Az alábbi házidolgozatban arra keresem a választ, hogy javult-e a helyzet a Városházán a közterületek fejlesztésének szemléletében, vagy a témészárosi hagyományok töretlenül élnek tovább városunkban.
Ehhez egy konkrét esetet veszek. Teljesen ártatlan, nincsen benne se pénz, se személyes érdek. Csupán színtiszta közigazgatás. Ilyen esetekben mutatkozik meg igazán, hogy a sok jószándék kikövezi-e az utat a pokolba, vagy érvényesülni tud-e a közjó.
Az ötlet
A „10 millió fa” elnevezésű civil kezdeményezés Bojár Iván Andrástól származik, ennek apropóján jött létre a közel 400 tagú 10 millió Fa - Érd csoport is a Facebookon. Az érdi telephellyel is rendelkező EFA GLOBAL DOCKING Kft. ügyvezetője, Köbli Attila az Érd TV-nek elmondta, alapvető cégfilozófiájuk a környezettudatosság, az általuk kezdeményezett faültetési projekt már két éve megszületett, azonban a múlt évre tervezett optimális ültetési időszakból a körülmények miatt kifutottak. Az ÉrdMost azt írja, hogy
Bálint Anna, a cég marketing vezetője arról tájékoztatott, hogy az első lépés az önkormányzattal való egyeztetés volt, figyelemmel a helyi településfejlesztési és parkosítási tervekre. Sok segítséget kaptak az érdi önkormányzattól a szervezésben és ígéretet kaptak a fák utógondozására, amely épp olyan fontos, mint a gondos ültetés.
18 db fát (12 platán és 6 hárs) ültettek. A faültetésen reggel megjelent Csőzik László polgármester is, aki köszönetét fejezte ki az EGD-nek, hogy 18 fával gazdagítják Érdet. Reményét fejezte ki, hogy mások is példaértékűnek találják a kezdeményezést és csatlakoznak a programhoz. A fákat egyébként a hipermarketnél lévő körforgalomnál és a régi szörpgyár előtti főút mentén ültették el.
A végrehajtás és annak prioritásai
E sorok írója tagja az önkormányzat Fenntarthatósági Bizottságának. Az akcióról mégsem értesült a Városházáról. Előző nap szerzett tudomást róla a 10 millió Fa - Érd csoport Facebook csoportban. Itt fel is tette a kérdését arról, hogy egyeztetve lett-e a fasor nyomvonala. A szervező gondosságát dicséri, hogy igen, egyeztették. A polgármesterrel, az alpolgármesterrel, ügyintézőkkel és az ÉKFI-vel. Nem a szervezők és nem a felajánlók tehetnek róla, hogy ez a lista teljesen rossz.
- Előszöris jó lenne, ha lenne kertésze a városnak, de legalább egy főmérnöke. A választási kampányban volt is ígéret erre, de az még a pandémia előtt volt és még nem sújtotta a várost a kormányzati forráselvonás. A városi büdzsé kivéreztetve, nincs forrás a korábban sosem létezett új egység felállítására és jó mérnökök piaci bérezéssel történő leszerződtetésére.
- Másodszor is fájóan hiányzik a listából az a személy, aki elvileg létezik a Városházán, csak éppen betöltetlen a pozíciója: a főépítész. Na nem, mintha a főépítész hatásköre lenne egy közútkezelői feladat, de egy fasor telepítése mégis csak településképi kérdéseket vet fel.
- És ha már említettük, a legfontosabbat: a közútkezelő is hiányzik a sorból. A Budafoki út ezen szakasza, mint a 6-os út, azaz országos főút az állami közútkezelő kezelésében van. Ennek a területnek nem Érd MJV Önkormányzata a tulajdonosa, hanem a Magyar Állam. Az ő megkeresése teljesen kimaradt a történetből. Ezt a később a hivatal munkatársainak feltett kérdéseimre adott válaszokból is tudom.
De miért is fontos, hogy ezeket az egyeztetéseket megtegyük egy fasor telepítése előtt?
