A Fidesz öröksége (ökörsége) tovább él: a 21. században megengedhetetlen, hogy a belvárosi autóforgalmat tovább növeljük. Épeszű városvezetés ilyet már nem csak Európában nem csinál, de a fejlődő világban is kevés példát találunk rá. Mégis ezt tervezi Érd a Fenntartható közlekedésfejlesztés milliárdjaiból: kapacitást növelni a belvárosban, azaz növelni a forgalmat, a dugót, a légszennyezést, a zajt.
Az Érdi Újság 2019. december 4. napján megjelent számának 3. oldalán olvashatunk beszámolót az éves rendes közmeghallgatásról. Ebben az alábbiakat olvashatjuk (kiemelés tőlem):
Többen is előálltak azzal a javaslattal, hogy legyen fizetős a parkolás Érd belvárosában, ugyanis napközben szinte alig lehet üres parkolóhelyet találni. Csőzik László elmondta: ezt a megoldást nem tudja támogatni, ugyanakkor elismerte, hogy ez a probléma valóban jelentős, körülbelül ezerötszáz parkolóhellyel kevesebb van, mint kellene – és ennyit a város nem tud létesíteni. – Meg kell nézni, hogy az a kevés, még üres terület a város által megszerezhető-e; így száz-százötven parkolóhelyet elő tudnánk állítani. Azzal, hogy a Kálvin téren turbókörforgalmat alakítanak ki, legalább a dugók jelentős mértékben csökkenhetnek. Rövid távon a parkolóprobléma megoldását nem, csak enyhítését tudom ígérni. Felvesszük a kapcsolatot a bevásárlóközponttal és a MÁV-val is, hogy milyen módon tudnának segíteni – tette hozzá Csőzik László, aki szerint az is megoldást jelentene, ha a szolgáltatásokat nem egyetlen pontra, a városközpontba koncentrálnának.
Bő két éve, 2017 nyarán - a Magyar Kerékpárosklubot is idézve - már írtam arról, hogy a város párját ritkító összeget, 7.000.000.000, azaz hétmilliárd forintot kap az Uniótól fenntartható közlekedésfejlesztésre. Összevetésül: Budapest egésze kap 8,4 milliárdot, egész Pest megye 1,8 milliárdot. Rengeteg pénz. Hogy mire? Mit nevezünk fenntartható közlekedésnek? A kerékpározást, a mikromobilitást, a közösségi közlekedést, ezeknek a környezetbarát, emissziót csökkentő, forgalmat biztonságosabbá tevő fejlesztéseket.
Vicc, amire a fideszes városvezetés ebből a pénzből költeni tervezett. Országosan is a legabszurdabb példának nevezte a Kerékpárosklub a Budai útra tervezett turbókörforgalmat. Mi az a turbókörforgalom? Egy olyan többsávos, körforgalomnak látszó műtárgy, ahol már belépésnél úgy kell sávot választani, hogy a megfelelő (kiválasztott) irányban tudjunk kilépni. Az érdi TESCO-nál mindenki találkozhat vele. Tulajdonsága, hogy a hagyományos körforgalommal szemben nem lehet körbe menni rajta, s a hagyományoshoz képest nagyobb a kapacitása. Azaz nagyobb és gyorsabb lehet rajta a forgalom. És ez is a célja, erre szokták építeni: nagyobb forgalmat átereszteni.
Ezt írta korábban a projektről az akkori vezetés (kiemelés tőlem):
A tervezési helyszínen történt forgalomszámlálási adatok alapján a jelenlegi kialakítás kapacitáshiányos, folyamatos, nem lebomló forgalmi dugók alakulnak ki, melyek a helyszíni bejárás és forgalomszámlálás során tapasztaltak szerint is visszaduzzaszt keleti és északi irányban a következő csomópontig. A forgalmi dugókat alapvetően az itt közlekedő nagyszámú jármű valamint a körforgalom keleti és északi ágában, keresztirányban közlekedő nagyszámú gyalogos forgalom okozza. A meglévő egysávos körforgalom turbó körforgalommá épül át, emiatt az egyes csomóponti ágak geometriája, a járdakapcsolatok, parkolók és útcsatlakozások módosításra kerülnek. A keleti és az északi csomóponti ág módosul nagymértékben, mivel 2 kilépő és 2 belépő sáv épül ki a belépő és kilépő sávok között gömbsüvegsort terveztünk beépíteni. A középszigeten a gyalogos mozgást meg kívántuk törni a nagyobb forgalombiztonság és kapacitás végett.
Igyekszem egyértelműen és konkrétan fogalmazni: dugó azért van, mert sok az autó, de ha a kapacitást növeljük, akkor még több autó lesz, s ezzel még nagyobb dugót kapunk eredményül. Nem a gyalogos forgalom akasztja meg az autóforgalmat, hanem éppen fordítva (és ezt rontja tovább a turbókörforgalom): egyre kevesebb hely marad és egyre nagyobb kerülőket kell tennie a gyalogosoknak. Ja, és egy turbókörforgalmat nem lehet kerékpárral használni (mert a kerékpárosnak nagyon veszélyes a belső sávban, két autó által párhuzamosan körülölelve tekerni), tehát a belvárosból ezzel végleg száműzik a kerékpárosokat.
Idézném Vitézy Dávid gondolatatait:
A dugó épp azt mutatja, hogy az autóközpontú várostervezéssel nincs megoldás, az útjaink úgy is megteltek (...), hogy az emberek csaknem 60 százaléka tömegközlekedik. Ha kétszer annyi utat építenénk, mint ma, akkor is dugó lenne, ha mindenki autózna - márpedig ehhez a fél várost le kéne bontani. A kiút a nem csak környezeti, hanem közlekedési szempontból is fenntartható módok előtérbe helyezése.
