Utcafórum a Tárnoki úton

Az est érdlakós tanulságait alább olvashatjátok.

Állítás, ami elhangzik a felvételen: a terveket a Társulat (végső soron az Önkormányzat) készítette, de az engedélyeket a kivitelezőnek kellett volna beszerezni. Azonban nem sikerült neki. Mert Tárnok visszavonta korábbi elvi hozzájárulását a csapadékvíz befogadására, a közmű-szolgáltatók pedig csak a vezetékeik kiváltása után járultak hozzá az építéshez. Tanulság: ezért kell előbb tervezni, engedélyezni, s csak utána hozzáfogni a kivitelezésnek. Hibás gyakorlat, hogy a kivitelezővel hamarabb szerződnek le, mint sem építési, így kiviteli terveik lennének a feladathoz.

UPDATE 190909: Köszönöm a szakmai észrevételt, pontosítok: gyakran sok apró, ám fontos, költséges tétel az engedélyezéssel még nem derül ki. A "bürokráciacsökkentő" állami előírások ugyan elérték, hogy a közműszolgáltatók (némely esetben a közútkezelők) rapid módon adják ki a hozzájárulásokat, ők azonban ezeknek csak úgy tudnak megfelelni, hogy egy fontos és általános kitételük állandósult az engedélyezési szintű hozzájárulásuk nyilatkozatában. Ez általában úgy szól, hogy "Jelen hozzájárulásunk kivitelezésre nem szól, az X és Y pontok tekintetében a kivitelezés csak az általunk jóváhagyott kiviteli tervek birtokában kezdhetők meg." És bizony, gyakran - akár jogsértő módon is - a kiviteli terveknél a szolgáltatók olyan feltételeket szabnak, amit korábban nem említettek. De ez is alátámasztja alábbi állításomat, s engedély alatt ne csupán az építési engedélyt értsük, hanem valamennyi szükséges hozzájárulást.

Ez két hatalmas kérdést felvet:

1. engedély hiányában, így a hatósági és szolgáltatói-kezelő hozzájárulások ismerete nélkül (azaz nem ismertek a beruházás feltételei, pl. pont a közműkiváltások költsége) mégis milyen műszaki tartalomra szól a szerződés,
2. éppen ebből következően milyen időigénnyel, milyen határidőre szól a szerződés?

Azaz az elhangzottak szerint leszerződik a város egy ismeretlen műszaki tartalmú, ezáltal ismeretlen pénzügyi vonzatú és ismeretlen idővonzatú projekt megvalósítására. Mi ez, ha nem felelőtlen gazdálkodás?

UPDATE 190909: kivitelezővel kivitelezésre alkalmas kiviteli terv és tételes költségvetés birtokában szerződünk. E nélkül a közbeszerzésen ajánlatot adó kivitelező kockázatként beárazza a bizonytalanságot. Azaz drágább ajánlatot ad arra számítva, hogy valami gikszer lehet még. És persze ha beüt a "váratlan körülmény", akkor akadályt közöl. Ez azt jelenti, hogy megáll a teljesítésben, jönnek a jogászok és kiokoskodják, hogy miként lehet szerződéses jogviszonyban a módosuló körülményeket lekövetni. Olcsóbb és gyorsabb előbb tervezni, mint utóbb jogászkodni.

(Félre értés ne essék: erre joggal mondhatják azt, hogy ezt így szokták. Persze, a felelőtlen önkormányzatok így szokták, mert ez a kényelmes és ez a jó a nagy építési vállalkozóknak. Tudod, hogy ebben az esetben melyik cégről beszélünk? Olvass csak utána a Duna Aszfaltnak!)

És akkor ebben az esetben még az is kiderül, hogy az elkészült tervek nem is felelnek meg az önkormányzati elképzeléseknek?

A beszélgetésben többször elhangoznak olyan témák, melyeket az elmúlt években az érdlakó már feldolgozott:

• forgalomtechnikai megoldások: Mit kezdjünk az érdi lakóutcákkal?,
• a vízelvezetés helyett A kertvárosi csapadékvíz-gazdálkodás példáit,
• a megígért, de elmaradt csapadékvíz-gyűjtést: Záportározók épülnek,
• a Fürdő utca elbaltázott beruházását a Gondatlanságból vagy előre megfontolt szándékkal? , majd azt, mi lehett volna helyette: A Fürdő utca befürdik,
• és persze a Kerekasztal útépítős videosorozatát:

Olvasványosabban: Útkeresők 1. - A hálózat

Olvasványosabban: Útkeresők 2. - 60 milliárd

Olvasványosabban: Útkeresők 3. - Lakó-pihenő övezet