- Településképi igények miatt. Nem véletlenül írja elő Érd Megyei Jogú Város településképe védelmének helyi szabályairól szóló 5/2018. (II.21.) önkormányzati rendelet 7. függelék 4. pontja a Közterület-alakítási tervek készítésének kötelmét. "b) A városképi szempontból kiemelt jelentőségű főútvonalak, csak közterület‐alakítási terv alapján alakíthatók, illetve újíthatók fel. (...) c) Az utak mentén és a városkapu térségekben tájépítészetileg összehangolt fásítást kell megvalósítani." Ezek a közterületek, főutak, nevezetes pontok csak akkor lesznek egyszer egy kellemes kinézetű város terei, ha szakítunk az ötletszerű, hirtelen felindulásból elkövetett beruházásokkal, s hosszútávon, egymás beruházásainak hatását pozitív irányban erősíteni képes módon valósítjuk meg a fejlesztéseket. Magyarán akkor lesz szép, ha koordináljuk a beruházásokat, meghatározzuk az elérni kívánt célt és azt következetesen számon is kérjük.
- Településfejlesztési igények miatt. Hogy ne építsük el a jövő lehetőségeit. Mert amit ma építünk, az könnyen útban lehet holnap. Sajnos gyakori probléma, hogy nem állnak rendelkezésre hosszútávú fejlesztési tervek, vagy ezek nem elérhetőek, az érintettek előtt nem ismertek, vagy az éppen aktuális beruházás felülírja azokat. Ilyen koordinálatlanságot elkövetett a Csőzik László vezette Városháza is a Velencei úti kerékpárút megvalósíthatósága ellen, T. Mészáros András vezette Városháza is a Főnök utcai híd megépítését ellehetetlenítő Járási Bíróság helyének kijelölésével, de a sort hosszan lehetne folytatni.
A településképért a főépítész felelne, de hát a kérdéses időpontban a posztja nem volt betöltve, s a jelek szerint a helyettesítése sem volt megoldva.
A településfejlesztési következetesség már egy csapatmunka lenne. A riportban a cég képviselője helyi településfejlesztési és parkosítási terveket említett. A város honlapján ilyenek nem lelhetőek fel, bizottsági tagként e sorok írója korábbi adatigénylései során sem kapott ilyeneket, de e házidolgozat írása előtt feltett írásbeli kérdésre sem kapott információt ezek létéről, elérhetőségéről.
Amivel a továbbiakban foglalkoznék, az pontosan ez:
- mit lehet(ne) tudni az adott útszakaszról,
- milyen elveket lehetne megfogalmazni és mit kell(ett volna) tenni fasor telepítése előtt,
- megtörtént-e ez a mérlegelés, s ha nem, akkor miért nem.
Kevés elérhető terv van
Pedig eredményeket csak akkor tudunk felmutatni, ha a lakosság, az ingatlantulajdonosok, a befektetők, a piaci szereplők, a szolgáltatók stb. előtt ismert és világos célkitűzések vannak. Akkor lehet valamit számon kérni, ha a követelmény és a célkitűzés világos. Akkor tükrözi a népakaratot és a közjót, ha a nép és a köz előtt ismert annak mibenléte. Az sem baj, ha a döntéshozó (végrehajtó hatalom) is tisztában van ezekkel.
Sajnos a városi honlap bő 12 éve nem elégíti ki ezeket a követelményeket. Így volt ez T. Mészáros ideje alatt is, s most, Csőzik ideje alatt is. Az Érdlakó összeszedett és közzétett pár városfejlesztési dokumentumot. Javarészt ezekre és a települési térinformatikai rendszerre alapozva fogalmazom meg véleményemet.
Légifelvételen a Budafoki út tárgyi szakasza így fest (pirossal a telepített fasort ábrázoltam).
A szabályozási terven ezt látjuk. Fekete szaggatott vonal a belterület határa.
A térinformatikai rendszerben lekérdezhető, hogy mely telkek vannak önkormányzati tulajdonban. Kiderül, hogy a 6-os út nem. Le tudjuk kérdezni a helyrajzi számot.