Értik? Az autós áteresztőképesség növelése helyett FENNTARTHATÓ MÓDOK előtérbe helyezését. Nem a gyalogos és a kerékpáros mozgását kell megtörni (ahogy a városi honlap fentebb írja), hanem az autókét. Az az eredmény is biztonságot fog hozni, ha az autósnak kell vigyázni, lassítani.
Persze, Vitézyt nem véletlenül nem szerette Tarlós, s törvényszerű volt, hogy minél hamarabb megszabaduljon ettől a "szélsőségesen tömegközlekedés-orientált" alaktól. Persze a fővárosban most Karácsony Gergely nyerte el a választók többségének bizalmát, s már látni, hogy új szelek fognak fújni a pesti utakon. Dugódíjról, dízelek kitiltásáról, kerékpáros közlekedésről hallani. Ahogyan Karácsony Gergely, úgy Csőzik László is kerékpárral érkezett első nap a munkába.
És akkor most azt kell olvasnom, hogy megépül a turbókörforgalom? És akkor merre megy majd polgármester úr a kerékpárjával?
Értem én, hogy támogatási szerződés van rá (bruttó 495.352.748 Ft). De azt is, hogy 2019 decemberéig át kellett volna már adni. Ha már a Fidesznek nem sikerült megépíteni azt a förmedvényt, amit kitalált, akkor miért akarja befejezni az új szövetség? Le kell tudni mondanunk minden olyan forintról, mely nem építi, hanem rombolja városunkat.
Most mi jövünk: rajtunk múlik, hogy minek adunk elsőbbséget. A belvároson átzúduló forgalomnak, vagy az ügyet intéző embereknek. A zajnak, pornak, dugónak, vagy az emberi léptékű, élhető környezetnek.
Tovább idéznék Vitézytől:
Azt, hogy a városok életében az olyan mindennapinak tűnő döntések, minthogy olcsóbb legyen-e a buszjegy és drágább-e a parkolás, hogy villamospályába, kerékpársávba beruházunk vagy építsünk inkább még egy autósávot, végső soron azt döntik el, hogy a város vagy a megbukott Los Angeles-i autóközpontú közlekedéspolitika, vagy a kivirágzó Koppenhága felé tesz egy lépést. Az autóközpontú közlekedési rendszernél nincs igazságtalanabb: e városokban, akinek nincs autóra pénze vagy lehetősége, lényegében kiszorul a társadalom peremére. A hozzáférhető, jó tömegközlekedés nem csak közlekedéspolitikai, hanem szociális és gazdasági racionalitás is. (...) Mert a hollandok és a dánok valójában nem megőrizték vagy megvédték az autóktól a régi városaikat, hanem ők voltak az elsők, akik visszavették az autózástól és visszaépítették emberközpontúra a köztereiket. Úgyis, hogy a tömegközlekedésbe invesztáltak és a köztereiket alakították újra gyalogos- és kerékpárosbaráttá. De ez évtizedek alatt vált a ma látható rendszerré, ahol a többség biciklizik és büszkén vállalják, hogy évről évre szüntetik meg a parkolóhelyeket, hogy még inkább elvegyék a még autózók kedvét is a szennyezéstől. De ami a legfontosabb, hogy ez a 30 évnyi sztori lassan átszivárgott a világ minden részébe, és egyre több európai és aztán nem is csak európai város elindult utánuk.
És akkor nálunk kerékpársávok helyett újabb parkolók épülnek a belvárosban? Azt üzenjük az ügyeiket intézőknek, hogy ne kerékpárral, ne gyalog, hanem autóval menjen a belvárosba? Majd csak találunk neki további parkolóhelyeket?
Sőt, nem is állunk meg itt, a város sűrítése helyett inkább azt szorgalmazzuk, hogy oldjuk, hígítsuk a meglévő városközponti koncentrációt? A városmag sűrítése éppen azért jó, mert minden gyaloglási távolságon belül van. Könnyű arra az egy pontra odamenni kerékpárral, busszal, vonattal, s onnan mindent elérünk kényelmesen pár perc gyaloglással. Csak bizonyos mértékig lehet megoldás a szolgáltatások széthúzása: ezzel ugyanis ott is megjelennének a parkolási igények, ahol ma még nincsenek. Azaz a Budai út káoszát exportálnánk a ma még csendesebb utcákba ... is.
Nem a meglévő funkciókat kell széthordani a központból, hanem új funkciókat idevonzani, s azzal tágítani a belváros határát. Egész egyszerűen vicc, hogy az érdi Főtér sarkán családi ház áll, s lakókocsi áll előtte, hogy egy lángososnak helyet adjon. Érd alsó és felső között, az aluljáró felett is a pusztulat jelei mutatkoznak, miközben nem lehet beülni suli vagy munka után egy kulturált vendéglátóhelyre beszélgetni. Érdi fiatalok inkább Pestre járnak születésnapot ünnepelni, mert nincsen Érden közösségi közlekedéssel megközelíthető helyen vendéglátóhely (ahová a pesti osztálytársak is odatalálnának). Hogy fog ezen segíteni egy turbókörforgalom, újabb parkolóhelyek létesítése?
A választási programban tervtanácsról és városi főmérnökségről olvastunk. Jó lenne ennek felállításával kezdeni a munkát. Nehogy Érd központja egy hatalmas intermodális csomópont maradjon. Tegyünk egy kísérletet arra, hogy Érd központja ne egy hatalmas elővárosi P+R legyen, hanem szeretett városunk szíve.
(A kezdő kép forrása itt van, olvasd is el a cikket!)