletformálásról beszélünk és miért is van arra szükség?

Miért kell a szemléletet formálni?

A szemléletformálás azt jelenti, hogy megváltoztatjuk a gondolkodásmódunkat és cselekedeteinket - fenntarthatóság témájában az erőforrás-hatékonyság irányába. A tudatosítás és az információ átadása révén a társadalom jobban megérti a kihívásokat és olyan életmódot választhat, amely az elvárt közösségi együttélésnek - fenntarthatóság esetén a földi ökológiai rendszernek - jobban megfelel. Az ismeretátadás kiemelten fontos a környezettudatos életmód elterjesztésében, az egészségügyi és szociális területeken, de a - vallási, etnikai, szexuális - kisebbségi jogok érvényesülésében is.

Az embereknek tudatosan kell választaniuk olyan termékeket, szolgáltatásokat, megoldásokat, amelyek kevesebb környezeti terheléssel járnak, mint például a megújuló energiaforrásokat használó termékek vagy az újrahasznosított anyagokból készült termékek, a csapadékvíz gyűjtése. A tudatos magatartás szociális normává válása hatalmas hatással lehet gazdasági és természeti környezetünkre, de társadalomunkra is. Amikor a megfogalmazott kívánatos cselekedetek - a szemléletformálás révén is - társadalmilag elfogadottá válnak, akkor az emberek egymást fogják támogatni a kitűzött célok érdekében tett erőfeszítésekben. Ez sokkal inkább elő fogja segíteni a társadalmilag kívánatos életmódok elterjedését és az erőforrás-hatékony gazdasági modell kialakulását, mint a jóságos vezető által minden magyarázat nélkül lepottyantott műszaki produktumok.

A magyar társadalom kifejezetten arra van szocializálva, hogy feje fölött döntsenek és tapsolva fogadják el az ajándékként kapott "fejlesztés"-eket. A NER nem véletlenül számolt le a szemléletformálásban korábban nagy eredményeket elérő civil szervezetekkel, üzent hadat az érzékenyítő kampányoknak. A kiművelt emberfő veszélyes a hatalomra, a tudományos érvek megzavarják a hatalomgyakorlás autoriter módozatait. Ha szakértők mondják el a polgároknak, hogy milyen viselkedési normák a kívánatosak a 21. század kihívásainak leküzdése érdekében, akkor a politikacsinálóknak többet kell egyeztetni, fel kell hagyni a sógor-koma-urambátyámozással és teljesítmény alapon kell tervezni, beruházni, üzemeltetni. Az állampolgár a kékplakátok társadalmában el is várja, hogy a Vezető oldja meg fentről az állampolgár problémáját, mindegy hogyan teszi, mindnegy, hogy lehetetlent kíván. (Gondoljunk csak a zöldhulladékok elszállítására, amit soha senki nem fog tudni megoldani úgy, ahogy az állampolgár elvárná, mégis minden városvezető megígéri.) Hivatkozhatunk Brüsszelre, háborús vészhelyzetre, járványhelyzetre orbángyurcsányra, s máris ki vagyunk mentve a teljesítés alól. Csak nehogy akadjon valaki, aki elmagyarázza a polgároknak, hogy a sikertelenség nem ezek miatt van, hanem azért, mert a vezetés alkalmatlan.

Miről szólt az előterjesztés?

Az előterjesztés melléklete szerint 29 projekttétel (melyből több tétel egyszerre több beruházást is jelent) közül direkt módon 5 tétel tartozik a Fenntartható Városfejlesztési Startégia (FVS) T19 Szemléletformálás céljához:

• Klímapark kialakításához tartozó szemléletformáló programok és kapcsolódó eszközbeszerzés
  100 000 000 Ft,
• „LevenDuna”-túraútvonal kialakításához kapcsolódó lakosságérzékenyítő, klíma-tudatosságra nevelő programok és kapcsolódó eszközbeszerzés
  100 000 000 Ft,
• A szelektív hulladékgyűjtés és komposztálással kapcsolatos lakossági tájékoztató kampány és kapcsolódó eszközbeszerzés
  200 000 000 Ft,
• Csapadékmegtartással kapcsolatos tájékoztatók és kapcsolódó eszközbeszerzés
  200 000 000 Ft,
• Városrészi energiatervek tervezésének támogatása energiaközösség létrehozása céljából,
  20 000 000 Ft.