A helyrajzi szám ismeretében a Takarneten meg is nézem, hogy mit kell a tudni a tulajdonosi és kezelői kérdésekről:
Nincs semmi meglepetés: az országút az államé, kezelője az állami közútkezelő.
A kerékpárút
De hogy mi a terv a 6-os út érintett szakaszával, arról a településfejlesztési terveket kell végig bogarásznunk. A településszerkezeti terv ezt mutatja:
A kék karikákból álló vonal tervezett kerékpárutat jelöl. Ezek szerint a Budafoki út túloldalán (ahol egy szervízút van) egy kerékpárutat terveznek vezetni, mely keresztezi a Sulák-patak mentén építendő kerékpárutat. Fontos megjegyezni, hogy a szerkezeti terv műfaja nem a műszaki tartalom meghatározása, mély megalapozó munkarészek nem készülnek arra, hogy egy közút keresztmetszetét, hosszszelvényét meghatározzák benne. Ez a nyomvonal több kérdést is felvet, pl. hogy megy majd át a kerékpárút a Lukoil benzinkúton, illetve nem vezeti át a körforgalmon sem (pedig a Duna utcából az Aldiba már most is le lehet jutni: a Duna utcai körforgalom építésekor a kerékpárutat körbe vezették a gyalogos forgalom mellett). Illetve van egy további probléma a kijelölt nyomvonallal, de ehhez nézzünk egy másik tervet!
2017 májusában a Trenecon készített egy tanulmánytervet a Papi földek és az EuroVelo kerékpárút kerékpárosbarát összekötési lehetőségeinek vizsgálatára (ez egy döntés-előkészítő tanulmányterv volt a VEKOP-5.3.3-17 pályázat előkészítésére). Ez a tanulmányterv már elég részletes és sok változatot elemző dokumentum ahhoz, hogy a főbb problémák és várható akadályok kiderüljenek. Az egyik változat a tárgyi szakaszra tartalmaz egy javaslatot, mely a szerkezeti terv szerinti nyomvonalra van illesztve, azonban felvet egy megoldandó feladatot:
Azt írja a Sulák-patak mellé, hogy szűk a keresztmetszet, az itteni nyomvonal megvalósítása esetén kisajátításra, műtárgyépítésre, buszmegálló áthelyezésre kell számítani.
Itt rögtön meg kell jegyezni, hogy a fent idézett szerkezeti terven nincsen itt szabályozási vonal, a most folyó HÉSZ módosításban sem találunk ilyen javaslatot. Márpedig kisajátítani csak szabályozási vonal mentén lehet, tehát a Városháza ezt a változatot sem T. Mészáros ideje alatt, sem Csőzik alatt nem támogatta. Helyesen. Mert mint látni fogjuk, van egyszerűbb és olcsóbb módja a feladat megoldásának.
A helyszínen ezt látjuk
Azaz a szervízút nem halad végig a 6-os út mellett, mert a Sulák-patak mellett két ház elállja - szó szerint - az utat. A járda is csak éppen elfér.
A helyzetet komplikálja, hogy a 6-os út itt egy hídon megy át a Sulák-patak felett.
De a Sulák-patak menti kerékpárútnak itt, a gyalogátkelő mellett majd úgyis kell adni egy átkelési lehetőséget. Ez - ha csak nem akarjuk elbontani a sárga lakóépületet - a patak Budapest felőli oldalán történhet meg.
A 6-os út déli, tehát a szervíz úttal átellenes oldalán végig van hely a kerékpárútnak. Ha ezen az oldalon vezetnénk a kerékpárutat a Sulák-patakig, akkor ezek a munkahelyek és a szupermarketek is megközelíthetővé válnának kerékpárral. Ugyanakkor a túloldalon a szervízúton továbbra is biztonságban tekerhet az, aki ott lakik.