Figyeljük meg, hogy ezek sem csak tisztán szemléletformáló cselekedetek, hanem eszközök beszerzését is magában foglaló projektek. És a 4,5 milliárd forintból mindössze 620 millió forintot nevesít a terv.

Az előterjesztés a T19 cél kapcsán kifejti, hogy a célok eléréséhez szemléletformálási akciókra is szükség van:

"A szemléletformálás folyamatainak ki kell terjedni a vállalkozásokra, a lakosság valamennyi korcsoportjára és a város minden részére. Cél az éghajlatvédelemre vonatkozó ismeretek átadása, a klímaváltozás helyi aspektusainak bemutatása, annak tudatosítása, hogy az adaptációhoz és a mitigációhoz milyen cselekvési mintákat tud elsajátítani az egyén. A helyi mitigációs és adaptációs kampányok fő iránya a lakossági fa- és növénytelepítések motiválása, a lakások és házak energiahatékonyságának növelése. A csapadékvíz megtartást célzó intézkedések részeként a lakossági szemléletformálás során kiemelt figyelmet kell fordítani a telken belüli csapadékvíz megtartási, valamint szikkasztásos tech-nikák terjesztésére. Egy másik fontos üzenet a szelektív hulladékgyűjtő rendszerek megfelelő használatának a tudatosítása, a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése, az illegális hulladéklerakások felszámolása. A szemléletformálásnak a prevenció és egészséges életmód népszerűsítésére, valamint a fenntartható közlekedési módok (közösségi közlekedés, kerékpár, gyaloglás) preferálására, az ehhez kapcsolódó oktatási és ismeretterjesztő tevékenységekre is ki kell terjednie."

Tehát maga az előterjesztés is megfogalmazza azt, hogy miért kell szemléletformálásra is költeni: mert hiába öntünk milliárdokat betonba és aszfaltba, ha a felhasználók (fogyasztók, ingatlantulajdonosok, közlekedők) nem tudják azt használni, nem tudnak majd élni vele, nem értik annak szükségességét, akkor a várt társadalmi-gazdasági hatás elmarad. (Erre egy kézenfekvő példát korábbi posztunkban hoztunk már: Példa a szemléletformálásra - illetve annak hiányára).

Ezt támasztja alá az is, hogy nem csupán a felsorolt 5 projekt tartalmaz szemléletformálást, hanem szinte minden projekt szükségességét alátámasztó célmeghatározás is az FVS-ben. Maga az előterjesztés tartalmaz erre további példákat is, pl a fenntartható mobilitás (T2 cél) bekezdése így szól:

"Ez a szemléletmód túlmutat a hagyományos közlekedésfejlesztésen és -tervezésen, ugyanis nem a forgalomszervezést, hanem az embert állítja a középpontba. A célja tehát nem a forgalmi kapacitások maximalizálásában, hanem az elérhetőség és az életminőség, a fenntarthatóság, a gazdaságélénkítés, a szociális egyenlőség, a közegészség és a környezetminőség bonyolult kapcsolatrendszerének egymásra hatásából származtatott kölcsönös előnyök kiaknázásában rejlik. Mindez a közlekedési szokásokon, szükségleteken és igényeken alapuló funkcionális területi egységekben, az összes közlekedési mód összehangolt fejlesztésével valósul meg, ahol a környezetkímélő közlekedési módok élveznek prioritást."

Tehát itt is deklarálja maga az előterjesztő is, hogy a beruházásokon túl - már azok megalapozásánál is - új szemléletre van szükség.

Paradigmaváltásra van szükség a városfejlesztésben és ennek elengedhetetlen része a szemléletváltozás, a szemléletformálás. És minél hamarabb megértik ezt a várost vezető politikusok, annál kevesebb értelmetlen és rossz beruházás születik.

Azaz, ha egy városvezető azt találja mondani, hogy kell a francnak szemléletformálás, ellenzéki felszólalója meg lekampánybüdzsézi a szemléletformálást, akkor azt látjuk, hogy nagyon nagy szükség van a szemléletformálás mihamarabbi elindítására a városvezetésben is.

------------

Felhasznált források:

• Budapest Környezeti Állapotértékelése 2019 - 2020, II.9. Környezeti nevelés,
  tájékoztatás, szemléletformálás
• Környezettudatos szemléletformálás? (Reaktor)
• „Ez a ciklus végig a válságokról szólt” (érdmost.hu)