Itt ültették el a fákat. Egy kerékpárút minimális szélessége 150-200 cm, plusz illik mellette a gyalogosoknak is helyet hagyni. A fák védelme érdekében a fa törzsétől legalább 150 cm-re kell elvezetni a kerékpárutat (ezt szabvány állapítja meg). Azaz a fasor biztonságos telepítésére a kerítéstől 375-450 cm kerülhet sor.
Milyen kerékpárút menne itt?
Miért kell mindenhová kerékpárút? Nem arról volt szó, hogy az Érd - Budapest kerékpárút az Eurovelo 6, az pedig lent, a Duna mellett megy, a másik útvonal pedig a Sárd utcában? Minek a 6-os mellé is?
Nem arról beszélünk, hogy mi lesz itt egy vagy két éven belül. Egy folyamat elején tartunk, látni kell, hogy hová fejlődik a történet. Könnyű dolgunk van, mert 2-5 évtizedes lemaradásunk van, látjuk, hogy a nyugati társadalmak milyen fejlődési ívet járnak be.
Kiindulási alap, hogy mindenhonnan mindenhova el kell tudni jutni. Egyszer a kerékpárforgalmi létesítmények egy sűrű szövésű hálót kell képezzenek. Ebben a hálózatban a 6-os út mellett biztosan vezet majd kerékpárút Érd belvárosából (és az érdligeti kempingtől a Duna utcán át) Tétényliget vasútállomásra + Diósdra + Nagytétényre. Ez nem azonos az Eurovelo 6-tal, azzal párhuzamosan fut ott, ahol célpontok is vannak (boltok, szállások, iskolák, munkahelyek stb.). Nem véletlenül jelöli itt a nyomvonalat a nagyotálmodással nem vádolható szerkezeti terv sem.
Összegezve
Tehát ha gondosan járunk el, akkor a tárgyi fasor telepítésénél minimálisan a fenti vizsgálatot el kell végezni, erről a helyi rendelet szerint kötelező közterületalakítási tervet kell készíttetni, a kezelői és tulajdonosi hozzájárulásokat beszerezni, egyeztetni a közművek helyét (az e-közmű alapján elvégeztem ezt a vizsgálatot is, a területen vannak közművek is, de nem azok felé került a fasor). A kialakult helyzet most necces. Egy későbbi kerékpárút építésénél azt kell majd mérlegelni, hogy két házat bontunk el vagy fasort vágunk ki. Ismerve a magyar realitásokat köztes megoldás fog születni: szabvány alóli felmentéssel a kelleténél keskenyebb kerékpárút fog épülni. Pedig lehetett volna jól is csinálni. Helyünk az volt rá. Eddig.
Kékkel a szabályozási tervből következtethető nyomvonal, halványítva az ebből elhagyásra érdemes részek, sárgával a vizsgálandó nyomvonal, pirossal a most ültetett fasor.
Megjegyzés
Meg kell említsem az Érdi Hírek 2021.04.07 napján megjelent névtelen szerzőtől származó karcolatát. A fent említett zárt Facebook csoportban folyó beszélgetésből önkényesen kiragadtak tőlem származó mondatokat, majd teljesen téves következtetést vontak le. Színekkel jelölöm a különböző hozzászólásomból származó szövegrészeket, pirossal jelölöm a nem idézett párbeszédrészeket.
A névtelenségbe menekülő szerző utolsó előtti bekezdésében (Tehát, ha jól értjük...) rosszul érti: nem kell kivágni a fákat, van más megoldás is. És nem, nem ígért ide senki kerékpárutat, de nem is vizsgálta senki. Itt nem az a baj, hogy nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal, hanem az, hogy T. Mészáros öröksége egy hatalmas káosz, egy megyei jogú városhoz méltatlan nyilvántartással és tervtárral, melynek meghaladása a jelek szerint a jelenlegi vezetésnek is megugorhatatlan feladat. Mégis remélem, hogy ha az Orbán-kormány által indokolatlanul fenntartott önkormányzati "ülésszünet" nem lenne, akkor bizottsági ülésen ezeket a hiányosságokat orvosolni lehetne.